152883. lajstromszámú szabadalom • Záró- és szabályozószelep különösen gázpalackokhoz

v. 3 test hátoldalára ható közegnyomás záróereje is megfelelően kiesi legyen. A szabályozó­berendezés kiképzésénél tehát különösen a membránnál és annak rugóterhélésénél olyan záróerőyeJ kell számolni, amely nemcsak je­lentékeny nagyságú, hanem a szelep bemenő­oldalán — a közegnyomástöl függően — jelen­tékeny mértékben változó. A záróerő — kü­lönösen gázpalackszelepeknél — a palack tar­talmától és hőimérséklétéitől függ. A találmány célja különösen gázpalackok­hoz záró- és szabályozószelep kialakítása, amely kiküszöböli az isméit szelepek fentem­lített hátrányait és a kielégítő nagyságú át­' áramlási keresztmetszet biztosítása mellett a nyitáshoz és szabályozáshoz viszonylag kis erőhatást igényel. A találmány szerinti záró- és szabályozó­szelep kitűzött célját azzal éri el, hogy sze­leptestben kia'lakítatt furatban elrendezett, a szeleptest hátoldalán kialakított, a furatot kö­rülvevő szelepüléssei együttműködő és a sze­lepüléssel szemben zárórugóval támasztott, a szeleptest és annak a szelepházban rögzített vezetése által határolt nyomásmentesitő kam­rában elhelyezett segódszelepre támaszkodó, a szelep belépő oldalával legalább egy fojtó­nyílással kapcsolt vezérlőpecke van. Ismeretesek olyan nyomásmentesítő kamrá­val ellátott zárószelepék, amelyeknél a nyo­másimentesítő kamra hatására a szeleptest — annak ellenére, hogy a szelep záró helyzeté-, ben a fojtónyíláson keresztül a nyoniásmente­sítő kamráig terjedő teljes közegnyomás nyom­ja a szelepülésire — a viszonylag kis segéd­szelep nyitása után csak lényegesen csökken­tett nyomással van terhelve és, ezért lényege­sen kisebb erő szükséges a szeleptestnek nyi­tásirányban való mozdítására. Ez a hatás a találmány szerinti szielepnéi szabályozöműkö­déssel társul, amelyet ugyancsak a segédszelep végez és ezért csak kis külső arőbehatásit igé­nyel, amelyet a vezérlőpecek visz át a segéd­szelepre. A vezérlőpecek kieresztőnyomás ál­tal vezérelt vezérlőszervének — például memb­ránjának — csak kis szabályozóerőket kell kifejteni és ezért megfelelően kisebbre mére­tezhető, aminek következménye, hogy a tel­jes szeleprendszer jóval kisebbre méretezhető. A szabályozótevékenység azon alapszik, hogy a segédszelep nyitott állásában a zárás irányá­ban a zárórugóval és a nyomásmentesitő kam­rában urlakodó csökkentett közegnyomással, nyitás irányában pedig a vezérlőpecek által átvitt, a szelep kieresztőnyomásával meghatá­rozott nyitóerővel van terhelve. Ha tehát ez a kieresztőnyomás — például gázpalackoknál — a használat során beálló változások következ­tében — illetve,a szelep bevezető oldalán elő­álló nyomásingadozások hatására — nagyobbá válik, mint amire a szelep szabályozva van, csökken a vezérlőpecekinek a segédszelepre gyakorolt nyomása is és a segédszelep a sze­lepüléshez közeledik, azaz többé-kevésbé zárja a nyomásmentesítőkarnra kieresztő furatát. 4 Ezáltal a csökkentett nyomás a kamrában nö­vekszik, ami viszont a főszeleptestet ülése felé szorítja és korlátozza a kiáramlást egészen ad­dig, amíg a kieresztőnyomás ismét a kívánt •5 nagyságúra nő. Ennek megfelelően, a kieresztő­nyomás csökkenése nyomásesést okoz a nyo­másmentesítőkamrában, úgy hogy a főszelep­test ebben az esetben ülésétől távolodik és ismét lehetővé teszi a meginövekedett kiáram­ló lást egészen', addig, amíg a kieresztőnyomás eléri a szükséges mértéket. A találmányt részletesen kiviteli példán rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti szelep vázlatos 15 részhosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti szelep nagyobb léptékű képe. "Az ábra szerinti szelep 1 szelepházának me­nettel ellátott 2 csonkja van, amellyel á sze-20 lep az ábrán nem ábrázolt gázpalack nyalkára szorosan felcsavarható. Az 1. szelepház felső végén 3 szabályozóház van elrendezve, ame­lyet az 1. ábra csak vázlatosan mutat. Az 1 szelepházban 4 szelepkamra van kiké^ 25 pezive, amely felfelé az 1 szelepházban kiala­kított 5 szelepülésig terjed (2. ábra). Ez az 5 szelepülés dugattyúalakú 6 főszeleptesttel dol­gozik együtt. A 6 főszeleptest felső elülső ré­szén bedolgozott 7 tömítés van. A 6 szeleptest 30 hátoldala 9 szelepvezíetést teleszkópszerűen kö­rülvevő 8 köpenyként van kialakítva. A 9 szelepvezetés az 1 szelepházban mereven van rögzítve és a kiviteli példa szerint menettel ellátott 10 láb útján a 4 szelepkamra alján aj kialakított 11 menetbe van csavarozva. A 10 lábon kialakított több 12 lyukon át a nyomó­közeg — jelen esetben a gáz — szabad utat talál a4 szelepkamrába. A 9 vezetés dugóalakú, külső oldalán pedig 40 13 rovátkák vannak kialakítva és a 8 kö­penybe bizonyos játékkal illeszkedik. A 9 ve­zetésben majdnem teljes hosszában felfelé nyi­tott, központos 14 furat van kialakítva. A 14 furatban, annak felső végén 16 zárórugóval 45 támasztott 15 segédszeleptest van elrendezve. A 15 segédszeleptest 17 tömítés útján a 6 fő­szeleptest alsó részében kialakított 18 szelep­ülésre támaszkodik. A 15 segédszeleptestben 19 vezérlőpeoek van elrendezve, amely 20 furaton 50 keresztül szabadon a 6 főszeieptestbe ér és felső végével 23 nyomórugóval felső részén terhelt 22 membránban szilárdan rögzített 21 rúdhoz támaszkodik. A példa szerinti szelepszerkezet az alábbiak 55 szerint, .működik: Zárt helyzetben fí vezérlőpeoek a 2il ru­dat a 23 rugó ellenében felnyomja. Ekkor — részben a 16 zárórugónak, részben a nyomó­közegnek a szelep beeresztőnyílásáira gyako-60 rolf hatására — mind a főszelep, mind a se­gédszelep zárt helyzetben van. A nyomóközeg a 2 csonkon és a 12 lyukakon keresztül sza­badon hatolhat be a 4 szelepkamrába és ebből a fojtónyílásként ható résen keresztül a 8 kö-65 peny és a 9 vezetés között a 6 főszeleptest 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom