152772. lajstromszámú szabadalom • Nyomásmérő szonda mélyfúrásokhoz

/ 152772 egyik szárában foglalt higany felszínén elhe­lyezkedő úszóhoz van erősítve. ,: A rajzok a találmány szerinti mérőszonda egyik kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a teljes műszer vázlatos nézete és 5 részben hosszmetszete. A 2. ábra a pontosabban és nagyobb lépték­ben kirajzolt műszer felső felének hosszmetsze­te. A műszer- lényegileg három egységből áll, 1° mégpedig az 5 érzékelő-,égységből, a 2 regiszt­rálókészülékből és a 3 óraműből. Az 5 érzékelő •egység tere egyrészt a 28' nyíláson át a külső térrel és a vezérelt 24a szelepen át a regisztrá­lótérrel, másrészt a vezérelt 24b szeleppel zár- 15 ható 28 nyíláson át a külső térrel áll, ill. hoz­ható kapcsolatban. Egyébként az említett három egység tereit egymástól a jól tömített 6, ill. 7 közdiarabok választják el. A 8 közdarabban ki­munkált, a kézzel állítható 9 szeleppel zárható 20 26 nyíláson át á 2 regisztrálókészülék terét a mérés előtt valamely meghatározott nyomás alatt álló gázzal töltjük fel. A műszer felső vé­gén az 1 függesztőfej, alsó végén pedig a 4 zá­ródugó helyezkedik el. 25 A 2. ábrát tekintve, az U-alakú 23 higanyma­nométercső egyik (baloldali) szára a 10 térben szabadon végződik, másik (jobboldali) szára azonban a 6 közdarabhoz van rögzítve. A jobb­oldali szárban foglalt higany felszínén helyezke- 30 dik el a 11 úszó, melyhez erősített 22 szár felső vége a 12 íróeszközt hordja. Utóbbi az üreges henger alakú 21 diagramtaritó belső oldalán levő alumíniumfóliára vagy olyan papírra ír, amely rézből készült íróeszközre érzékeny. A 35 21 diagramtartót a 3 óramű (1. ábra) 27 ten­gelyére erősítjük (2. ábra). A 6 közdarab a ru­gózott vezérelt 24a szelepet, a 7 közdarab pedig a rugózott vezérelt 24b szelepet ágyazza. A 24a szelep alatti, a 10 térbe torkolló 13 járatból a 40 csavarmenetes dugóval zárható, a külső térre nyíló 28' nyílás ágazik le. Hasonlóképpen a 24b szelep alatti 14 járat a külső térre nyíló és szin­tén csavarmenetes dugóval zárható 28 nyíláshoz csatlakozik. A 24a szelepet a 25' vezérlőfelület, 45 a 24b szelepet pedig a 25 vezérlőfelület a mű­ködéshez szükséges pillanatban nyitja. Mindkét vezérlőfelület az óramű 27 tengelyére van ékelve. Az ismertetett mérőszondával a következő- 50 képpen végezzük a nyomásmérést. Nagy telep­nyomású mélyfúrásokban a kúttalpon fellépő , kis depresszió mérésénél még a külszínen ki­csavarjuk (nyitjuk) a 9 szelepet és a 21 regiszt­rálókészülék terét a 26 nyíláson át feltöltjük a 55 várható depressziónál nagyobb nyomású gázzal. A műszer későbbi beállításakor ezt a nyomást a 26 nyílásba csavart feszimérővel ellenőrizhet­jük. A szonda beépítésekor a 28 és 28' nyílások dugóját eltávolítjuk; ekkor a 24b szelep zárt, 60 a 24a szelep pedig nyitott. Amikor a szonda a mérés helyére leérkezik, a 3 óramű a 27 tenge­lyére ékelt 25 vezérlőifelülettel a 24fo szelepet nyitja. A műszerben ekkor a mélyfúrásban uralkodó nyomás áll be. Ezalatt a kút még nyi- 65 tott és termel, úgyhogy a mérési alapnyomás a kúttalpon uralkodó termelési nyomással azonos. A 24a szelep vezérelt zárása után a kutat el­zárjuk és így a termelést megszüntetjük, A regisztrálótérben a termelés közbén volt talp­nyomás továbbra is fennmarad, míg a mano­métercső baloldali szárára a kút lezárása után kialakuló nagyobb nyomás hat, melyet a re­gisztrálókészülék írótűje feljegyez. A 11 úszó, ill. a 12 írótű kitérését a regisztrá­lótérbe zárt nagyobb nyomású gáz összenyo­mása fékezi. Ez a körülmény a találmány sze­rinti mérőszonda egyik fontos tulajdonsága, mert lehetővé teszi aránylag rövid U-cső, ill. műszer megalkotását. Ily módon pl. 40 cm hi­ganyoszlopemelkedésnek 10 at nyomásváltozás felelhet meg, míg az említett összenyomódás nélküli 7,6 m hosszú cső és diagrampapír vol­na szükséges. A kútban a statikus nyomás kialakulása után az óraszerkezettel rnűködteterbt 25' vezérlőfelület a 24a szelepet nyitja és ezután a műszer a kút­ból kiszerelhető. A hajtó óraszerkezetet aszerint választjuk meg, hogy mekkora a beépítés és a statikus nyomás beállta közötti időtartam (pl. 1, 3, 12 vagy 24 óra). Több ilyen különböző őraszerkezetet készenlétben tartunk. Kis kúttalpi nyomás mérése ^esetében a 24a szelep vezérlését úgy oldjuk meg, hogy e sze­lep a mérés folyamán állandóan zárt maradjon. A mérés a műszerbe adott gáztöltés nyomása és a kút talpán uralkodó nyomás közötti különb­séget határozza meg. A mérés lefolyása egye­bekben hasonló a fentebb ismertetett depresz­szióméf és folyamatával. Ha a mérést szándékolatlanul az időzített időtartamnál korábban fejezzük be, a műszert károsodás nem éri, hanem csak annyi történ­hetik, hogy a regisztrálótér túlnyomása a hi­ganyt az U-csőből kinyomja és az a műszerház aljában gyűlik össze. A műszer a kút talpára való leengedés köz­ben fokozatosan átmelegszik és a mérés kezdete előtt felveszi a kúttalpi hőmérsékletet. Ez idő alatt a manometer két szára fölött a terek egy­mástól nincsenek elzárva és így nyomásuk ki­egyenlítődik. A hőmérsékletnek a fenti határok közötti változása a műszer működését nem be­folyásolja. A kút talpán uralkodó hőmérsékle­tet csupán a műszer előzetes gázfeltöltésénél kell figyelembe venni, ül. a várható felmelege­dés okozta hőkiterjedést szem előtt tartani. A nyomások mélyfúrásokban tág határok közt változnak. Erre való tekintettel mind a tömí­téseket, mind pedig az óraművet úgy választjuk meg, hogy pl. 450 att nyomásig üzembiztosak legyenek. A különböző mérési határok figyelem­bevételére a manometer harántenetszetét és a regisztrálótér méretét azokkal összhangban vá­lasztjuk meg. A 3 óramű nemcsak a műszer legalsó, hanem annak legfelső egysége is lehet. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom