152797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép síküveg gyártására
11 léc-alakú testből is létrehozhatjuk, amelyik a tartály falában van megerősítve az olvadt fém felszínének magasságában. Ez a léc a tartály falától meghatározott távolságban van és így létesíti az üveg továbbítására alkalmas csatornát. s A 6—12. ábrán feltüntetett szerkezet használatánál az üvegréteget a 15 fürdő közepén levő csatornában vezetjük. Ez a "24 üvegréteg lényegileg olyan viszkozitású, hogy teljes szélessége mentén a viszkozitás állandó, tehát a sebesség ^° is a szélesség mentén változatlan, ami azzal jár együtt, hogy az üvegben nincsenek torzulások. Az egyenletes sebesség a teljes szélességben teljesen kiküszöböli a káros alakváltozásokat. Noha a 37 hüvelyek vagy a 31a betétek olyan 1! > anyagúak, hogy azokat a megolvasztott üveg nem nedvesíti meg, a hüvelyek vagy a betétek készíthetők pl. grafitból, mely esetben az üvegréteg szélei a 37 hüvelyek menten csúsznak. Ily módon bizonyos mértékű súrlódó ellenállás van 20 a fürdőben előrehaladó üvegréteg szélénél, amely a 38 sík felületeket érinti. Ez a súrlódó ellenállás nagyon kismértékű, de mégis azt eredményezheti, hogy az üveganyag szélei valamelyest visszaimaradnak. Ennek a jelenségnek 2 s a meggátlására a nem-nedvesíthető felületek mozgatható 37 csempéken is lehetnek, amelyeket a fürdőben az üveggel együtt előre viszünk, tehát ezek együtt haladnak az üveggel. A 24 olvasztott rétegből készült üvegszalagnaik 30 meghatározott vastagsága van, melyet annak a csatornának a szélessége szab meg, amely a fürdőn a nem-nedvesíthető elemek között van, tekintet nélkül arra, hogy ezek milyen szerkezetűek és mi a mozgási sebességük. Hasonlókép- 35 pen nem függ a vastagság attól sem, hogy a lehűtött üvegréteget milyen sebességgel távolítjuk el a fürdőből a 27 és 28 görgők segítségével. Ha azonban szükséges, az üveg vastagságát csökkenthetjük a nam-nedvesíthető felületek 40 közötti réteg tulajdonságainak fenntartása mellett olyképp, hogy hosszirányú húzóerőt fejtünk ki a 24 üvegszalagra, miközben az átmeneti képlékeny állapotban van. Ebben az állapotban az üveg alkalmas arra, hogy meghatározott 45 vagy szabályozott mértékben csökkentsük méreteit. ! A réteg vastagságának csökkentésére az egyik .lehetőséget a 13. ábra szemlélteti. Eszerint 69 és 70 közfalakat alkalmazunk, amelyek a fürdőn 50 keresztben helyezkednek el és a 17 fedélről függesztve nyúlnak lefelé, hogy -határolják azt a teret, amelyben az üveget lehűtjük az átmeneti képlékeny állapotig. Az ilyen állapotban levő 71 üveg elég sűrű ahhoz, hogy méreteit nem hatá- 55 rozza meg a súlyerő és a felületi feszültség. Az üveg hőmérséklete az első 69 közfialnál kb. 850 C°, a második 70 közfalnál pedig a hőmérséklet 700 C° az esetben, ha mész-nátronüveget használunk. Ily módon az üvegszalag mikor el- 60 hagyja a 70 közfalat, eléggé merev ahhoz, hogy megtartsa alakját, itt tehát méreteit stabilizáltuk. A fürdőből a 27 és 28 görgőkkel kiemelt, lehűtött üvegszalagra kifejtett húzóerő elegendő «5 12 ahhoz, hogy az üveget a fürdőben mozgassa és ahhoz is, hogy a hosszirányban ható erő a képlékeny 71 üveget alakítsa. Ez a húzó erő szétoszlik a képlékeny 71 üvegben, noha az olvasztott 24 üveget gyorsíthatjuk, amikor elhalad a 69 közfal alatt, miáltal meghatározott méretcsökkenést végzünk a képlékeny 71 üvegen, Ennél az eljárásnál az üvegnek vastagsága és szélessége is meghatározott mértékben csökken, amit a 15. ábrán keskenyedő 71 darab feltüntetésével szemléltettünk. A méreteiben csökkentett üvegszalag stabilizálása további hűtéssel érhető el, akkor, amikor az üveg elhalad a 70 közfal alatt és ha a stabilizálás megtörtént, további méretcsökkentés nem lehetséges a 27 és 28 görgők húzóhatása folytán. így a fürdőből kivett üvegnek meghatározott vastagsága van, amely kisebb, mint a nem-nedvesíthető 37 elérnek közötti réteg vastagsága, de az üveg eredeti sík alakja megmarad, a 37 elemek között létesített üveg tehát torzulástól mentes. Az üveg annál vékonyabb lesz, minél nagyobb hosszirányú húzóerőt alkalmazunk a 24 üvegrétegen, amit a 14. és 15. ábra szerinti berendezésen fejthetünk ki. Eszerint az olvasztott 24 üveganyagot lehűtjük, amikor elhagyja a nem-nedvesíthető 37 felületeket és a hűtést addig -folytatjuk, amíg az üveg elég merev lesz a megfogás számára. A 14. és 15. ábra szerint a tartályban a nem-nedvesíthető felületek után közfalakat alkalmazunk, amelyek a fedélről lógnak le és szakaszokat határoznak meg. A nemnedvesíthető 37 felületű elemek elhagyása után a 24 üvegréteg elhalad a 72 közfal alatt, amely* a 73 közfallal együtt zárt teret vagy szakaszt határoz meg. Itt vízhűtéses 74 edények vannak a 13 oldalfalban, az üveg pályája felett a 37 elemek után. Mindegyik 74 vízhűtéses edény négyszögletes alakú és lapos alsó felülete van, amely magába veszi az üvegből kisugárzott meleget, amikor az üveg elhalad alatta. Így az üvegszalag lehűl és oly mértékben merevedik, hogy megfogásra alkalmassá válik. ^ A 74 edények vízellátását, ill. a vízelvezetést a 75 csövek látják el, melyek arra is alkalmasak, hogy az edényeket* a 13 oldalfalakon, az üveg felett tartsák. A lehűtött és megmerevedett 76 üveg mikor eltávozik a 74 edények alól, a 77 és 78 görgőkhöz jut, melyek széleit megfogják és a tartályban egymással szemben helyezkednek el. Mindegyik pár alsó görgője a 15 fürdő belsejében van a felső görgő pedig a fürdő szintje felett, miáltal a 76 már merev üveg szélei oly módon helyezkednek el a görgők között, ahogyan a 15. ábra mutatja. A 77 és 78 görgők tengelyei merőlegesek az üvegszalag haladási irányára és a görgők hajtóeszközök'kel kapcsolódnak, amelyek forgási sebességüket szabályozhatják. A forgási irányt a 16 ábrán nyilak mutatják és így a leírt módon forgó görgők a 76 üvegszalag mozgási sebességét szabályozhatják. Miközben az üveg elhalad a 74 edények alatt, megmerevedik teljes szélességében, miáltal a 6
