152835. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és tömítőmassza fémek vákuum-öntésére
152835 alkotta testről gondoskodunk. Az öntési periódus alatt az említett test tömítőanyaga deformáló erők hatása alatt állván, kompenzálja a tágulást és vákuumbiztos tömítést tart fenn az említett kamra és kokilla között. A deformáló 5 erőket pl. a gáztalanító kamrából kiinduló és a tömítőanyag testébe ágyazott rugalmas szigetelő gallér mozgása fejtheti ki. A deformáló erőket esetleg a gáztalanító kamra által okozott tágulás idézi elő. A tömítőmassza alkalmas arra, 10 hogy az öntés befejezésé és a szükséges hőmérséklet elérése után eltávolítható maradékká bomlik. A tömítőmasszának elég folyékonynak kell lennie ahhoz, hogy a gáztalanító kamra és a kokilla fémfelületéhez tapadjon, valamint ah- 15 hoz, hogy amikor a 204 C°-ig hevített: fémfelületekkel érintkezésbe kerül, deformálható, szilárd, hajlékony gyantát képezzen, mely az említett felületeket jól védi és ebben a bakelizált állapotban legalább 316 C°-ig ellenáll a csepp- 20 folyósodásnak, vagy a bomlásnak az öntési periódusnak megfelelő korlátozott ideig, ezután pedig száraz, poralakú masszává bomlik, mely a kokilláról könnyen eltávolítható. Megállapítottuk, hogy amikor az ismertetett 25 tömítőmasszát a gáztalanító kamra és kokilla között kívülről felrakott tömítőtestként használtuk, ez lehetővé tette, a szokványos berendezéssel elért vákuumhoz képest szokatlan nagy vákuum létesítését. 30 A szokatlanul nagy vákuumok példájaként megemlítjük, hogy a gáztalanító kamrában öntés előtt egy mikronnál kisebb nagyságrendű abszolút nyomást olvastak le. Az öntés elején az abszolút nyomások, amint az mikron-leolvasások- 35 kai megállapítható, az egy mikronról, átmenetileg, pl 300—500 mikronra is emelkedhetnek. Ezután, ha az öntést a teljes öntési perióduson át folytatjuk, ami egy perctől tíz percig tarthat, a mikron leolvasások hirtelen csökkennek a talál- 40 mány szerint mélyen a 300—500-as értékszint alá, pl. 200 mikronnál is alacsonyabbra, egészen 50 mikronig, sőt ez alá is. A találmány szerint végzett egyik tipikus öntési műveletnél 45 mikronos nyomásokat figyeltek meg. Azt is szem 45 előtt kell tartani, hogy adott öntési művelettel kapcsolatban a pontos mikron-érték függ az előállítani kívánt fém minőségétől és egyéb feltételektől. Ez utóbbi mikron-leolvasás erősen ellentétben áll a szokványos berendezéssel elér- 50 hető 700—2000 mikronos optimális leolvasásokkal. Magától értetődik, hogy erősen ötvözött fairnek eredményes öntéséhez igen kicsiny, 500—20 mikronos, vagy ennél is kisebb abszolút nyomásokra van szükség. 55 Azt is megállapítottuk, hogy a gáztalanító kamrában, melyen az olvasztott fém árama átvonul rendkívül kis nyomás-leolvasások igen kedvezőek és ezzel sikerül az ártalmas gázoknak fokozott mértékben való eltávolítása. 60 Ugyancsak sikerült megelőzni a gázok'' reoxidációját és reabszorpcióját, mely akkor szokott fellépni, amikor az üstben gáztalanított fémet újra a légkörnek kitett kokíilákba öntik. A találmány lényege az alábbi leírásból és a 65 szemléltetés céljából választott ismertetésekből, valamint a kísérő ábrákból tűnik ki. Az 1. ábra vákuumon tő berendezésnek függélyes metszete, mely alkalmas több ingotnak egy öntőperselyből való öntésére, mely ábra egyúttal az expanziós berendezés kiviteli alakját szemlélteti. A .2. ábra az 1. ábra szerinti zárótagot világosan szemléltető töredék perspektivikus nézete. A 3. ábra az 1. ábra szerinti öntőforma perspektivikus képe, mely elkülönítve van feltün- , tetve a gáztalanító kamrarésztől, sajátos csatomaszerkezet jelzésére. A 4. ábra vákuumszivattyút és szabályozószelep hosszmetszetét mutatja. Az 5. ábra perspektivikus nézet, mely a vákuumöntési berendezés kombinációját szemlélteti egyetlen öntőperselyből több öntvényt létesítő berendezéssel. A 6.; ábra részleges felülnézet, ill. a 7. ábra 6—6 vonala szerinti metszet, mely zárószervet szemléltet és a 7. ábra lényegében a 6. ábra 7—7 vonalán át vett keresztmetszet. Az 1—7. ábrák oly elrendezést tüntetnek fel, melynél a védő tömítőtest expanziós szerv körül van elrendezve, hogy igen kis mikron-leolvasásokat biztosítsunk oly vákuum-öntési műveleteknél, melyeknél kokillasorozat talál alkalmazást. A találmány kivitelezésénél azt találtuk, hogy fenti tulajdonságokkal rendelkező hatásos tömítőmassza, háromalkotós keverék, mégpedig a) kis molekula-súlyú glicidil poliészterek, b) ilyen poliészter-típusnak glikollal való kondenzációs termékének és c) bakelizáló szerek keveréke. Ezt az alkotót két helyettesítő hidrogént tartalmazó fonalnak és epiklórhidrinnek reakcióba hozatalával állítják, elő, amikor is olyan glicidil poliészter keletkezik,, melynek átlagos molekulasúlya 350—450 F. A b alkotó poliészter glicidil glikollal, pl. glikol-etilánnel való reakciójának terméke, melynek molekulasúlya kb. 385—485 F. A c alkotó az epoxivegyületek kötésére szolgáló bakelizáló szer. A legkedvezőbb 'bakelizáló. szer piromellit•ä-dianhidrid bakelizáló anyagnak és egy vagy több szerves savanhidrid szekunder bakelizáló anyagának a keveréke. Ha a bakelizálás idejét csökkenteni kívánjuk, különböző, ismert gyorsítószereket adhatunk a vegyülethez. Ezek közé tartozik az alfa-metilbenzil-dimetilamin, n-butilamin, piridin és N-metilpiridin. Ezeket a vegyületben levő gyan-' ták súlyára számított 0,5—3%-i.g terjedő, katalitikus mennyiségben alkalmazzák. Fenti alapalkotókon kívül, célszerű különböző töltőanyagoknak a vegyülethez adagolása a szilárdság fokozására, a viszkozitás szabályozására, a hővezetőképesség növelésére. Ily módon biztosítjuk az egyenletesebb bakelizálódást és csökkentjük a hőtágulási együtthatót. A használható töltőanyag ok,~ pl. atomizált alumínium, vas, réz, vörösréz, alumíniumoxid, sziliciumoxidpor, csillám és azbeszt. A rostos anyagok (pl. a finom azbeszt) fokozzák a gyanták kötését és 2
