152757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázkitörésveszély megelőzésére a szénbányászatban

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. II. 07. Közzététel napja: 1965. XI. 22. Megjelent: 1966. VII. 15. (El—189) 152757 Szabadalmi osztály: 5 d 6—9 Nemzetközi osztály: E 2Í f Decimal osztályozás: Dr. Ebinger József, oki. bányamérnök, Pécs Eljárás gázkitörésveszély megelőzésére a szénbányászatban A találmány, eljárás gázkitörésveszély megelőzésére a szénbányászatban. A szénbányászatban a sok természeti veszély között talán a legsúlyosabb a gázkitörés. A gázr kitörés legtöbbnyire váratlanul, hirtelen jelent- 5 kezik. Fokozza a veszélyt az, hogy az igen nagymennyiségű gáz estenként ezer, sőt néha több ezer tonna szenet is magával hozhat. Ezen szén, illetve szénpor .megtölti a kitörés helyének környékén levő bányatérségeket és az ott dolgozó- 10 kat eltemeti. A kitört gáz igen nagy bányarészt áraszthat el, sokszor az egész bányát. Ezen gáz további katasztrófákat idézhet elő. A veszélyt tovább fokozza az, amikor a széntelep dőlése nagy, pl. 60°—80°, mert akkor egyes esetekben 15 a szén önsúlya is hozzájárulhat a kitörés erejének növeléséhez. Több módszer ismeretes, melyek a váratlan gázkitörés megakadályozására hivatottak. Ezek azonban nem küszöbölték ki a veszélyt, amelyet 20 az bizonyít, hogy az utóbbi időben is több halálos baleset fordult elő a gázkitörés következtében. Egyik ismert védekezési mód a provokációs robbantás, melynek lényege az, hogy a vá,gatvégen négy lyukat — de lyukanként legfel- 25 jebb 1,6 m hosszban — fúrnak, amelybe lyukanként 0,3—0,6 kg robbanóanyagot helyeznek. A provokációs robbantás célja az, hogy a kőzetet összetörje, megrázza és ezzel a gázkitörést kikényszerítse. Ezért a légosztályban a provo- 30 kációs robbantásnál senki. sem tartózkodhat. Nagyon sok esetiben nem eredményes a provokációs robbantás, mert a gázkitörés, csak késve jelentkezik, amikor már a munkahelyen dolgoznak. A másik ismert védekezési eljárás a szénkimosatás. Ennek lényege az, hogy a széntelepből magasnyomású vízzel. szenet mosatunk ki, miáltal a kőzetfeszültségben változást idézünk elő, amely a gázkitörésveszélyt csökkenti. Ezen eljárásnál legfeljebb 8—10 m hosszban —, a vágat tengelyvonalában — történik szénkimosatás, de nincs ez esetben olyan energia telepbe bevíve, amely azt megrázná, tehát a gázkitörést provokálná. -Csökkenti a veszélyt a gázlecsapolás is, mivel azzal gázt veszünk el a telepből. Ez azonban nem tökéletes, mivel csak a gáznak kis hányadát tudjuk kinyerni a szénből, vagyis csak anynyit, amennyit a széntelep az akkori szerkezetének megváltoztatása nélkül le tud adni. Az összes .isimért védekezési mód hátránya az, hogy az közvetlenül csak a védekezés környékén hatásos, míg attól kissé távolabb -már nem. Ugyanakkor ismert, hogy egyes gázkitöréseknél 20—30 000 tonnaméter munka keletkezik, ami azt jelenti, hogy a gázkitörésveszély helye sokszor elég nagy területre terjed ki. "A provokációs robbantással nem minden esetben érjük el a célt, de a veszélyt előre hoztuk, mert a nyi-152757