152870. lajstromszámú szabadalom • Mennyiségmérő áramló térfogatok mérésére

152870 dezés időállandójának tehát igen kicsinek kell lennie. 5. A már felszerelt mérőberendezés mérés­határait technológiai előírások vagy az anyagok minőségének és állapotjelzőinek megváltozása vagy más ok miatt gyakran meg kell változ­tatni. Ilyen feladat esetében célszerű olyan mérőműszert alkalmazni, amely alkatrészeinek kicserélése, vagy a műszer átalakítása, vagy szétszerelése nélkül egyszerű módon és gyor­san alkalmassá tehető különböző méréshatárok közötti mérésekre. Á felsorolt kívánalmakat az ismert, áramló gázok vagy folyadékok mennyiségének mérésé^ re szolgáló mérőberendezések csak részben ké­pesek kielégíteni, olyan mérőberendezés pedig, amelyik valamennyi felsorolt követelménynek egyidejűleg megfelelne, ismereteink szerint nincs. Az ipari célokra kapható és általában egy-egy meghatározott mérési feladat elvégzé­• sere alkalmas szokásos mérőműszerek a felsorolt' kívánalmakat az alábbi okok miatt nem elégí­tik ki: A mérőperemes gázmennyiségmérők ismert elv szerint úgy dolgoznak, hogy a késszerűen kiképzett keresztmetszetű mérőperem lapján a túlnyomás, leélezett oldalán a kisebb nyomás van és e kettő közötti különbség meghatározá­sával állapítják meg, illetve regisztrálják az áramló gázok mennyiségét. Ennek a kivitelnek az a hátránya, hogy a műszeradta tehetetlensé­gek miatt a tényleges helyzetet csak oly kése­delemmel mutatja, ami a meghatározáshoz már nem elegendő. A hasonló elv alapján működő beépített tölcséres szerkezeteket tartalmazó pl. Venturi-csöves mérőberendezésekkel kapcsolat­ban is hasonló a helyzet. Egy másik ismert módszer a mérőkapillárison fellépő nyomásdifferencia meghatározásával tör­ténő áramlásmérés. Ennek az a hátránya, hogy a műszerek viszonylag nagy belső térfogatai miatt nagy az időállandó, emellett a használa­tos műszerek folyadéktöltetének gázai a mé­rendő közeget szennyezhetik. Miután a mérendő közegeknek feltétel szerint szennyezésmentesek­nek kell maradniuk, a mérőműszer felépítettsé1 ­gé'bol folyik, hogy ezek e célra nem alkalmasak. Emellett ezt a típust regisztrálásra és szabályo­zásra nehéz egyaránt alkalmassá tenni, mérés­határát változtatni pedig a berendezés szét­szedése, nélkül nem lehet. Nyomásálló kivitel­ben való megépítése nagyméretű, nehézkes alkatrészek felhasználását követeli meg. ' A rotaméterek legtöbb esetben csak az áramló térfogat pillanatnyi értékének leolvasására al­kalmasak, regisztrálásra alkalmassá azonban csak bonyolult módon tehetők és további hát­rányuk, hogy nyomásálló kivitelben elkészítve igen nagy méretűek és súlyosak. Emellett nehe­zen oldható meg a mért mennyiség kivezetése is, mivel a nyomásálló házon keresztül kell meg­felelő kivitelezést létesíteni, méréshatár-változ­tatás végett pedig iaz úszót vagy a kúpos furatú üvegcsövet, vagy mindkettőt cserélni kell. Mind­ezek mellett az elmozdulás mértéke viszonylag nagy, s ez a berendezés méreteit szükségszerűen növeli, ami a műszertechnikában különösen hát­rányos. A felsoroltakból világosan kitűnik, hogy külö-5 nősen azokban az esetekbén, amikor az áramló közeg mennyisége kicsi és főleg ha nyomása a légkörinél nagyobb, az áramló közeg mennyi­ségét az ismert megoldások alkalmazásával ki­elégítő pontossággal megbízható módon mérni 1° nem lehet. E nehézség megkerülésére folyadé­kok adagolására olyan speciális adagolószivaty­tyúkat, gázok • és gőzök továbbítására pedig olyan kompresszorokat használnak, ^amelyeknek lökettérfogatát megfelelő lökethossz-állító szer-15 kezetek segítségével a kívánt mennyiségű fo­lyadék vagy gáz adagolására lehet beállítani. Ez a megoldás az említett közegek áramlásának mérésére csak azzal a feltételezéssel használható, hogy a szelepek egyenletesen, tökéletesen mű-20 ködnek. Mivel közismert, hogy ez a feltétel hosszú időtartamra általában nem szavatolható, ezért az ilyen típusú adagolóberendezések is csak olyan mérőberendezésékkel egyidejűleg .al­kalmazhatók megbízhatóan, amelyek azok mű-25 ködési egyenletességének ellenőrzését az általuk továbbított közeg mennyiségének mérése útján lehetővé teszik. A találmány tárgya az említett hátrányok ki­küszöbölésével áramló gázok vagy folyadékok 30 térfogatának szennyezésmentes mérésére szol­gáló mérőberendezés, amely atmoszférikustól eltérő nyomású gázok vagy folyadékok áramlá­sának mérésére is alkalmas, továbbá különösen 'alkalmas áramló közegek nyomás alatti kis tér-35 fogatainak mérésére. A találmány szerinti műszer, kialakítása azon az ismert tényen alapul, hogy egy szűk résen átáramló közeg hatására az átáramlás sebessé­gével arányos nyomásveszteség, keletkezik. Mint 40 már említettük, ismeretes olyan mérőberendezés, amelyben a szűk rést körgyűrű alakúra képezik ki, s a mérendő közeget ebben körkörösen ára­moltatják, miközben a mért mennyiséget egy elmozdítható fojtóelem megtett útjával jelzik. 45 Találmányunk értelmében e fojtóelemet úgy képezzük ki, hogy annak áramlásirányú elmoz­dulásával szemben működő, az elmozdulás mér­tékének megfelelően növekvő ellenerejű és a fojtóelemet minden pillanatnyi helyzetében az 50 áramló közeg sodráserejével egyensúlyban tartó szervvel vagy szervekkel látjuk el vagy hozzuk működtető kapcsolatba. A fojtóelem bármilyen, a közeg áramlási irá­nyára merőleges irányban szimmetrikus forgás-55 test, így henger, kúp vagy gömb lehet. Az áram­lási keresztmetszet külső falát képező .alkatrész (hüvely) hengeres vagy kúpos belső fallal ki­képzett lehet. Legkedvezőbbnek találtuk a hen­gerben elhelyezett hengeres, a hengerben elhe-60 lyezett gömbalakú és a kúpos--csőben elhelyezett kúp- vagy csonkakúp-alakú fojtótestes kivitele­ket. Egyensúlyt létesítő szervként előnyösen rugót vagy a fojtóelemmel összeszerelt lágyvasmagra, 65 avagy mágnesre ható mágneses vagy elektro-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom