152853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi-karbonsavak gyógyászatilag hatásos új organoszulfinil- és organoszulfonil-származékainak előállítására

21 A szintézist hidrogén-szulfiddal végeztük. Ki­termelés: 62%. A termék olvadáspontja 134— 135 C°. 39. példa: S XlV-es képlet; R = —C2 H 5 ; R 2 = l. a XVI-os képletet; X = C1; Xi = Cl. A szintézist hidrogén-szulfiddal végeztük. Ki­termelés: 19%. A termék olvadáspontja 144,5— 146 C°. Szakemberek számára nyilvánvaló, hogy ha­sonló módon előállítható a találmány oltalmi körébe eső valamennyi szulfinil- és szulfonil­-származék. Így például, ha a megfelelő fenollal helyettesítjük a 2,3-diklór-fenolt az 1. példa A lépésében, és az 1. példa B—F lépései során a butiril-kloridot a megfelelő alkanoil-haloge­niddel, a metil-merkaptánt pedig a megfelelő merkaptánnal helyettesítjük, és lényegileg az 1. példa A—F lépéseiben leírt módszer szerint járunk el, a megfelelő szulfinil- és szulfonil­-származékokat állíthatjuk elő. : A találmány szerinti új vegyületek hatékony 25 diuretikus és/vagy szaluretikus anyagok. A ta­lálmány szerinti .termékek farmakológiai tanul­mányozása azt bizonyítja, hogy e termékek a diuretikus anyagok között azzal az egyedülálló tulajdonsággal rendelkeznek, hogy hatásukra 3 " 2—5-ször több elektrolit választódik ki, mint az ismert diuretikus anyagok hatására. Így a ta­lálmány szerinti vegyületek hatására kiválasz­tott elektrolit mennyisége 2—5-ször nagyobb lehet, mint az ismert vegyületek hatására ki- 35 választott elektrolité; ez a tulajdonság e vegyü­leteket igen hasznossá teszi terápiás alkalma^­zásra olyan esetekben, amikor a testben levő túlságosan magas elektrolit-koncentráció, vagy a testben túl nagy mértékű folyadék-vissza- 40 tartás okozza a rendellenes állapotot. Így a találmány szerinti vegyületek rendkívül jó ha­tással alkalmazhatók pl. vértolulással járó szív­závarokból eredő ödémás állapotok kezelésére. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a gyógyászatilag hatásos I álta­lános képletű új kéntartalmú helyettesítővél 50 helyettesített ariloxi^alkánkarbonsav származé­kok előállítására — ahol : R hidrogénatomot, alacsonyabb alkilgyököt, halo-alacsonyabb-alkilgyököt, 3—6 szénatom- 55 ból álló gyűrűt tartalmazó cikloalkil-gyököt, 3—5 szénatomból álló gyűrűt tartalmazó eikloalkil-alkil-gyököt, (X 1) m C 6 H 5 _ m -gyököt — ähol X1 hidrogénatomot, halogénatomot, aliácso- 60 nyabb alkilgyököt, trifluor-metil-gyököt, alacsonyabb alkoxi-gyököt, karboxil-cso­portot vagy, alacsonyabb alkil-szulfonilt­-gyököt, jelent — (X^mCgHs-m—C„H2„­gyököt — ahol 65 ae X1 jelentése megegyezik a fenti megha­tározás szerintivel — jelent, R1 jelentése hidrogénatom vagy alacsonyabb alkil-gyök, X hidrogénatomot, halogénatomot, trifluor-me­til-gyököt, alacsonyabb alkilgyököt vagy ala­csonyabb alkoxigyököt jelent, mimellett, amikor a benzolgyűrű szomszédos szénatom­jai vannak helyettesítve, két. X-Jgyök 1,3-bu­tadienilén-kötést, (—OH==CH—OH=CH—) is jelenthet, Z jelentése —SO—R2 vagy — S0 2 —R 2 -gyök — ahol R2 alacsonyabb alkilgyököt, szubsztituált ala­csonyabb alkil-gyököt, alacsonyabb alkoxi­-alkil-gyököt, 2^amino-2-karboxi-<alai csonyabb­-alkil-gyököt, halo^alacsonyabb-alkil-gyököt, alkoxi-karbonil-alacsonyabb-alkil-gyököt, karboxi^alacsonyabb-alkil-gyököt, cikloalkil­-gyÖköt, cikloalkil-alkil-gyököt, fenilgyököt, (X2 ) m C 6 H 5 -m -képletű szubsztituált fenigyö­köt, — ahol X2 halogénatomot, alacsonyabb alkilgyököt, trifluor-metil-gyököt, alacsonyabb-alkoxi­gyököt, karboxil^csoportot, alacsonyabb alkil-szulfonil-gyököt, fenil-alacsonyabb­-alkil-gyököt — ahol az alacsonyabb alkilgyök jelentése 1—5 szénatomot tartalmazó alacsonyabb alki­lénlánc —, valamely (X 2) m C 6 H 5 -m —C„H 2 „-képletű magban szubsztituált fenil~alacsonyabl>­-lalkil-gyököt, — ahol X2 jelentése megegyezik a fentebbi meg­határozás szerintivel — —C(RiRi)CHRCO—(X)mC 6 H4-m —O—C„H 2 „— —COOH-képletű gyököt — ahol R, R1 és X jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — vagy —C„H2n —Z-csoportot jelent — ahol Z je­lentése megegyezik a fentebbi meghatá­rozás szerintivel, m jelentése 1—4 és n jelentése 1—5, amelyre jellemző, hogy egy V általános kép­letű vegyületet vagy annak sav;as addíciós só­ját — ahol R, R1 , R 2 , X, n és m jelentése meg­egyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — oxidálószerrel kezelünk, és ha kiindulási anyag­ként az V általános képletű vegyületet használ­juk, kívánt esetben a kapott terméket önmagá­ban ismert módon savas addíciós sóvá alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja a II általános képletű vegyületek előállítására — ahol R alacsonyabb alkilgyököt vagy halo^alaoso­nyabb alkilgyököt,' R1 hidrogénatomot vagy alacsonyabb alkilgyö­köt, X hidrogénatomot, halogénatomot vagy metil­gyököt jelent, mimellett két szomszédos szén­atomhoz kapcsolódó X gyök együtt 1,3-buta­n

Next

/
Oldalképek
Tartalom