152866. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gömbszerű mezőgazdasági termékek, főleg alma méret szerinti osztályozására

3 feladott termékek a réshez érve a kisebb átmérőjű termék a pálya lejtése irányában kiesik, a nagyobb átmérőjűek a pályával párhuzamosan tovább haladnak és csak a táguló rés azon szakaszán esnek ki, ahol a termékek átmérője kisebb, mint a rés nyílása. A legnagyobb átmérőjű termék a pálya' össz-hosszának megtétele után válik le. A méret frakcióknak megfelelően levált termékek felfogó, vagy más tovább-f eldolgozó géphez csatlakozó szállítóberendezésbe kerülnek. A rés szerinti osztályozó gépék kapacitását meghatározza a mozgó pályán elmozduló termékek sebessége. Az osztályozó pályára csak annyi terméket lehet feladni, amennyit a termékek átlagsebessége megenged. A pálya sebesség-nöyelésével, vagy több termék féladásával a kapacitás nem növelhető, mert az osztályozás pontatlanná válik, másrészt pedig a termékek egymáshoz ütődésének száma nő. A gép kapacitását növelni lehet a gép hosszának növelésével, de ezzel egyidejűleg megnövekszik a gyümölcs által megtett út is. A résosztályozó gépék pálya-sebessége 60—120 m/perc között változik, míg a pálya oldalirányú lejtése 12°. Az alkalmazott gépeknél úgynevezett vonalnyomás tapasztalható, főleg a nagyobb átmérőjű termékeknél, ami a termék minőségét erősen rontja. A lyuk szerinti osztályozás elve a következő: a szállító pályaként használt rendszer több szakaszra van felosztva s egy-egy szákasz önálló haladó mozgást végző pályára kívánt méretű lyukakat vágnak. A legkisebb átmérőjű lyukakkal rendelkező pályatest a rendszer elejére van beállítva, a legnagyobb lyukakkal rendelkező pedig a végére. A pályatestek egyegy rendszere kapcsolatát tekintve meghatározott szintkülönbséggel kapcsolódnak egymáshoz. A feladó rész magasabban, a fogadó rész alacsonyabban van. Ez több frakció esetén esési pontokként jelentkezik. A rendszerre feladott termék tehát a legkisebb lyukmérettel rendelkező pályára kerül, ahol a lyukmérettel egyező méretű, ill. méret alatti termék kiválik. A nagyobb termék tovább halad mindaddig, amíg a méretének megfelelő lyukméretű szalagra nem kerül. Első lépésként tehát a legkisebb méretű, tömörebb szövetszerkezetű termék kerül leválasztásra, a legnagyobb méretű, a laza szövetszerkezetű termék pedig a rendszeren végighaladva utoljára válik le, ami nagyon hátrányos. Ha a lyuk szerinti osztályozás egy pályán van- megoldva, akkor a pályatesten kivágott lyuk alatt az előrehaladás mértéke szerint egyre bővülő lyuk-nyílás keletkezik. A lyuk nyitása külön mechanikai rendszert igényel. A pályára került termék közvetlenül a lyukba esik, ha a mérete egyezik vagy kisebb a lyuk méreténél, akkor kiválik az osztályozás folyamatából. A haladó mozgás további részén a lyukméretnek megfelelően a nagyobb átmérőjű termékek válnak ki a rendszerből. Lyuk szerinti osztályozásnál kedvezőtlen körülmény a közölteken kívül az, hogy a pálya 4 mozgása közben fellépő erők a lyukban elhelyezkedő termékekre kedvezőtlenül hatnak. Lyuk szerinti osztályozó gépek kapacitását az időegység alatt ovábbhaladó lyukszám hatá" rozza meg. Kapacitás növekedést minőségromlás nélkül a gépegység méreteinek növelésével lehet csak megoldani, ami a ráfordítás költségét növeli. Súly szerinti osztályozás elve a következő: *0 az osztályozásra kerülő termék súly hatására elmozduló tálcára kerül. A pályára vitt haladó mozgást végző tálcasorok a beállítás alapján meghatározott súlyú termékeket azonos helyen ürítik. Mivel azonban azonos termékfajták ese-15 tében sem lehet a térfogat és a súly között teljes összefüggést találni, ezen elv alapján végzett osztályozást elsősorban súly szerinti osztályozásnak és nem méret szerinti osztályozásnak lehet tekinteni. 20- Egyedi súlymegállapítás alapján történő súly szerinti osztályozás bonyolultabb kivitelű gépet igényel. A fentieket figyelemíbevéve látható, hogy csak ott alkalmaznak súly szerinti osztályozást, ahol a gömbalaktól eltérő alakú termé-25 keket kell szétválasztani, mert az azonos fajta termékek is heterogén térfogatsiúlyúak. A találmány szerinti gépi berendezés alkalmas a fent leírt hátrányok kiküszöbölésére és lényege a következő: a méret szerinti osztályo-30 zásnál először a nagyobb átmérőjű termék, majd azt követő kisebb méretűek válnak ki a heterogén méretű halmazból, mindaddig, amíg a kívánt határértékű méretet el nem érjük. E méretre való szétválogatási folyamat beindítása 35 után egy ütemben következik be. Ebben az esetben legnagyobb méretű, leglazább szövetszerkezetű termék egy leválasztási fázis után a legrövidebb utat teszi meg. A kisebb átmérőjű termékek úthossza nő, azonban a legalacso-40 nyabb átmérőjű termék által megtett út hoszsza sem több, mint a legnagyobb átmérőjű termék által megtett úthossz kétszerese. Ezt az eredményt a találmány szerint úgy érjük el, hogy az adagoló (feladó) eszköz ellentétben az 45 eddigi kivitelekkel, amelyeknél az adagolás a végtelenített pályára annak mozgási irányával egyező irányban történt, e mozgási irányra merőlegesen adagol és a pálya felett olyan vezetőlécek vannak, amelyek alatt levő rés a léc 50 teljes hossza mentén változatlan; az első, tehát az adagoló melletti léc és a mozgó pálya közötti rés a legnagyobb, az adagolótól távolodva ez: a rés kisebbedik és a legtávolabbi lécnél a leg. kisebb. Így az első léc csak a legnagyobb mé-55 retű, kiválasztandó terméket tartja vissza, amely a beadagolás irányára keresztirányban halad az első léc mentén. A többi termék átgurul az első léc alatt és a következő léc csak a .második legnagyobb nagyságot tartja vissza, amelynek 60 megfelelő termék e második léc mentén, ill. az első és második léc között halad a pálya hossza mentén és így tovább. Nyilvánvaló a fentiekből, hogy a legnagyobb méretű, tehát legértékesebb és emellett a leg-65 lazább szerkezetű gyümölcs (iö. termék) a gép-2