152788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy új fluorozott aromás észter, valamint ilyen észtert tartalmazó pesticid készítmények előállítására

152788 ban fehér, kristályos anyag, amely könnyen oldódik aromás szénhidrogénekben, így benzolban, toluolfaan és xiloiban, észterekben, mint etil-acetátban, butil-acetátban és amil-aeetátban, klórozott szénhidrogénekben, így metilén- 5 -kloridban és kloroformban, míg alifás alkoholokban, így metil-alkoholban és etil-alkoholban kevéssé oldódik, vízben pedig gyakorlatilag oldhatatlan. A béta-fluor-etil-difenilil-acetátot a béta- 10 -f luor-etil-alkoholnak dif enilil-ecetsavval vég- , zett észterezése útján állíthatjuk eló', különböző utakon: a) Difenilil-ecetsav-kloridot és béta-fluor-etilalkoholt piridin jelenlétében reagáltatunk: 15 (p) C6

H

5

—C

6

H

4

—CH

2

—COC1 + FCH

2

-CH

2

OH + + C6

H

5

N — > > (p) C6

H

5

—C

6

H

4

—CH

2

—OOOCH

2

—CH

2

— —F + C5

H

5

N.HC1 b) A difenilil-eoetsav-alkálisóját béta-fluor-etil-p-toluol-szulf onáttal reagáltatjuk: (p) C6

H

5

—C

6

H

4

—CH

2

—COONa + (p) CH

3

— — C6

H

4

—S0

2

—OCH

2

CH

2

F ^» 20 25 > (P) C6

H

5

—C

6

H

4

—CH

2

—COOCH

2

CH

2

F + + (p) CH3

—C

6

H

4

—SO

a

Na 30 c) DifeniPecetsavat és béta-fluor-etilalkoholt savas katalizátor jelenlétében olyan oldószerben reagáltatunk, amely vízzel azeotrop elegyet képez: 35 (p) C6

H

5

—C

s

H

4

-CH

2

COOH

+ FCH2

—CH

2

OH savas katalizátor 40 > (P) C6

H

5

—C

6

H

4

—CH

2

COOCH

2

CH

2

F

+ + H2

0. , A fenti előállítási eljárások foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg: 45 1. példa: (a/ módszer): 7,2 g béta-fluor-etil-alkoholt és 8,7 g piridint feloldunk 50 ml metilén-kloridfoan. Az oldathoz 50 keverés közben 0±2 C° hőmérsékleten 20 perc alatt hozzáadunk 23 g difenilil-ecetsav-kloridot 50 ml metilén-kloridban oldva (a difenilil-ecetsav-kloridot tionil-klorid és dif enilil-ecetsav reagáltatásával készítettük; J. Org. Qhem, 11, 798— 55 802 (1946)]. Az adagolás befejezése után az oldatot szobahőmérsékletre hagyjuk lehűlni, majd háromszor mossuk 100 ml vízzel. A terméket CaCl2 fölött szárítjuk,

és az oldószert csökkentett nyomáson lehajtjuk. Ilyen módon 18 g szí- 60 lárd anyagot kapunk, amely túlnyomórészt a difenilil-ecetsav béta-fluor-etil-észteréfoől áll. n-Hexánböl végzett átkristályosítással a terméket tiszta állapotban, kristályos alakban kapjuk, 60,5—61,5 C° olvadásponttal. . 6

5 Elemzési eredmény: Számított: F = 7,36%; talált: F = 7,17%. 2. példa: (b/ módszer): 400 ml vízben szuszpendálunk 87 g difenilil-ecetsavat, majd hozzáadunk 36 g 45,5%-os tömlénységű nátrium-hidroxid-oldatot. Az- így kapott oldatihoz hozzáadunk 72,8 g béta-fluor-etil-jp-toluol-szulfonátot [Millington és Pattison módszerével készítve; Can. J. Chem. 34, 1532— 41 (1956)], és a rendszert visszafolyó hűtő alatt 5 órán át forraljuk. A terméket lehűtjük és szűrjük, majd vízzel alaposan mossuk. 83 g terméket kapunk, amely túlnyomórészt a difenil-ecetsav béta-fluor-etil-észteréből *áll. Ezt az anyagot tiszta állapotban lehet kapni átkristályosítás vagy magas vákuum alatt végzett desztillálás után (E0,

05

02 135 C°). 3. példa: (c/ módszer): 200 ml benzolban szuszpendált 63,6 g difenilil-ecetsavhoz 33,7 g béta-fluor-etil-alkoholt és 52 g p-toluol-szulfonsavat adunk. A keveréket forrásig melegítjük, miközben a reakció folyamán képződött vizet az azeotrop benzol-víz elegy ledesztillálásával eltávolítjuk. A reakcióelegyet lehűtjük, és vízzel, híg Na2

C0

3

-oldatfcal, majd ismét vízzel mossuk. A benzolos oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk. A főleg béta-fluor-etil-difenilil-acetátból álló visszamaradt termék súlya 72 g, olvadáspontja 53—56 C°. Az észtert tiszta állapotban lehet kinyerni kristályosítás vagy .magas vákuumban Végzett desztillálás útján. A béta-fluor-etil-difenilil-acetátot aktív hatóanyagként tartalmazó készítmények előállítása nem jelent nehézséget, minthogy az anyag — miként fentebb említettük — számos általánosan használt oldószerben oldódik. A specifikus felhasználásokat figyelembe véve, különböző típusú készítmények állíthatók elő. így az aktív anyagot bensőségesen elegyíthetjük közömbös töltőanyagokkal vagy hígítóanyagokkal, mint pl. kaolinnal, talkummal, attapulgittal, szepiolittal, kovafölddel, mesterséges szilikátokkal stb. Ha az aktív anyagot bensőleg elkeverjük iners sókkal (1. fent) és egy felületaktív anyaggal vagy felületaktív anyagok keverékével (így pl. etilén-oxidnak alkil-fenolokkal vagy magasabb alifás alkoholokkal képzett kondenzációs termékeivel, vagy kalcium- vagy nátrium-alkil-benzol-(naftalin-)-szulfonátokkal), ún. nedvesíthető porokat kapunk, vagyis olyan készítményeket, amelyeket vízhez adunk, hogy permetezéses fertőtlenítésre használható szuszpenziókat kapjunk. Vizes emulziók képzésére alkalmas folyékony készítményeket olyan módon készíthetünk, hogy az aktív anyag oldószeres oldatához olyan felületaktív anyagot vagy felületaktív anyagok keverékét adjuk, amelyek a fentebb említett csoportokhoz tartozhatnak. Ilyen típusú készítményeket vízhez adva, használatra kész emulziók nyerhetők. Nedvesítő 2