152825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszemcsés izo- és tereftálsav-poliamidok előállítására

3 152825 4 a tapadó illékonyabb anyagok utolsó nyomainak eltávolítása végett magasabb hőmérsékleten, esetleg vákuumban, megfelelő berendezésben, pl. rázószárí tóban utókezeljük. A találmány szerinti eljárás szempontjából elsősorban az izo- és/vagy terei tálsav difenileszteréi vagy az egy vagy több alkil-csoporttal vagy égy vagy. két halogénatommal helyettesített izo- és/vagy tereftálsavak megfelelő észterei jönnek tekintetbe. De használhatjuk e savak alkilszubsztituált fenolokkal — pl. izomer krezolokkal, xilenolokkal, terc. butilfenolokkal — képezett észtereit. Savkomponensekként a tere- és izoftálsavon kívül pl. metiltereftálsav, metilizoftálsavak, terc. butilizoftálsav, klórízoftálsavak, diklórtereftálsav stb. jönnek tekintetbe. Ha nem szubsztituált diarilesztereket a magban szubsztituált diraileszterekkel együtt használunk, a mennyiségarányokat tetszés szerint változtathatjuk. Dialkilkomponensként a poliamidek előállításához szokásos primer alifás vagy aralifás diaminok, pl. tetrametiléndiamin, hexametiléndiamin, dekametiléndiamin, xililéndiamin stb. jönnek tekintetbe. Difenilizof tálát és difeniltereftálát keverék és hexametiléndiamin használata , esetén az előnyös arány 60—80 mól% difenilizoftalát és 44}—20 mól% difeniltereftalát. A difenileszter és diamin primer reakciójának oldószereként előnyösen benzolt használunk, de más aromás szénhidrogének, mint toluol Vagy xilolok vagy tetralin vagy difenil stb. is alkalmasak. Az előkondenzátum szuszpenziójának utókondenzálá• sát magasabb hőmérsékleten, azonos oldószerben hajthatjuk végre. Ha-alacsony forráspontú oldószert használunk, nyomásálló edényben kell dolgoznunk, ha az utókon denzálás hőmérséklete a megfelelő, , forráspontnál magasabb. Ezért előnyös lehet az eredetileg használt oldószert egy másik, magasabban forró oldószerrel kicserélni, mimellett előnyösen olyan oldószert választunk, melynek forrástartománya a kívánt utókondenzálás hőmérsékletével összeesik. Ilyenkor előnyösen úgy járunk el, hogy az előkondenzátum szuszpenzióját lassanként magasabb hőmérsékletre hevítjük és oly mértékben, amilyen mértékben a használt oldószer elpárolog, a magasabb forráspontú oldószert adjuk hozzá. Ekkor már nem vagyunk aromás szénhidrogénekre korlátozva, az egyetlen feltétel csupán az, hogy az új oldószerben a keletkezett poliamid ne oldódjék. Így a már említett aromás szénhidrogének mellett alifás szénhidrogének, pl. megfelelő paraffinfratociók, mint Kogasin I és Kogasin II is tekintetbe jönnek. A kapott poliamideket porszerű szerkezetük folytán a szokásos, poliamid oldószerekben feloldhatjuk és tovább feldolgozhatjuk. De használhatjuk őket közvetlenül fröccsöntő és szálsajtoló gépekhez is, ha e célra a poliamidek alkalmasak. , Az alábbi példákban a polimerizációs fok jellemzésére megadott relatív oldatviszkozitást úgy kapjuk, hogy megmérjük az 1%-os polimer oldat (1 g anyag pro 100 ml oldat) viszkozitását fenol/tetraklóretánban (60/40), 25 C°-on, Ostwald-viszkoziméterben. 5 1. példa: . Polihexametilénizof tálamid/tereftálamid (75,25). IC 750 ml-es, kavaróval, visszafolyató hűtővel, csepegtető tölcsérrel és hőmérővel ellátott háromnyakú lombikban 47,7 g difenilizoftalátot (0,15 mól) és 15,9 g difeniltereftalátot (0,05 mól) 300 ml benzolban, 80 C°-on feloldunk. Erős ka-15 várás közben forráskor 23,2 g hexametiléndiamint (0,2 mól) 50 ml benzolban feloldunk, kb. 30 perc lefolyása alatt- becsepegtetjük és további 4—6 óra hosszat a visszafolyatás hőmérsékletén tovább kavarjuk. A kezdetben alig 20 zavaros oldatból kb. egy óra alatt finomszemcsés poliamid válik ki. A polikondenzációs fok 0,4 fajlagos viszkozitásszámnál még túl alacsony. A lombik tartalmát kavaró autoklávba töltjük és nitrogén atmoszférában, 4,5 óra 25 hosszat 175 C°-ra hevítjük. Lehűlés után a még finomszemcsés poliamidot Üeszívatjuk, meta. nollal mossuk és megszárítjuk. A még tapadó illékony alkatrészeket 190 C°-ra való hevítéssel vákuumban eltávolítjuk. 30 Relatív viszkozitás: 2,9. A keverékpoliamid 275 C°-on szívós, átlátszó tömeggé olvasztható. 35 2. példa: Polihexametilénizoftálamid/teref tálamid (75/25). Az előkondenzátumot az 1. példában leírt 40 módon állítjuk elő. A lombik tartalmát kavaró autoklávban 6 óra hosszat 170 C°-ra, majd újból 6 óra hosszat 190 C°-ra hevítjük. A finoni morzsás polikondenzátum utókezelése azonos az 1. példában leírttal. Relatív viszko-45 zitás: 6,9. . 3. példa: 50 Polihexametilénizoftálamid/tereftálamid (75/25). 23,85 g difenilizoftalátot (0,075 mól) és 7,95 g difeniltereftalátot (0,025 mól) 400 ml difenilben 80 C°-on feloldunk. 20 perc lefolyása alatt 11,6 55 g hexametiléndiamint (0,1 mól) erős kavarás közben becsepegtetünk. Ä lombik tartalmát 4 óra hosszat 80 C°-on utóreakciónak vetjük alá, majd a hőmérsékletet lassan 170 C°-ra emeljük és az utókondenzációt e hőmérsékleten 5 60 óra elteltével megszakítjuk. A polikondenzátumot kb. 100 C°-on leszívatjuk, benzollal és metanollal mossuk és 190 C°-on történő vákuumszárítás útján a tapadó illékony alkatrészektől megszabadítjuk. 65 Relatív viszkozitás: 2,3. 2