152808. lajstromszámú szabadalom • Cérnaelvágó szerkezet varrógépekhez

152808 görgő pedig rúgőhatás alatt álló retesszel működik együtt, amely a görgőnek legmagasabb helyzetébe érkezése után nyugalmi helyzetébe visszatér és a görgő visszafelé mozgásánál a görgő vezetékéül szolgál. \ 5 A szerkezet további részleteit egy kiviteli alak leírásával kapcsolatban ismertetjük. A találmány kiviteli alakját a rajzmellékletre hivatkozva írjuk le, amelyen az 1. ábra a oérnaelvágó kést és az annak moz- 10 gátasát vezérlő alkatelemek egy részét, a 2. ábra a többi működtető és vezérlő alkatelemet, a 3. ábra a gépben maradó cérnaszálak végeit fogvatartó alkatrészeket tünteti, fel. 15 Az 1 sarló alakú cérnaelvágókés a 2 körbe tartókaron van megerősítve. A karra erősített 3 görgő a 4 oldalfában kiképezett 6 egyenesvezetékben. mozoghat. A 4 oldalfal a gép 5 alaplapjának alsó felületéhez van rögzítve úgy, hogy a 20 találmány szerinti szerkezet teljes egészében az alaplap alatt, a hurokfogó és a tolótengely között foglal helyet; az alaplap fölé csak a cérna elvágásnak idejére és csakis maga a kés emel^ kedik. 25 A 2 tartókaron 7 görgő van, amelyre a 8 rúgó a 4 oldalfalon kialakított romboid alakú 9 kényszerpálya révén hat. Az ábrán látszik, hogy a 3 görgőt a 6 vezetékben elcsúsztatjuk és a 7 görgőt a 9 kényszerpálya mentén végig vezet- 30 jük, akkor a kés 10 vágóéle a romboid alakú 11 pályát írja le. A kés eközben az 5 alaplap, ill. tűlemez fölé emelkedik, a 12 elvágandó eárnaszálak fölé mozog, majd lefelé haladva a cérnaszálakat elvágja. 35 A késnek ezt a mozgását előidéző alkatrészek a 2. ábrán láthatók, s a már említett 4 és a mögötte levő másik oldalfal között vannak elrendezve, és a szerkezet már ismertetett részével a következő módon működnek együtt: ;

40 A 2. ábrán az 1 kés, a 2 kar, a 4 oldalfal és ennek 9 kényszerpályája szaggatott vonallal van feltüntetve. A gép 5 alaplapján a 13 tartóbak révén a 14 csőalakú vezeték van rögzítve, amelyben a 15 fejrész 16 vezetőrúdja* eltolható. 45 A 15 fejrészen a késkar 3 görgőjének tengelyén át van vezetve. A 17 csavar-rúgó a fejrészt baloldali szélsp helyzete felé nyomja, s ezzel a kést az 1. ábrán látható nyugalmi, vagyis alaphelyzetébe igyekszik vinni. 50 Ha a 16 vezetőrúdhoz kötött 18 vonóelem meghúzásával a 17 rúgó megfeszítése mellett a fejrészt, s ezzel együtt a kést jobbfelé mozgatjuk, akkor a 7 görgő a romboid alakú 9 kényszerpálya alsó vízszintes oldalain, majd annak 55 jobboldali ferde oldalán gördülve a pálya jobboldali felső sarokpontjába jut, miközben a kés a gép alaplapja fölé emelkedik. Eközben a 7 görgő a 20 reteszt a 19 rúgó hatásával szemben jobbfelé billenti, amely helyzetéből a retesz ak- 60 kor tér vissza nyugalmi helyzetébe, amikor a 7 görgő legfelső helyzetébe jutva, a reteszt elhagyta. Amikor ez megtörtént, a retesz rajzszerinti helyzetét foglalja el. Ha ezután a vonóelemet visszafelé engedjük, 65 akkor a 7 görgő a 20 retesz felső élén (a pálya felső és baloldali részén) gördül tovább, a kés pedig vízszintesen visszafelé mozogva a 12 cérnaszálak fölé, majd amikor a 7 görgő a 20 retesz végére érkezett, lefelé mozog és a cérnaszálakat elvágja. Fontos körülmény, hogy a találmány tárgyánál vágás közben a kés mozgatása rúgó erejével történik. Ennek a jelentősége az, hogy a kés legömbölyített vége a munkadarabot akkor sem károsítja, vagy szakítja át, ha valami okból azt éri, hanem arra csak rugalmasan rátámaszkodik, ami mellett a munkadarab tovább haladhat. A 18 vonóelemnek pl. elektramágnessel végzett meghúzása, miközben a kés vízszintesen elmozdul a munkadarab alól és a tűlemez fölé emelkedik, előkészíti a vágás műveletét, amely a vonóelem visszaengedése közben következik be, miközben a kés vízszintesen a munkadarab fölé mozdul el, majd pedig a tűlemez alá sülylyedve a cérnákat elvágja. Minthogy a készenléti helyzetben levő kés a varrást nem akadályozza, a két művelet egymástól függetlenül időzíthető és így a vágásra legkedvezőbb pillanat pontosan beállítható. A 18 vonóelem mozgatása kézzel, vagy elektromágnessel, ennek vezérlése pedig pl. mechanikusan, elektromechanikusán, vagy fotóelektromosan történhet; az utóbbi pl. úgy, hogy a fotócellát maga a munkadarab vezérli, amely a fotócellát árnyékolja, majd a nyomótalpat elhagyva a fotócellára fényt bocsát és ennek révén a cérnavágó szerkezetet működésbe hozza. Célszerű olyan megoldás, hogy a vágás előkészítését és magát a vágást külön fotócella vezérli. Már említettük, hogy az alsó és felső cérnát huroköltésnél az elvágás előtt meg kell fogni és az elvágás után is, legalább a következő varrat második öltéséig fogva kell tartani. Az erre szolgáló szerkezeti, elemeket a 3. ábra tünteti fel. A 3. ábrán 25 a tűlemez helyét, 26 a szövettovábbítót, 27 a tűlyuk helyét jelöli. 28 az a nyílás, amelyen át a cérnavágó kés a gép alaplapja fölé emelkedik, 29 pedig a herybanmaradó ellenkés,' amely a 'mozgó késsel együttműködve a cérnaszálakat elnyírja. A 30 rúgó a 31 cérna=megfogókar 32- recés végét az akkor már alaphelyzetben levő 1 késhez és a kést a helyibenmaradó 29 ellenkés'hez szorítja, s ezzel egyrészt a cérnaszálak elnyírását, másrészt a cérnaszálaknak a recés cérnafogó és a kés 18 nyúlványa közötti fogvatartását biztosítja. A megfogott cérnavégek elengedése, automatikus vezérlés esetén, a hátsó szerelőlapon ágyazott 33 szögemelő elfordításával történik, aminek folytán a kés a tűlemez alatt egy kis kimozdulást végez. Szabadalmi igénypontok: 1. Cérnaelvágó szerkezet különösen varrógépekhez, azzal jellemezve, hogy a tartókaron (2) g