152831. lajstromszámú szabadalom • Csőposta berendezés

5 152831 6 nak k2 érintkezőjén és e2 érintkezőn át az E jelfogó II tekercse, számára tartóáramkör épül fel. A ki és el érintkezőkön keresztül a Zl—Z4 számlálófokozatok állásától függően meghúznak az A—D jelfogók. Az A—D jelfogók érintkezőinek logikus összekapcsolása lehetővé teszi a 0—9 információk levételét. A késleltetve-meghúzó F jelfogó e4 érintkezőn keresztül kap gerjesztést és fi érintkezőjén keresztül pluszpotenciált kapcsol ^áz érintkezőkapcsolásra. A 0—9 kimeneteken a jelfogók állásától függően váltóvezérlő potenciálok jelennek meg. A hüvely forgatása nem ábrázolt módon befejeződik és a hüvelyt eddig visszatartó szerkezet kioldása megtörténik. A hüvely elhagyja a letapogató berendezést és a beállított váltókombinációnak megfelelően a célállomásra jut. Ezen folyamiatok mind egy, mind pedig több információ esetében azonos módon történnek. Az adott esetben információs dekádok vannak és ezzel száimlálólánook. Valamennyi számlálóláncnál közös Tr3 billenőfokozat, amelyet mindenkor csak egy számlálólánc vezérelhet. Ha a vezérlési szakasz utolsó, kritikus váltóján a hüvely áthaladt, akkor a nem ábrázolt K jelfogó rövid időre meghúz. Ezáltal a k3, e3 érintkezőkön keresztül a számlálólánc Zl—-Z4 számlálófokozataikra, valamint a Tri—Tr4 billenő fokozatokra is visszaállító impulzus jut. Ekkor a TI—T4 kapuk isimét kiindulási állásukba jutnak. Az A—F jelfogók árammentesekké válnak és a letapogató kapcsolás ismét készenléti állásában van. Ha egy hüvely „vissza-út" információval ellátva jut a letapogató berendezésbe, azaz az RÍ—R3 gyűrűk F állásban vannak és csak a küldőt jelző, meg nem változtatható, elektrooptikailag letapogatható információ látható, akkor a hüvelyt ismét forgatjuk. Mihelyt az M7 jelet letapogatta a berendezés, az MB letapogató-helyről impulzus jut a Tri billenőfokor zatra, amely nyit. A küldőinformáció ezután következő első impulzusa a nyitott TI és T2 kapukon keresztül Zl számlálófokozatra eis Tr4 billenőfokozatra jut, A Tr4 billenő fokozat munkaállásába vált át és zárja a T4 kaput. Az L késleltető vezeték megakadályozza azt, hogy az első impulzus a T3 kapun csonkítást szenvedjen. A T3 kapu ezáltal nyitva marad és nem lehet lezárni. A küldő információ letapogatása most ugyanügy történik, ahogy azt az előzőekben leírtuk és megtörténik a számlálólánc megfelelő fokozatainak beállítása, mire a folyamatok az előzőkben leírtakhoz hasonlóan játszódnak le. A 4. ábra a találmánynak megfelelően kialakított küldőállomás kapcsolását mutatja. A küldőállomáson történik annak a vizsgálata, hogy az RÍ—R3 beállító szervek beállítása megfelel-e a hüvely irányításának, azaz megvizsgálja, hogy saját hüvely kerül-e bizonyos célállomás felé való irányításra, vagy pedig idegen hüvelynek visszaút cél-beállításáról van-e szó. A vizsgálat a például mélyedésként kiképzett KI—K6 ismertető jeleknek mechanikus letapogatásával történik, például tapintócsapokkal. A hüvelynek a küldő állomáson való behelyezésénél egy indító-emelőt működtetünk és a hüvelyt 5 . ismét addig forgatjuk egy tartóberendezésben, amíg egy tapintócsap a BK hivatkozási ismertetőjelbe be nem csappan. Az egyes letapogatósorokban megfelelő tapintócsapok letapogatják most azt, hogy mely K ismertetőjelek vannak 10 beállítva. Ekkor megállapítják, hogy egy vagy több gyűrű- van-e beállítva, vagy pedig valamennyi gyűrű nyugalmi állásában van-e. Ha egy saját szállítóhüvelyt alkalmazunk célszállításra, akkor a csapok a K4—Kß ismertető-15 jeleikbe esnek és a k4/l-től k6/l érintkezők nyitnak. A k4/2-től k6/2 érintkezők zárnak. Minthogy az RÍ—R3 beállítógyűrűk elhagyták F állásukat, a kl/1—k3/l és kl/2—k3/2 érintkezők . rajzolt állásukban maradnak. 20 A G jelfogó meghúz és gl érintkezőjét zárja. Ugyanakkor g2 érintkező nyit. Az indító-emelő egy további állásba való mozgatásánál az stl és st2 érintkezők zárnak. A W jelfogó meghúz és w2 saját érintkezőjén keresztül meghúzott álla-25 pótban marad. A hüvelyt tartó készülék kiváltó mágnesének HM tekercse gerjesztést kap és a hüvelyt szabádonbocsátja. A vizsgáló csapok automatikusan visszatérnek nyugalmi állapotúikba. A hml és hm2 érintkezők mindaddig 30 zárva maradnak, amíg a hüvely az adót el nem hagyta. A. hml érintkező emellett a HM tekercs tartóáramkörét zárja és hm.2 érintkező a távozást jelző Lp ellenőrző lámpát megggyújtja. Ha csak egy beállítógyűrű is F állásban van, akkor 35 a hüvelynek nincs célbeállítása és az F és G jelfogók nem húznak még. Ebben az esetben megszólal a csengő és a hüvely nem tud elindulni. Egy idegen hüvelynek „vissza-út"-beállításá- ' ' nál a folyamatok a következők. 40 Most a K4—K6 ismertetőjelekbe nem tud valamennyi tapintócsap beesni, úgyhogy a k4/l— k6/l kontaktusok közül legalább egy nem nyit és a k4/2—k,6/2 kontaktusok közül legalább egy nem zár. A ki—k.3 ismertető]elek számára szol- -45 gáló tapintócsapok viszont beleesnek az ismer- " tető jelekbe. A kl/1—k,3/l érintkezők zárnak. Az F jelfogó meghúz, fi érintkező zár, míg f:2 érintkező nyit. A kl/2—k3/2 érintkezők nyitnak. Az indítóemelő működtetésénél az stl és 50 fi érintkezőkön át á HM tekercs gerjesztést kap. A további folyamatok ugyanúgy folynak le, mint a célmenetnél. Ha tévedésből saját hüvelyt állítanak be „visszaút" jelzéssel, akkor a k4/l—k.6/1 érintke-55 zők nyitnak az F jelfogó ezáltal nem tud meghúzni. A k.4/2—k6/2 érintkezők zárva vannak, míg a kl/2—k.3/2 érintkezők nyitva vannak. Ezáltal a G jelfogó ugyancsak nem tud meghúzni. Ha most az st2 indítőemelő-érintkezőt zárjuk, 60 akkor WK csengő -megszólal. A kioldómágnes működtetése nem történik meg és a hüvely ilyen módon nem küldhető el. A riasztás ugyanúgy történik, mint már azt 65 előbb leírtuk, amikor egy idegen hüvelynél cél-3