152791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uránnak vastól, tóriumtól és ritkaföldfémektől való elválasztására ioncserével

152791 10 15 20 25 30 A reakció ugyan erősen a baloldal irányában van eltolva, de a körülményék alakulásával je­lentős U4+ képződés léphet fel: pl. fluorid ion jelenlétében a reakció jobbra játszódik le és UF4 képződik. ^ Azt találtuk, hogy az elválasztás egy lépcső­ben megoldható, ha 8 M sósavas oldatban kén­dioxidot használunk a vas(III) ionok redukálá­sára, amikor is a szulfát oldatok feldolgozásá­nál vázolt nehézségek nem jelentkeznek. Meg­állapítottuk továbbá, hogy a 8 M sósavas oldat­ban kéndioxiddal történt telítés után sem redu­kálódik teljes mértékben a vas(III) ion vas(II) ionná, de olyan mértékben csökken a vas(III) ion mennyisége, hogy az uranil ionnak vastól való elválasztása gazdaságosan elvégezhető. A találmány értelmében tehát uránnak vas­tól való elválasztására olyan töménységű sósav­oldatot alkalmazunk, amelyben az uranil-ion anionos komplexet képez, ezt az oldatot kén­dioxiddal telítjük és az elválasztást anioncse­rélő oszlopon végezzük el. Az alkalmazott só­savoldat koncentrációját 8 M körüli értékre ál­lítjuk be. Anióncserélő gyantaként erősen bá­zisos jellegű ioncserélő gyantákat használunk fel. Az esetünkben kialakuló Fe/// /Fe // redox rendszer olyan egyensúlyhoz vezet, amelyben a vas(III) ionok igen kis mennyiségben vannak jelen, viszont az uranil ionokat még nem redu­kálja a jelenlevő vas(II) ion. Az így kialakított — kéndioxiddal., telített 8 M sósavas oldattal dolgozó — módszernek az eddig ismert eljárá­sokkal szemben az alábbi előnyei vannak: 1. Az anioncserélő gyanta adszorpciós kapaci­tása az uranil ionokra vonatkozóan teljes mér­tékben kihasználható, mivel azt a vas(III) io­nokból képződött komplexek nem foglalják le. 2. Az anioncserélő műgyantán végrehajtott elválasztás után az urán nagy tisztaságban nyerfieto ki, mivel az elválasztásnál nemcsak a vas ionoktól, hanem tóriumtól, ritkaföldfémeké tői és egyéb fém ionoktól is gyakorlatilag teljes elválasztás érhető él. A találmány szerinti eljárásunk'részleteinek megvilágítása céljából az alábbi példát közöl­jük. 721 g egyiptomi monazit kénsavas oldatából nátriumhidroxid oldat hozzáadásával csapadé­kot képeztünk. Ezt a csapadékot újra oldottuk 32 liter 8 M sósavval, és utána az oldatot kén­dioxid gáz bevezetésével telítettük. Az elválasz­tást 10 liter erősen bázisos, Varion AD típusú anióncserélő műgyantából készített oszlopon hajtottuk végre oly módon, hogy először az osz­lopot 8 M sósavval mostuk, majd átfolyattuk rajta (0,8 liter/perc sebességgel) a fenti 32 liter oldatot. Az effluensben urán nyomokat sem le­het kimutatni. Az oldat lefolyása után az osz­lopot 11,5 liter 8 M sósavval mostuk, az oldat 60 és a fizikailag adszorbeált tórium és ritkaföld­fémek kimosására. Ez után 20 liter desztillált vízzel végeztük az eluciót. Az alább következő táblázat mutatja be a le­írt módszerrel kapott eredményeket: Az eluátum urántartalma^ 40 45 50 55 Minta U U Th02 Rf oxidok 1 mg /ml mg g g 41,6 4,0 1,9 — — 36,5 410,1 41,6 4,0 1,9 0,19 351 — — 0,9 1,37 1260 — — 0,9 0,40 364 — — 2,0 0,10 200 — — 2,0 0,013 26 — — 2201 Mivel a kísérletre felhasznált egyiptomi mo­nazit urátartalma 0,309%, a táblázatban közölt adatokból kitűnik, hogy az elválasztási eljárás közel 98%-os kitermeléssel szolgáltatta a tiszta uránt. Meg lehet említeni, hogy az urán nagy része az eluciós görbe maximuma tartományaiba esik, így teljes és éles elválasztást lehetett -el­érni. Analitikai célokból az eluciónál kapott urán oldatok alikvot részéből ammóniumihidroxiddal jammónium-diuranátot választottunk le és a csa­padékot 500 C°-on izzítva oxiddá alakítottuk át. Röntgenfluoreszceneiás analízissel megvizsgálva, a kapott urán nagy tisztaságú és vasat csak nyo­mokban tartalmaz, viszont a kéndioxid reduk­ció alkalmazása nélküli kontroll-kísérlet azonos terméke az uránt meghaladó mennyiségű viasat tartalmazott. A .kísérlet során kapott urán oldat olyan tisz­taságú, hogy azt közvetlenül fel lehet használni az ismert módszerekkel reaktortisztaságú urán előállítására. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás uránnak vastól, adott esetben tó­riumtól és ritkaföldfémtől való elválasztására, azzal jellemezve, hogy olyan töménységű sósa­vas oldatot alkalmazunk, melyben az uranil ion anionos komplexet képez, ezt az oldatot kén­dioxiddal telítjük és az elválasztást anioncse­rélő oszlopban végezzük el. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogánatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy az alkalma­zott sósavas oldat koncentrációját 8 M körüli értékre állítjuk be. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy anioncse­rélő gyantaként erősen bázisos jellegű anióncse­rélő gyantákat alkalmazunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 6606935. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom