152797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép síküveg gyártására

7-tőről sugárzó hő segítségével tartjuk fenn a kívánt hőmérsékletet. E célból a tetőszerkezeten 30 fűtőtestet, alkalmazunk. A 29 és 30 hőszabályozók, ill. fűtőtestek a fürdő bevezető végénél 1000 C° feletti hőmérsékletet tartanak fenn, vagy lehet a hőmérséklet kismértékben 1000 C° alatt is. Ez a hőmérséklet a fürdő elegendő hosszán át marad meg, hogy ily módon az olvadt üveg úszó 24 rétege keletkezzék a fürdő felszínén. Emellett az üvegnek oly mennyiségét (térfogatát) adagoljuk a fürdőre, hogy a megolvadt üvegréteg a kívánt vastagságú legyen és ez a réteg minden körülmények között a fürdőn a tartály egyik oldalfalától a másikig terjed. Adagolás céljából nem csak üvegszalagot vihetünk az olvadt anyagú fürdőre és azt a fürdőn megolvasztott réteggé alakítjuk, hanem lehet közvetlenül megolvasztott üveget is bevinni meghatározott vastagságban a fürdő felszínére. Az ilyen berendezés az 5. ábrán látható, melynél a megolvasztott 11 üveg közvetlenül áramlik a 4 fenéknyúlványon át az olvadt anyag fürdőjére és azon 24 réteget alkot. Az 1. ábra szerinti szerkezetnél a tartály oldalfalai közrefogják az üvegréteget, amely a fürdő felszínén van és az oldalsó határolás nem-nedvesíthető felületekkel történik. E célból a tartály oldalfalait tűzálló anyagú tömbökből készíthetjük, de nem-nedvesíthető kivitelben, tehát úgy, hogy ezeket a tömböket az üveg azon a hőmérsékleten, amelyen áthalad a fürdő belsejében, nem nedvesíti meg. Megfelelő anyag a tömbök készítésére a grafit, de gazdaságosabb kivitel lehetővé tételére a tartály építésére használt tömböket csak a 31 helyen, vagyis az üvegréteg magasságában készítjük grafitból, vagy lehet ebben a magasságban a tömböket grafit-felülettel ellátni. A grafitfelületek mentén csúszik el az üveg, miközben a fürdőn előre halad. Ugyancsak a gazdaságosság érdekéiben csökkenthetjük az alkalmazandó grafit mennyiségét, ha a falat alkotó tömböket grafit-felületű betétekkel látjuk el, úgy, amint azt a 4. ábra szemlélteti. A 4. ábrán a grafit betéteket 31a jelöli. A nem-nedvesíthető felületeket nem csak grafitból lehet előállítani, hanem eljárhatunk úgy is, hogy grafitbetétes csempéket használunk a tömbökben, feltéve, hogy a fürdő feletti tér nem-oxidáló gázzial van megtöltve és ez az atmoszféra meg is marad a köztérben. A megolvasztott anyagból álló fürdő felszínét is meg kell védeni oxidálódás ellen, főleg annak bevezető végénél, vagyis ott, ahol az üveget a fürdőre juttatjuk. Ajánlatos e célból nem-oxidáló gázt elhelyezni a fürdő és a tetőszerkezet között, miáltal nem keletkeznek a fürdőben az üveget szennyező anyagok. Ilyen gáz .alkalmazásánál ugyanis a fürdőben vegyi reakciók nem jönnek létre. Ha továbbá a 27 és 28 húzógörgőket hajtóeszközökkel forgatjuk az üvegszalag méreteinek csökkentése végett, a húzóerő a réteg hosszirányában hat e görgők működése folytán és így a réteg keskenyedik. Ez azt ered-8 ményezi, hogy a keskenyített helyeken az üvegréteg szélei érintkeznek a fürdő feletti tér atmoszférájával. . Ezért a találmány megvalósítására alkalmas berendezés építésénél a nem-oxidáló gázból álló atmoszféra biztosítása végett gondoskodni kell a gáz megmaradásáról, hogy a fürdő ne oxidálódjék, tehát ne legyenek .az üvegre. kártékony vegyfolyamatok, Erre a gázra akkor van szükség, amikor a fürdő felülete érintkezik a felette levő atmoszféráival, vagyis amikor az üvegréteget a fürdő mentén a nem-nedvesíthető felületekből álló csatornában vezetjük. A tartályt a találmány értelmében ennek megfelelően kell !5 szerkeszteni és a csatornának a. tartály 13 oldalfalaitól megfelelő távolságban kell lennie. Ezt a szerkezetet a 6—9. ábrával kapcsolatosan részletesebben ismertetjük. A 6. és 7. ábra szerinti kivitelnél a síküveg gyártására való be-20 rendezés nagyjából megegyezik az 1. és 2. ábra szerinti szerkezettel, melyeknél bizonyos távolságokban — úgy mint a 6. ábránál is — a tetőszerkezetben függőleges 32 vezetékek vannak, .amelyek a 33 csőfejekhez csatlakoznak. E célból 25 e csőfejekből keresztirányú 34 elágazások indulnak ki. A nem-oxidáló gázt a 32 csővezetékekből, továbbá a 33 és 34 fejekből, ill. elágazásokból vezetjük a fürdő és a tetőszerkezet közötti térbe. 30 Abból a célból, hogy a ném-nedvesíthető felületek meghatározott távolságban legyenek a tartály oldalfalától, a falakat csöves keretekkel látjuk el, amelyek egyenes 35 részei a párhuzamos 36 karokat kötik össze. Ügy, amint a leg-35 jobban a 8. ábrán látható, a karok a 35 egyenes részek közelében eltolt helyzetűek, hogy megkönnyítsék a 35 részek beállítását a fürdő felszínénél. A csőrendszer hűtőfolyadék forrásával kapé0 Csolódik, így pl. hideg vizet vezethetünk be, miáltal az egyenes 35 részek megfelelő hűtést kapnak. A találmány e részével kapcsolatosan a 37 hüvelyt nem-nedvesíthető, tűzálló anyagból, pl. grafitból készítjük, amely a 35 egyenes rész kö-45 ré- van sajtolva, lásd a 6—9. ábrát. Hivatkozással a 8. ábrára, a sajtolt 37 hüvely lényegileg gyűrűs keresztmetszetű, de sík 138 felülete van, amely a fürdőben levő 24 üveg által érintett, nem-nedvesíthető felületet alkotja. 50 Valamennyi sajtolt hüvely az egyenes 35 részen túlnyúlik, miáltal a hüvelyek lapos végét érintkezésben tarthatjuk egymással, úgy, amint azt a 6. és 7. ábrán látni lehet. Más megoldás szerint a 37 hüvelyek lépcsős, vagy ehhez ha-55 sonló végfelülettel is készíthetők és léchornyos kapcsolattal függenek össze. Az egymással érintkező 37 hüvelyek a tartály mindkét oldalán meghatározott távolságban vannak a tartály 13 oldalfalaitól,. miáltal csatornát létesítenek a 60 fürdő hossza mentén és ez a csatorna a 13 oldalfalaktól olyan távolságban van, ami megfelel az üveg 24 olvasztott rétege létesítésének a fürdőn. Ezt a réteget a 23 üvegszalagból hozzuk létre, melyet viszont a .6 és 7 alakító görgők 65 juttatnak a fürdőbe. Az üveg 24 rétegét az egy-4 /