152727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (3-amino-5,6-diszubsztituált-pirazinoil)-guanidin-vegyületek előállítására
4á 152727 44 Elemzési eredmény C8 H n N 3 .HCl-re számítva: N: 22,62; Talált: N: 22-45. B lépés: l-(3,5-diamino-6-klór^pirazinoil)-3-benzil-guanidin előállítása 9,3 g (0,05 mól) benzil-guanidin-hidrokloridot adunk 1,0 g (0,043 g-atom) nátrium 30 ml izopropilalkohollal készített oldatához. Az elegyet 10 vákuum-desztillációval eredeti térfogatának felére töményítjük be. 2,0 g (0,01 mól) metil-3,5--diamino-6-klór-pirazinQátot adunk hozzá, és a reakcióelegyet 15 percen át gőzfürdőn melegítjük. Megközelítőleg 150 ml hideg vizet adunk a 15 keverékhez, aminek haitására a termék gyorsan megszilárduló gumiszerű anyagként elkülönül. A terméket híg sósav^oldatban oldjuk, majd híg nátrium-hidroxid-vízoldattal végzett lúgosítás segítségével ismét kicsapjuk. Vizes izopropil- ^0 alkoholból végzett átkristályosítás után 1,0 g 1--(3,5-diamino-6-klór-pirazinoil)-3-benzil-guanidint kapunk 215—216 C° olvadásponttal (bomlással). 25 Elemzési eredmény CioH14 ClN 7 0-<ra számítva: C: 48,83; H: 4,41; N: 30,67; Talált: C: 48,89; H: 4,62; N: 30,56. A 123. példa A lépésében leírt módszert fel 30 lehet használni egyéb aralkil-guanidin közbülső vegyületek előállítására is, amelyeket azután egy alkil-3,5-diamino-6-halo-pirazinoáttal reagáltathatunk a 123. példa B lépésében leírt módszerrel, ilyen módon a találmány szerinti l-(3,5- 35 -dLammo-6-thalo-pirazinoil)-3^aralkil-guanidmekhez jutva. Ha pl. a 123. példa A lépésében használt benzil-amint pr fluor-benzil-aminnal, alfa-metil-benzil-aminnal, 40 2-naftil-metil^minnal, ill. 3-piridil-m.etil-aminnal helyettesítjük, és lényegileg a 123. példa A lépésében leírt eljárást követjük, p-fluor-benzU-guanidin-hidrokloridot, 45 (alfa-nietil-benzil)-guanidinJ hidrokloridot, (2-naftil-metil)-guanidin-hidrokloridot, ill. (3-piridil-meitil)-guanidin-dihidrokioridot kapunk. Amikor a 123. példa B lépésében alkalmazott benzil-guanidin-hidroklorid helyett eze- 50 ket a guanidineket használjuk, és a B lépés szerinti eljárást követjük, l-(3,o-diamino-6-klór-pirazinoil)-3-p-fluor-benzil-guanidint (op. 216—219,5 C°, bomlással), l-(3,5^diamino-6-kjlór-pirazinoil)-i3-(alfa-mtetil- 55 -benzil-guanidmt (op. 153—160 C°, bomlással), l-(3,5-diamino-6-klór-pirazinoil)-3^(2-naftil-metil)-guanidint (op. 243,5—245,5 C°, bomlással), ül. l-(3,5-diamino-6-klór-pirazinoil)-3-'(3-jpiridü- 60 -metil)-guanidint (op. 280,5—283,5 C°, bomlással) kapunk. Egyéb aralkil-guanidineknek és egyéb l-(3,5--diammo-ß-iklor-halo-ipirazinoilJ-S-aralkil^guanidineknek a 123. példa A és B lépésében leírt ß5 módszerekkel történő előállítását az alábbi 124— 141. példákban adjuk meg. A 124—132. példákban ismertetett aralkil-guanidineket úgy állítjuk elő, hogy a 123. példa A lépésében alkalmazott benzil-amint ekvimolekuláris mennyiségű aralkil-aminnal (R— —NH—R1 ) helyettesítjük, és ezt az aralkil-amint lényegileg a 123. példa A lépésében leírt módszerrel reagáltatjuk 2-metil-2-pszeudo-tiurónium-szulfáttal. így egy aralkil-guanidin-Jhidrokloridot kapunk, amelyet a,123. példa B lépésében alkalmazott benzil-guanidin-hidroklorid helyett használunk fel — lényegileg a 123. példa B lépésében leírt módszer szerint — a 133—141. példákban ismerbetett új l-(3,5-diamino-6-halö-pirazinoil)-3-(aralkil)-guanidinek előállítására. A megfelelő reakcióegyenleteket a csatolt rajz szerinti K séma és L séma illusztrálja, ahol R és R1 jelentését a 124—141. sorszámú példák mindegyikében külön megadjuk. Láthatjuk, hogy az R és R1 gyökök a kiindulási vegyületekből változatlanul mennek át a végtermékbe. A 124—141. példákban külön megadjuk a végtermékre vonatkozó kitermelést, a végtermék olvadáspontját és elementár analízisének adatait. A 124—132. példákban a végtermék olvadáspontja helyesbített érték. A reakciófeltételek lényegileg megegyeznek a 123. példában megadottakkal. A 124—132. példákban ismertetett eljárások a 123. példa A lépésének megfelelő reakcióira, míg a 133—141. példákban ismertetett eljárások a 123. példa B lépésének megfelelő reakciókra vonatkoznak. -124. példa: R = l. a IX-es képletet; R! = H. Kitermelés: 28%. A higroszkópos végtermék olvadáspontja: 153—155 C°. Elemzési eredmény C9 H 13 N 3 .HCl-re számítva: N: 21,04; Talált: N: 20,95. 125. példa: R = 1. a VIII-as képletet; R1 = CH 3 —. Kitermelés: 32%. A higroszkópos végtermék olvadáspontja: 122,5—125,5 C°. Elemzési eredmény Cg H 13 N 3 .HCl-re számítva: N: 21,04; Talált: N: 20,88. 126. példa: R = l. a XlX-es képletet; R! = H. Kitermelés: 71%. A higroszkópos végtermék olvadáspontja: 131—136 C°. 22
