152880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázban levő kén elkülönítésére

152880 5 6 ferro-ionokat tartalmazó oldat pH-ja nagyon kis mértékben, =^0,5 egység nagyságrenddel' válto­zik a 7-es pH-érték körül anélkül, hogy a pH helyesbítése céljából savat vagy lúgot kellene hozzáadni. Ebből következik, hogy a berende­zést nem kell korrózióálló különleges anyagok­ból készíteni. A kéntelenítést a kezelendő gáznak a vassó oldatán való átvezetése útján,, általában szoba­hőmérsékleten vagy ehhez közeli hőmérsékleten vihetjük végbe, különösen 15 C° és 50 C° kö^ zötti hőmérsékleten, ami előnyös az eljárás gaz­daságossága szempontjából. Mindazonáltal dol­gozhatunk magasabb, vagy akár jóval maga­sabb hőmérsékleteken is, például annak érde­kében, hogy szükség esetén csökkentsük a gáz egyéb komponenseinek az oldatban való oldha­tóságát, és ilyen ok miatt például 130 C°-ig ter­jedő hőmérsékleteken is dolgozhatunk. Ugyan­így csökkenthetjük is a kezelés hőmérséklet 15 C° alá, de természetesen az oldat fagyáspontja fölött kell maradni. A kéntelenítést bármilyen nyomáson, így at­.moszferikus vagy attól eltérő nyomáson végezn­hetjük; az eljárás lehetővé teszi a gázok teljes kéntelenítését kis nyomáson is. A kivált kén pelyheket képez, és szűréssel könnyen elkülöníthető. A regenerálást, vagyis a ferro-sónak oxigén­nel való visszaoxidálását, vagy egyszerűbben, a gyakorlatban levegővel történő visszaoxidálását előnyösen végezhetjük atmoszferikus nyomáson, 35—55 C° közötti hőmérsékleten. Ezt a vissza­oxidálást töltött kolonnában, vagyis nagyon cse^ kély töltetveszteséggel, és így csekély energia­fogyasztással végezhetjük. A ferri-vegyületnek a hidrogénszulfiddal való reakciója következtében képződött vizet awisz­szaoxidálás folyamán ki lehet küszöbölni. A visszaoxidálás hőmérsékletét olyan módón sza­bályozhatjuk, hogy a befúvott levegő által gőz^ alakban magával ragadott vízmennyiség azonos legyen a kéntelenítési reakció során képződött víz mennyiségével, levonva belőle azt a víz­mennyiséget, amelyet a kéntelenítési kezelésnek alávetett gáz vízgőz alakjában magával ragad. Koncentrált oldatok esetében a visszaoxidálás hőmérséklete meghaladhatja az 55 C°~ot, hogy a gázok elegendő mennyiségű vizet vigyenek magukkal. A kéntelenítési és visszaoxidálási sebességek összehasonlíthatók, ami lehetővé teszi — abban az esetben, amikor a kéntelenítendő gáz szabad oxigént is tartalmaz, amely oxigén lehet termé­szetesen, vágy pedig szándékosan a gázhoz ada­golt — a kéntelenítésnek és a visszaoxidálásnak ugyanabban a gáz-oldat érintkeztetést lehetővé tevő berendezésben történő keresztülvitelét. 1. A hidrogénszulfidot tartalmazó gázt ferri­-komplex oldatának feleslegével érintkeztetjük; a ferrikomplex kémiailag reagál, a kénhidro­gént kénné oxidálja, és közben ferro-komplex­szé alakul; ezután a ferro-kamplexet pl. levegő­vel ferri-komplexszé oxidáljuk; ebben az esetben valódi kémiai reakcióról van szó. minthogy a ferri-komplex egyike a reagenseknek. 2. A hidrogén-szulfidot tartalmazó gázhoz bi­zonyos mennyiségű oxigént adunk (például tisz=­ta. alakban vagy levegő alakjában), vagy pedig a kezelendő gáz már előzetesen tartalmaz bizo­nyos mennyiségű oxigént; a kénhidrogén és az oxigén elegyét kis mennyiségű vas-komplex­szel reagáltatjuk, és egyidejűleg oxidáljuk a kénhidrogént és fogyasztjuk az oxigént. Ebben az esetben a vas-komplex oldata katalizátor­ként viselkedik, minthogy lehetővé teszi a reak­ciót, és a művelet végén változatlanul kapjuk vissza. Az eljárást nagyon könnyű megvalósítani. Nagyon kevés (egymillió térfogatrészben 3000 vagy kevesebb térfogatrész) kénhidrogént tar­talmazó gázok esetében a kéntelenítést töltött kolonnában (Rasehig-gyűrűkikel, Pali-gyűrűk­kel, Berl-töltettel stb.) hajtjuk végre, ami ki­tűnő gázfolyadék érintkezést tesz lehetővé, és nagyon rövid idő (néhány másodperc) alatt tel­jes kéntelenítést eredményez. A kénpehely, amely feliszapolódna, ha a kolonnában kép­ződne, a kontakt kolonnában nem zavar, ami­kor az oldat felületi sebessége a töltőanyag fe­lületén kielégítő, vagyis amikor az oldatnak a kolonnában való tartózkodási ideje elég rövid. Közepes mennyiségű, vagy néhány térfogat­százalék kénhMrogént tartalmazó gázok eseté­ben a kéntelenítést folytonos üzemű tányéros kolonnában lehet megvalósítani; e célra különö­sen alkalmasak a buboréktanyéros kolonnák. ^ Amikor nagymennyiségű kénhidrogént tartal­mazó gázokkal vagy tömény hidrogénszulfiddal dolgozunk, célszerű folyadékbeporlasztásos kon­takt berendezéseket használni. A kezelendő gáz összetétele és a kénhidrogén koncentrációja sze­rint a fentebb leírt módszerek valamelyikét vagy azok kombinációját alkalmazzuk. A felhasznált oldat ajkénhidrogénen kívül minden egyéb komponenssel szemben, így kü­lönösen hidrogénnel, széndioxiddal, nafténekkel, telített szénhidrogérfekkel, aromás szénhidrogé­nekkel és telítetlen szénhidrogénekkel szemben közömbös, aminek következtében az eljárást fel lehet használni az alábbi anyagok kénteleníté­sére: — világítógáz, kokszoló üzem gázai, széngáz, raffinálási gázok, természetes gázok krak­kolásánál nyert gázok, kénhidrogénnel szennyezett levegő és szintézisgáz, — széndioxid, aminek következtében az eljárás felhasználható: — C02 -tartalmú gázok kéntelenítésére anél­kül, hogy csökkenne a gáz széndioxid-tar­talma, — tiszta széndioxid előállítására elkülönített szénsavból, például természetes szénsavból vagy kokszoló üzem gázaiból (a szénsav kéntelenítése azért lehetséges, mert & fel­használt oldat természetesen megfelelő pH­-ra van beállítva), — széndiszulfid, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom