152757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázkitörésveszély megelőzésére a szénbányászatban
3 tott vágat és a veszélyes rész között a kőzetet részben megráztuk, részben összetörtük. Célszerűnek mondható tehát az a védekezési mód, amelynél az eddiginél nagyobb biztonság van arra, hogy nem lesz gázkitörés, mert annak 5 lehetőségét e\eve kizárjuk, Vagy elegendő biztosítékunk van arra, hogy provokációs robbantásunk hatásos lesz, tehát késve jelentkező gázkitörés nem lesz. A találmány szerinti eljárás-az eddig alkal- 1° mázott eljárásoknál sokkal nagyobb biztonságot ad a gázkitörés veszélyével szemben, mert nemcsak az alkalmazás közvetlen közelében van hatása, hanem attól távolabb is. Ugyanis megfelelő hosszúságú pl. 10—50 m hosszú fúrólyuka- 15 kat fúrunk, amelybe nagyobb mennyiségű, pl. 5—30 kg robbanóanyagot robbantunk fel, megfelelő sújtólégbiztos fojtással. Az eddig alkalmazott maximális 1,6 m hosszú fúrólyukak helyett a hosszabb fúrólyukak — megfelelő na-. 20 gyobb mennyiségű robbanóanyaggal — ugyanis nagyobb területen és erősebben rázzák meg a szenet, vagy egyéb kőzetet és ezzel nagyobb lehetőségét biztosítják a veszély elhárításának. A hosszabb fúrólyukak nagyobb biztosítékot ad- 25 nak arra, hogy váratlan gázkitörés nem keletkezik, mert a robbantás csak megrázza nagy területen a kőzetet, de azt nem jöveszti le. A sokméteres vastagságú kőzet, — amely a vájvég és kitörési zóna között van, — elegendő biztosíték 30 a váratlan gázkitörés ellen. Amennyiben kivételes esetben nem maradna sokméteres vastagságú kőzet előtét, akkor a jelen találmány szerinti eljárás mint, provokációs robbantás szerepel, tehát biztosíték a késve jelentkező gázkitö- 35 rés ellen. Minden esetben a robbantás okozta nagy nyomás, rezgés, részben közvetlenül a szénre nehezedik, felszabadítja a mellékkőzet feszültségét is, és ez fokozza a nyomást. Ennek következtében a szén szerkezete megváltozik, 40 résziben plasztikus állapotba megy át a robbanást követően, és a gáz felszabadul. A felszabadult gázt célszerűen a szénben fúrt, vagy a széntelepben, vagy annak közelében fúrt lyukakon át lehet lecsapolni. Az eddigi tapasztalatok 45 azt mutatják, hogy ahol a szén plasztikus állapotba kerül valamilyen oknál fogva, ott gázkitörés már nem következik be. Célunk tehát, a jelen találmány szerinti eljárás kivitelezésénél az, hogy a széntelepben és mellékkőzeteiben 50 rezgéseket, rázkódtatásakat és nagy nyomást létesítsünk, a szenet legalább részben plasztikus állapotba hozzuk, miáltal vagy azonnali gázkitörést érünk el, vagy a felszabadult gázt a fúrólyukakon át lecsapoljuk. A fúrólyukakba rob- 55 banóanyag — energiahordozó — helyett közvetlen energiát — többszáz atmoszférás levegőt, stb. — is vezethetünk, mint amelyek általában használatosak az ún. lángnélküli robbantásnál. A lényeg ezzel nem változik, mert az eljárás lé- 60 nyege ugyanaz marad. Az eljárást a továbbiakban példák alapján ismertetem. Pl. gázkitörés elleni védekezés széntelepet harántoló vágatoknál, pl. keresztvágatnál. Amikor a széntelepet kb. 6—8 m-re megközelítettük, 55 4 akkor a vágatból a széntelepen áthaladó fúrólyukakat fúrunk. A fúrólyukakat úgy kell telepíteni, hogy azok minél nagyobb területet érintsenek a széntelepben; tehát telepítünk közel merőlegesen a vájvégre, közel merőlegesen a széntelepre és kb. 30°—45°-ra vágat tengelyéhez viszonyítva minden előre mutató irányban. A fúrólyukak bosszát a széntelep dőlése határozza meg. Pl. jelen példa szerinti kivitelnél tegyük fel, hogy azok hossza 6—30 m között lesz. Ez esetben a mellékkőzet és egyéb körülmények (pl. repedezettség, nyomásviszonyok, védőpillérek, stb.) mérlegelésével lyukanként pl. 3—22 kg robbanóanyagot helyezünk el és homok-, kavics-, cement-, vízfojtással az egész fennmaradó lyukat lefojtjuk, hogy azt robbanás sem^ milyen körülmények között ne lökhesse ki. A robbanóanyag mellé nagynyomású, a sújtólégrobbanás gátló gázt is adagolhatunk, vagy folyadékot, pl. vizet vezetünk, ha sújtólégveszély — tehát robbanóképes metán — lehetséges. De juttathatunk a fúrólyukba a semleges gáz mellé', vagy attól függetlenül erős szagú, vagy a robbanás hatására erős szagúvá váló anyagokat is, pl. merkaptánt. De bármely más olyan anyagot is használhatunk, amely a szénben a gázzal együtt megjelenhet a gázlecsapoló fúrólyukban és ott könnyen észlelhető. Egyes fúrólyukakat —- célszerűen a vágat tengelyvonalába, vagy ahhoz közel levőket — esetleg nem töltjük meg robbanóanyaggal és előre gázleesapolásra szereljük fel, vagy a robbantás után közvetlenül szereljük fel lecsapolásra. A vágat tengelyvonalában fúrt kutató fúrólyukat ki lehet úgy is képezni, hogy azon keresztül a széntelepben uralkodó gáznyomást vagy gázmennyiséget mérni, illetve észlelni lehessen és a szagosító anyag vizsgálatára légmintát lehessen venni. De több fúrólyuk is kiképtezhető így, amelyek nem esnek a vágat tengelyvonalába. Amennyiben a lecsapolásra használt fúrólyukban a szagosításra használt anyagot észleljük, akkor ebből következtetni lehet, hogy a széntelep a lecsapoló és a robbantásra használt fúrólyukak között megrázkódott, szerkezete megváltozott, plasztikus lett és nagy mennyiségű gáz felszabadult, tehát a gázkitörés veszélye az eredetihez képest annak töredékére csökkent. A találmány alkalmazásánál tehát 5—50 m hosszú fúrólyukakat készítünk szénben, vagy a széntelepre irányulóan, amelyek a széntelep előtt, vagy a széntelepben, vagy a szénte'.epen túli meddőkőzetben végződnek. A fúrólyukakba lyukanként 1—40 kg mennyiségű robbanóanyagot helyezünk és sújtólégbiztosan, fokozott gonddal lefojtjuk. A robbanóanyag helyett magasnyomású levegővel, széndioxidgázzal, vagy egyéb ismert ún. lángmentes robbantással is dolgozhatunk. Minden esetben a_ fúrólyukakban a robbanóanyag ekobbantásával, vagy a lángmentes robbantással a széntelepben és/vagy mellékkőzeteiben nagy nyomást, rezgéseket, rázkódtatásokat létesítünk és ezzel á széntelepben plasztikus állapotot idézünk elő. További példa a találmány szerinti gázlecsa-3