152879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fentiazinil-aminociklopropánok előállítására

152879 13 14 90—95 Ó° hőmérsékleten, majd jeges vízbe önt­jük, éterrel extraháljuk, az elkülönített éteres oldatot szárítjuk és bepároljuk; ily módon etil­-2-[10-<(l-klórfentiazinil)]-ciklopropánkarboxilá­tot kapunk. 1-0,2 g fenti módon kapott etilészterhez 100 ml etanolban hozzáadjuk 5,6 g káliumhidroxid vi­zes oldatát és az elegyet 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt keverés közben. Az ol­dószert azután vákuumban eltávolítjuk és a maradékot 175 ml vízzel felvesszük, éterrel ext­raháljuk és a vizes oldatot megsavanyítjuk. Ily módon szilárd alakban kiválik a.transz-2-[10-(l­-klór~fentiazinil)]-ciklopropánkarbonsav, amely 179,5—181,5 C°-on olvad. 25,6 g fenti módon kapott sav 200 ml aceton­nal készített szuszpenziójához 19 ml trietilamin acetonos oldatát adjuk. Az elegyet —5 C° hő­mérsékletre hűtjük le, majd 14 ml etilklorofor­miát acetonos oldatát adjuk hozzá és az elegyet 30 percig keverjük. 16 g dimetilamin 80 ml ace­tonos oldatának 45 perc alatt, 0 C° alatti hő­mérsékleten történő hozzáadása után a reakció­elegyet 30 percig állni hagyjuk, majd szobahő­fokon 1 óra hosszat, azután 40 C° hőmérsékle­ten 15 percig keverjük, majd jeges vízbe önt­jük. Metilérikloriddal extrahálunk, a metilén­, kloridos oldatot szárítjuk és bepároljuk. Ily mó­don transz-2-'[i 10-(l-klór-fentiazinil)]-iN, l N-dime­tüciklopropánkarboxamidot kapunk termékként. 31,4 g fenti módon kapott amidot 225 ml éter­ben oldunk és ezt az oldatot hozzáadjuk 8 g li­tiumalummiumhidrid éteres szuszpenziójához, majd az elegyet 6 óra hosszat forraljuk vissza­folyató-hűtő alatt. Ezután a reakcióelegyet el­bontjuk, leszűrjük és a szűredéket bepároljuk, amikoris maradékként transz-2^[10-'(l-klór-fen­tiazini^j-N.N-dimetilaminometil-ciklopropánt kapunk, amelynek a szokásos módon előállított hidrokloridja 227,5—229 C°-on olvad. Ha a fent leírthoz hasonló módon járunk el, kiindulóanyagként azonban az 1-klórfentiazin helyett 11,5 g 1-metoxi-fentiazint alkalmazunk, akkor végtermékként transzJ 2H[10-(l-metoxi­-fentiazinil)]-N,N-dimetilaminometil-ciklopro­pánt kapunk. . 9. példa. 15,2 g transz-2-[10-(2-klór-fentiazinil)]-N,N-dknetilammometilcikldpropánt, amelyet az 5. példában leírt módon állítottunk elő, 125 ml aoetonban oldunk és az oldathoz 6,3 g oxálsav acetonos oldatát adjuk. 17,4 g kristályos oxalát válik le; az elkülönített termiek 206—209 C°-on bomlás közben olvad. > 8,7 g fenti módon kapott oxalátot 80 ml eta­nolban szuszpendálunk, majd hozzáaadjuk a 10 - ml ,30%-os hidrogénperoxidnak etanollal 100 ml térfogatra történő feltöltése útján kapott eta­nolos hidrogénperoxidoldat 20,8 ml-nyi részét. Az elegyet visszafolyató hűtő alatt 24 óra hosz­szat forraljuk keverés közben, majd betörné-, nyitjuk és a maradékot vízben oldjuk. A vizes oldatot nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk és éterrel extraháljuk. Az elkülönített éteres olda­tot szárítjuk és bepároljuk, amikoris transz-2-[10-(2-klór-5-oxi-fentiazinil)]-N,N-dimetilamino­metil-ciklopropánt x kapunk; e termék szokásos módon előállított hidrokloridja 268,5—270 C°-on olvad. 10. példa. 10 15 7,9 g transz-2-[10-(2-klór-fentiazinil)]-N,N-di­metilaminometilciklopropán-oxalátot, amelyet a 9. példában leírt módon állítottunk elő, 100 ml jégecetben oldunk és az oldathoz 14 ml 30%-os hidrogénperoxidot adunk. Az elegyet 5 óra hosz­szat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd vá­kuumban betöményítjük és nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk. Az elegyet éterrel extraháljuk, az éteres oldatot szárítjuk és bepároljuk. Ily módón transz-2-i [10-(2-klór-5,5-dioxi-fentiazi­nil)]-N,N-dimetilamino'metfl-ciklopropánt ka­punk. E vegyület szokasd» módon előállított hidro­kloridja 294—296 C°-on bomlás közben olvad. 25 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletnek megfelelő új fentiazinil-aminociklopropán-származékokelq-30 állítására — e képletben: Z kénatomot, SO vagy S02 csoportot, Y hidrogén- vagy klóratomot, trifluormetil-, metil-, metoxi- vagy metiltio-csoportot kép­visel, 35 m és n egymástól függetlenül 0 vagy 1, Rí és R2 hidrogénatomot vagy 1—3 szénatomos alkilgyököt jelenthet, vagy pedig Rt és R 2 a hozzájuk kapcsolódó nitrogénatommal együtt egy pirrolidin-, piperidin-, N'-metil-40 -piperazin-, N'-(béta-hidroxietil)-piperazin­vagy N'-(béta-aoetoxietil)j piperazin-gyűrűt képez, R3 hidrogénatomot vagy metilgyököt képvisel — amelyre jellemző, hogy valamely, a (II) 45 általános képletnek megfelelő fentiazinil­-ciklopropán-karbonsavat rövidszénláncú al­kilihalogénformiáttal reagáltatunk a megfe­lelő ciklopropil-alkil vegyes anhidriddé, amelyet ezután 50 a) nátriumaziddal reagáltatva a megfelelő cik­lapropil-savazid-származékká alakítunk és ezt hő­hatással elbontva, a megfelelő ízocianáttá ala­kítjuk át, amelyet azután 1. ásványi savval vagy alkálifémhidroxiddal -55 a megfelelő primer aminoeiklopropánná hidroli­zálunk, vagy 2. rövidszénláncú alkilmagnéziumhalogeniddel vagy rövidszénláncú alkanollal reagáltatva a megfelelő N-acil- ill. N-karbalkoxi-aminociklo­g0 propánná alakítunk, amelyet vagy közvetl'enül redukálunk N-(rövidszénláncú alkil)-aminocik^ lópropánná, vagy rövidszénláncú alkiljodiddial reagáltatunk és a kapott N-alkil-N-acil- ill. N­-alkil-N-karhalkoxi-aminociíklopropánt redukál-65 jük N,N-dialkilaminociklopropánná, vagy pedig 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom