152872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új indeno-piridin-származékok előállítására

152872 3 degen lefolytatott hidrolízis után a reakcióter­méket szerves oldószerrel extraháljuk, és a szo­kásos módon különítjük el é's tisztítjuk. A pl. ásványi savval, mint tömény sósavval Vagy erős szerves savakkal, eoetsavanhidriddel, tionilklo­riddal vagy foszf oroxikloriddal történő hevítés útján lefolytatott vízlehasítás révén jutunk az oly (I) képletű végtermékekhez, amelyekben Rx rövidszénláncú alkilcsoportot vagy benzilcsopor­tot képvisel. Az oly (I) képletű végtermékeket, amelyek­ben Rt hidrogénatomot képvisel, a (IV) általá­nos képletnek megfelelő vegyületekből — e képletben ez esetben IV metilesoportot jelent — oly módon állíthatjuk elő, hogy pl. a 2-me­til-5-flenil-l,2,3,4,4a,9b-ihexaihidro-5H-indenci([l,2^ -c]piridin-(5)-ólt valamely, a reakció szempont­jából közömbös szerves oldószerben, pl. benzol­ban vagy toluolban klórhangyasav-alkilészterrel reagáltatjuk melegítés közben, majd az elkülö­nített, adott esetben kristályosítás útján tisztí­tott 2-alkoxikarbonil-vegyületből az alkoxikar­bonil-csoportot bázisos alkoholos oldatban, elő­nyösen káliumhidroxiddal n-butanolban, leha­sítjuk. A kapott (V) képletű szekundér aminovegyü­leteket — amint fentebb már említettük — víz­lehasításnak vethetjük alá, amikor is oly (I) képletű végtermékhez^ jutunk, amelyekben RÍ hidrogénatomot képvisel. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a kapott (V) képletű sze­kundér amino-vegyületet valamely alkilénojxid­dal, pL etilénoxiddal vagy propilénoxiddal rea­gáltatjuk, vagy, valamely alkálikarbonát, tercier amin vágy egy második mól (V) képletű amino­vegyület jelenlétében benzilhalogeniddel vagy klórpropanollal pl. absz. etanolban hevítjük. Az így keletkezett 2-(hidroxialkil)-, ill.,2-benzil-l,2, 3,4,4a,9b-hexahidro-5H-indeno[.l,2-^c]piridin-(5)­-01-származékból erős savval, előnyösen meta­nolos sósavval való hevítés útján vizet hasítunk le, amikor is oly (I) képletű végtermékhez ju­tunk, amelyekben Rj rövidszénláncú hidroxial­kil-csaportot vagy benzilcsoportot képvisel. A találmány szerinti eljárással előállítható új (I) képletű vegyületek bázisos anyagok, ame­lyek szervetlen vagy szerves savakkal állandó szobahőfokon kristályos sókat képeznek. E -célra szervetlen savként pl. sósav, brómhidrogénsav, vagy kénsav, szerves savként maionsav, fumár­sav, maleinsav, borkősav, almasav, naftalin-1,5--diszulfónsav, ciklohexánkarbonsav, benzolszul­fonsav, p-toluol-szulfonsav stb. alkalmaziható. Az (I) képletű vegyületek értékes farmakodi^ namikai tulajdonságokat mutatnak, és így gyógyszerként kerülhetnek alkalmazásra. E ve­gyületek csekély toxikusságuk mellett szedatív, valamint neuroleptikus tulajdonságaikkal tűn­nek ki, így pl. narkózis-fofcozó hatást mutatnak, gátolják a feltételes és emocionális reakciókat é!s a motorikus aktivitást stb. E tulajdonságok különösen a 2Hmetil-5-fenil-l,3,4,9b-tetrahidro­-2H-indeno[l,,2-c]piridin esetében mutatkoznak igen határozottan. Emellett e vegyületek adre­nolitikus hatással is rendelkeznek. Ezeket a ve­gyületeket a gyógyászatban előnyösen fizioló­giai szempontból elviselhető, vízben oldódó sóik alakjában alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárással előállítható új 5 vegyületek gyógyszerként önmagukban vagy pedig enterális vagy parenterális beadásra al­kalmas gyógyszer-alakokba kiszerelve alkalmaz-Í hatók. Ilyen gyógyszer-alakok előállítása céljá­ból e vegyületeket farmakológiailag közömbös 10 szervetlen vagy szerves segédanyagokkal dol­gozhatjuk fel. Ilyen segédanyagokként pl. tab­letták, vagy drazsék esetében tejcukor, kérnéd nyítő, talkum, szteárinsav stb., injekciós készít­mények esetében pedig víz, alkoholok, glicerin, 15 növényi olajok és hasonlók alkalmazhatók. Emellett az ilyen gyógyszerkészítmények e cél­ra alkalmas tartósító-, stabilizáló-, nedvesítő-, oldásközvetítő-, édesítő-, színező-, illatosító- stb. szereket is tartalmazhatnak. 20 A (II) általános képletnek 'megfelelő kiinduló­anyagok szintén új vegyületek; előállításuk az alábbi módon történhet: Valamely, a (VI) általános képletnek megfe­lelő 1-alkil-, ill. l-benzil-zl3-izonipeikotinsav-al-25 kilésztert — e képletben Rx ' jelentése megegye­zik a fenti meghatározás szerintivel, R4 pedig rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel — vala­mely, a (VII) általános képletnek megfelelő Grignard-vegyülettel — e képletben R2 jelen-30 tése megegyezik a fenti meghatározás szerinti­vel — reagáltatunk, a reakcióterméket hidroli­záljuk, és a kapott (VIII) általános képletű izo­nipekotinsav-alkilészter származékot vagy a sza­bad savon és a savkloridon keresztül alumí-35 niumkloriddal, vagy pedig közvetlenül, polifosz­forsav segítségével, a (II) képletnek megfelelő vegyületté ciklizáljuk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem-40 léltetik; megjegyzendő azonban, hogy a talál­mány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban az összes' hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők; a megadott értékek korrigálatlanok. 45 1. példa. 2-imetil-5-fenil-l,3,4,9b-te(tra,hidro-2H-indenot-l,2-50 --c]piridin. a) 2-metil"5-fenil-l,2,3,4,4a,9b4iexahid, ro"5H~in­deno-^l^-cJpiridin-^-ol., 55 Egy 1,46 g magnéziumforgácsból és 9,4 g / brómbenzolból 25 ml absz. éterben előállított fe­nilmagnéziumbromid-oldathoz szobahőmérsékle­ten hozzácsepegtetjük 5,04 g 2-metil-l,2,3,4,4a,­-9bJhexahidro-5H-indeno[l,2-c]piridin-(5)-an 40 60 ml absz. tetrahidrofuránnal készített oldatát. Ezután az elegyet 2 óra hosszat forraljuk visz­szafölyató hűtő alatt, majd lehűtjük, és a reak­cióelegyet beleöntjük 100 ml 10%-os ammó­niumklorid-oldatba. Az elegyet metilénkloriddal 65 kirázzuk, a metilénkloridos oldatot magnézium-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom