152853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi-karbonsavak gyógyászatilag hatásos új organoszulfinil- és organoszulfonil-származékainak előállítására
3 152853 4 kil-gyököt, pl. 3-klór-propil- vagy 3,3,3--trifluor-propil-gyököt, alkoxi-karbonil-alacsonyabb-alkil-gyököt, pl. metoxi-karbonil-metil- (vagyis CH3OCOCH 2 —) vagy < etoxi-karbonil-alacsonyabbMalkil-gyököt, karboxi-alacsonyabb-alkil-gyököt, pl. —CH2 COOH-gyököt, cikloalkil-gyököt, pl. ciklopentil- vagy cüklohexü-gyököt, ciklo- \ alkil-alkil-gyököt, pl. ciklopentil-metilvagy ciklohexil-metil-gyököt, fenilgyököt, *° szubsztituált fenilgyököt, pl. (X2 ) m C 6 H 5 _ m -gyököt — ahol X2 hidrogénatomot, halogénatomot, alacsonyabb alkilgyoköt, trifluor-metil-gyököt, 15 alacsonyabb alkoxi-gyököt, karboxil-csoportot, alacsonyabb alkil-szulfonil-gyököt, pl. mezil-gyököt, fenil-alacsonyabb-alkil-gyö'köt —ahol . az alacsonyabb alkilgyök jelentése 1—5 20 szénatomot tartalmazó alacsonyabb alki-. lénlánc—, pl. benzil- Vagy fenil-etil-gyököt, magban szubsztituált fenil-alaesonyabb-alkil-gyököt, pl. 25 (X2 ) m C 6 H 5 _ m —C„H 2 „-gyököt — ahol X2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — -^(R^CHRCO— (X)m C 6 H 4 -m —O— 30 —C„H2n —COOH-gyököt — ahol R, R1 és X jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — vagy —CnH 2n —Z-csóportot jelent — ahol Z jelentése megegyezik a fentebbi megihatá- 35 rozás szerintivel, m jelentése 1—4 és n jelentése 1—5. A találmány értelmében az I általános kép- 40 létű új vegyületeket vagy azok savas addíciós sóit úgy állítjuk elő, hogy egy V általános képletű vegyületet vagy annak savas addíciós sójálí — ahol R,. R1, R 2 , X, m és n jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — 45 egy oxidálószerrel kezelünk, és ha a kiindulási anyag az V általános képletű vegyület, kívánt' esetben a kapott terméket önmagában ismert módon savas addíciós sóvá alakítjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foga- 50 natosítási módja szerint a II általános képletű 'vegyületeket — ahol R alacsonyabb alkilgyoköt vagy halo-alacsonyább alkilgyoköt, 55 R1 hidrogénatomot vagy alacsonyabb alkilgyoköt, X hidrogénatomot, halogénatomot vagy metilgyököt jelent, mimellett két szomszédos szénatomhoz kapcsolódó X gyök együtt 1,3-buta- 60 dienilén-kötést, így —CH=CH—CH=CH-kötést képezhet, Z jelentése —SO—R2 vagy —SQ 2 —R 2 -gyök, — ahol R2 alacsonyabb alkilgyoköt jelent — és m jelentése egész szám 1-tól 4-ig bezárólag — 85 úgy állítjuk elő, hogy egy a II általános képletű vegyületnek megfelelő szulfid-prekurzort oxidálószerrel kezelünk. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja szerint a III általános képletű vegyületeket — ahol R alacsonyabb alkilgyoköt vagy halo^alacsonyabb-alkilgyöiköt, R1 hidrogénatomot vagy alacsonyabb alkilgyoköt, R2 alacsonyabb alkilgyoköt, X hidrogénatomot, halogénatorriot vagy metilgyököt jelent, mimellett a két X gyök együtt 1,3-butadienilén-kötést is képezhet, és w jelentése 3-nál kisebb egész szám — úgy állítjuk elő, hogy egy IV általános képletű vegyületet — ahol R, R1, R 2 és X jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — oxidálószerrel kezelünk. Az. oxidációs reakció lényegileg szakaszosan megy végbe, és az első lépésben a szulfoxidvegyület, a másodikban pedig a megfelelő szulfan-vegyület képződik. Az oxidációs folyamat lejátszódását a csatolt rajzon mutatjuk be — ahol az V általános képletű vegyület oxidációjának első lépésében a VI általános képletű vegyület, utóbbiból pedig további oxidáció hatására a VII általános képletű vegyület képződik. Az V, VI és VII képletekben R, Rí, R2, X, m és n jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel. A találmlány értelmében bármilyen oxidálószer alkalmazható, amely képes egy szulfidot a megfelelő szulf oxiddá és szulfonná oxidálni. Egy ilyen oxidálószer a hidrogén-peroxid, amely jó kitermeléssel adja a szulf oxid- és a szulf on-származékokat, és amelyet különösen alkalmasnak találtunk a találmány szerinti eljárás céljaira. Azt is megállapítottuk azonban, hogy a hidrogén-peroxidnak a szulfidhoz viszonyított mólarányát az oldatban célszerű gondosan' ellenőrizni. Például amikor lényegileg ekvimolekuláris mennyiségben alkalmazzuk a hidrogén-peröxidot és a szulfidot, a kapott termék túlnyomórészt szulfoxid-származékból áll. Amikor viszont egy mól szulfidra vonatkoztatva legalább két mól hidrogén-peroxidot alkalmazunk, a kapott termék a megfelelő szulfonil-származék. A reakció hőmérséklete általában nem kritikus tényezője az eljárásnak, azonban megállapítható, hogy a hőmérsékletet célszerű az alkalmazott oxidáló anyagtól függően változtatni. A szakemberek számára könnyen érthető, hogy pl. viszonylag erős oxidálószerek, így a hidrogén-peroxid, mérsékelt hőmérsékleteken rendszerint kielégítő sebességgel reagálnak, míg egyéb és kevésbé erős oxidálószerek általában magasabb hőmérsékletek alkalmazását kívánják meg. Megfelelő oldószer kiválasztása a szakember számára nem jelent nehézséget, és számos oldószer felhasználható. így általában minden olyan 2