152864. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szakaszosan, vagy folyamatosan mozgó munkadarabok elektromos hőkezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1964. VI. 09. Közzététel napja: 1965. XII. 22. Megjelent: 1966. VIII. 15. (PA—812) 152864 Szabadalmi osztály: 21 h 29—32 Nemzetközi osütóij: II 05 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Papp Gyula elektromérnök budapesti lakos, 24%, Sándori Sándor gépésztechnikus váci lakos, 19%, Schwarz Ottó gépészmérnök budapesti lakos, 19%, Szálai László elektrotechnikus váci lakos, 19%i, Tarcsi Ferenc elektrotechnikus budapesti lakos, 19% Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Berendezés szakaszosan, vagy folyamatosan mozgó munkadarabok elektromos hőkezelésére Általánosan ismert a műszaki életben,--hogy kohászati, gépgyártó és híradástechnikai iparban, de esetenként máshol is a nagyfrekvenciás elektromos energiát (továbbiakban NF) alkalmaznak nagytisztaságú fémek olvasztására, al- 5 katrészek hőkezelésére, valamint fémek izzítására, atmoszférikusnál kisebb, vagy esetleg nagyobb nyomáson. E helyen használt NF rendszerék általában a jó hatásfok biztosítására, de "egyéb műszaki 10 megoldatlanságok miatt is egyedi berendezések és olyan jellegűek, hogy álló NF generátorról helyzetüket nem változtató, a generátor közvetlen közelében elhelyezkedő, nem nagykiterjedésű munkahelyeket táplálnak. Az ipar teljes keresztmetszetében a fejlődés szükségszerűen a szalagszerű tömeggyártás felé tolódik, mely folyamat megköveteli a gyártás minőségi j ellemzőinek állandó értéken tartását egyre nagyobb gyártóeszköz méretek mellett is. Az automatizált gyártóberendezések nagy méretei mellett a NF energia továbbítása álló generátorról a szaiagszierűen mozgó igen nagy-/ terjedelmű több pozícióban izzítást kívánó mozgó munkahelyre berendezésünk bevezetéséig 25 nem volt tökéletesen megoldva. A NF energiaközlést álló tápforrással mozgó rendszerre különösen megnehezíti az átviendő energia nagy feszültsége, frekvenciája, nagy áramerőssége, a csatlakozó elemeken létrejövő 30 15 20 nagy felületi áramsűrűség és az ezekből fellépő nagy energiaveszteség főleg nagy távolságok esetén. —' A fenti tulajdonságok miatt az eddigi megoldások igen bonyolultak valtak, kellően jó hatásfokú energiaátadás nélkül. Az eddig ismert konkrét kivitelezett izzítási rendszerek az alábbiak voltak: a) Ismert, szolenoid tekercsek alkalmazása, melyeket táplálni az álló NF csőgenerátorról eddig csak sín-kefe csatlakozás segítségével volt lehetséges. Ilyen megoldásnál koncentrikus vezetéket alkalmazni nem lőhet, a kiviteli forma miatt. A hosszú tápsínről pedig a csőgenerátor. szinte teljes energiája elsugárzik. b) Ismert még olyan megoldás is, amikor a nagy energiaveszteséget, amely sín-kefe kombinációjánál létrejön oly módon küszöbölik ki, hogy a hosszú mozgó munkahely mentén a generátortól koncentrikus párhuzamos vezetékpárt építenek ki és erről csatlakoztatjuk le két oldalról az álló ún. sövénytekercspárakat, melyek erőterében haladnak el a mozgó alkatrészek. A sövénytekercs alkalmazása azonban pl. forgástestek izzításánál nagy erővanalszóródás miatt nem gazdaságos. c) Ismert továbbá a feladat megoldása oly módon is, hogy kettévágott helyzet rögzített szol enoi dókat alkalmaznak, amelyeket két oldalról koncentrikus vezetékről táplálnak, ez eset-152864
