152851. lajstromszámú szabadalom • Irányított fényű lámpa
7 152851 3 a 12 fényforrás 17, 18 tartószerkezetével együtt a 10a tükröző felület nyílásába forrasztott lapon (a 16 idomon) van rögzítve. Nyilvánvaló, hogy -ilyen gyártástechnológia mellett egyrészt a különféle alkatrészek viszonylagos helyzete szerszámozás útján szabatosan biztosítható, másrészt a 10 idomtest és az ezzel összeforrasztott 13 prizma a vele egységes testet alkotó 11 idomtesttel együtt szükség esetén új „bura"-ként használható fel. A találmány szerinti irányított fényű lámpa ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: Amikor a 12 izzófelületet áraim járja át, a felület fölizzik és minden irányban fénysugarakat bocsát ki. A fénysugarak egy része a 11a ellentükröző felületre esik, ahonnan visszaverődik. A visszaverődő sugarak részben a 16 idomot a belső oldalon borító 28 fényelnyelő rétegre esnek és így erősen gyengülnek. E sugarak egyikét példaként 37a hivatkozási, számmal jelöltük. Vannak azonban olyan sugarak is, amelyek a 11a ellentükröző felületiről visszaverődve a 10a tükröző felületre esnek és innen a 23 főtengellyel párhuzamos irányban a 13 prizma belső 13a felülete felé baladnak. Ilyen sugarat példaként 37b hivatkozási számmal jelöltünk. A 12 izzófelület által kibocsátott fénysugarak közül egyesek közvetlenül a 10a tükröző felületre esnek, amint ezt a 37c és 37f hivatkozási számokkal jelölt sugarak érzékeltetik. Vannak végül olyan sugarak, amelyek közvetlenül a 28, illetőleg 29 fényelnyelő rétegre esnek. Ilyen az azonos irányú 37d, illetőleg 37a sugár, amelyek a két 28 és 29 fényelnyelő rétegről kis mértékben visszaverődve megsemimisülnek. Az elnyelt sugarak ß kúpszögű fénykúpjának határfelületeit 37e, illetőleg 37g hivatkozási számokkal jelöltük. Nyilvánvaló mármost, hogy a 12 izzófelület által kibocsátott fény egy része elveszik, másik része azonban a visszavert sugarakkal mintegy megerősödve hagyja el a lámpát. Nyilvánvaló az is, hogy ennek a hasznos fénynek kúpszöge lényegesen nagyobb, mint az eddig ismert izzólámpás irányított fényű lámpáké. Ha például a 11a ellentükröző felületet a 10a tükröző felület felé eső belső oldalán foncsorozott 40 mim átmérőjű izzólámpával helyettesítjük és ez egyébként az adott fényáramnak (lumen) mintegy 60 százalékát tudná hasznos megvilágítássá (lux) alakítani, a szükséges korrekciók okozta fényveszteségek miatt a fényáram hasznosítási hatásfoka (lux/lumen) mintegy a felére (30—35%) csökkenne. Ezzel szemben a találmány szerinti irányított fényű lámpa az izzólámpa kiküszöböléséve:! és az egyéb korrekciókkal lehetővé teszi a fényáram hasznosítási hatásfokának közel 100 százalékos megnövelését. Ebből következik, hogy a találmány szerinti irányított fényű lámpánál javul az áramfelvétel (watt), a fényáram (lumen) és a megvilágítás (lux) kölcsönös hatásfoka, vagyis a lámpa összhatásfoka, Minthogy a teljes sugárzó rendszer zárt egységet alkot, amelyben az alkatrészek viszonylagos helyzete már nem változhatik, nem következhetik be az ismert lámpáknál gyakran, főleg cserék alkalmával bekövetkező viszonylagos elállítódás. Meghosszabbodik továbbá a' tükröző 5 felületek élettartama is. . Több lámpa felhasználásával árnyékszegény rendszert is kialakíthatunk. Szükség' esetén a lámpa előtt hőszűrő üveget helyezhetünk el. De eljárhatunk úgy is, hogy a 10 idomtestet 10 készítjük hőáteresztő üvegből. E módszerek bármelyikével vagy esetleg együttes alkalmazásával tetszőleges módon csökkenthetjük a fény hőhatását, illetőleg ;a követelményeknek megfelelően befolyásolhatjuk a lámpa fényáteresztő 15 görbéinek alakulását. Nyilvánvaló, hogy a lámpán belül hasonló módon elrendezhetünk más fényforrásokat is, amilyenek például a gépjárművek városi világításához stb. szükségesek. 20 A 13 prizma kialakításával, mint már említettük, a lámpából kilépő fénykéve keresztmetszetének tetszőleges alakot adhatunk és a fénykévét előre meghatározott irányba terelhetjük. Így hozhatjuk létre például az 5. ábra sze-25 rmti aszimmetrikus megvilágítást. A 13b rovátkolás a 13 prizma belső oldalán van, a 13 prizmának az 5. ábrán felső része pedig a szög ala<tt le van rézselve. Ezeknek a geometriai intézkedéseknek az 5. ábrán látható sugármenet a kö-30 vetkezménye. A lámpa fénykévéjének széleit a kilépés helyén egy-egy 41a, illetőleg 41b sugár határolja. A 41a sugár, valamint mindazok a sugarak, amelyek a 13 prizma « szög alatt lerézselt szakaszán lépnek ki, erős törést szen-35 vednek és az 5. ábrán felülnézetben jobbra eltolódó. 41a, 42b fénynyalábot eredményeznek. A 13 prizma lerézseletlen részéről távozó fénynyalábot viszont a már említett 41b sugáron kívül 42a sugár határolja. így aszimmetrikus 40 fénykéve adódik, amely a lámpa előtt közvetlenül koncentrált erős megvilágítást ad (38 keresztmetszeti nyomvonal), amely azonban az 5. ábrán jobbra szélesedik, tehát aszimmetrikus. 39 fényikeresztmetszeti nyomvonal után a két 45 • 42a, 41b, illetőleg 41a, 42b fénykéve elválik egymástól, amint ezt 40a, illetőleg 40b fénykeresztmetszeti nyomvonallal érzékeltettük. Ha tehát az 5. ábra szerinti metszetet valamely gépjármű fényvetőjének vízszintes főmetszete-50 ként fogjuk fel, akkor könnyen belátható, hogy a kibocsátott fény éppen a közúti gépjármű közlekedés szempontjából ideális.- A 43a, 43b eredményvonalakkal határolt fénycsóván kívül ugyanis a lámpa nem kápráztat, jóllehet a köz-55 vétlenül a gépjármű előtti területet vagy az út viszonylag távoleső részeit azon a sávon, amelyen a gépjárműnek baladnia kell, jól megvilágítja. Kápráztatásra csak olyan óhatatlan esetekben kerülhet sor, amikor az egymással szem-60 behaladó gépjárművek legalább egyike kanyarban halad. Ilyenkor ugyanis nyilván előfordulhat, hogy a.kanyarból kijövő gépjármű 43a, 43b fénykévéje átmenetileg eléri a kanyar felé haladó gépjármű vezetőjének szemét és kápráztat. 65 Ez azonban csak pillanatokig tartó kápráztatás, 4
