152722. lajstromszámú szabadalom • Adagoló szerkezet szalagszerű anyagok adagolásához

152722 megáll oly módon, hogy az anyag m és (m+1) egysége közötti jellemző keresztmetszet egyelőre meghatározott vonalon van. A szálanyag egységeinek számlálását az érzékelő egység az anyagnak azon tulajdonsága alapján végzi, hogy két szomszédos egysége közötti jellemző keresztmetszetében hajlítószilárdsága kisebb, mint egységnyi darabjának bármely más keresztmetszetében; Az 1. ábra szerinti példaképpeni kivitel esetében az —1— és —2— pofákkal fékezett —+3— szálanyag előtolását az egymáshoz szorított —4—, —5— hengerek végzik. A szálanyag a —16— lapátok által definiált képzeletbeli szabályos sokszög alapú hasáb körül van vezetve oly módon, hogy a —7— terelőgörgő 180°-nál nagyobb körüliorgási szöget biztosít. A sokszög oldalainak hossza — amely megegyezik az adagolt szálanyag egységeinek hosszával a —6— lapátok sugárirányú eltolásával változtatható. (Sugárirányban eltolható lapátelrendezés' esetén a szálanyag egységnyi hosszának megengedhető változása — szerkezeti okokból — viszonylag kismértékű. A beálMthatóság mérethatárai nagymértékben megnövelihetők, ha a lapátokat a legkisebb méretű szabályod sokszög oldalai mentén helyezzük el egyik végpontjuk közül elforgathatóan. Az ilyen módon elhelyezett lapátokat azonos szöggel elforgatva a lapátok élei továbbra is szabályos sokszögalapú hasábot definiálnak. A sokszög maximális és minimális oldalhosszának viszonya ilyen módon 1,7—1,8-ra emelhető. Az —1—, —2— pofák fékezőerejével, valamint a —4—, —5—' hengerek húzóerejével terhelt szálanyagnak a —6^— lapátokkal érintkező jellemző keresztmetszetében olyan deformáció jön létre, melynek hatására a szálanyag a körülforgási szög tartományában kénytelen felvenni a képzeletbeli hasáb alakját. Hyen módon alakkal kötő kényszerkapcsolat jön létre a szálanyag és a —6— lapátok által definiált képzeletbeli hasáb között A 7—6— lapátokat a —8— alaplemez hordja, amelyhez egytengelyűén, de bármely pozícióban rögzíthetően csatlakozik a —9— továbbító csapokat* hordó és kerületén hornyokkal rendelkező —10— körlemez. A —9— továbfoítácsapoknak a —10^- hornyolt körlemezen történő elhelyezése nem szükségszerű, azok egy külön e célra rendelt tárcsán is elhelyezhetők. A szálanyag előtolása esetén a —9— továbbító csapok az n+1 osztással rendelkező—11— előválasztó számlálót és a vele tengelykapcsolatiban levő —12— vezértárcsát kényszerkapcsolattal mozgatják az ábrán jelölt forgásértelembe. A szakaszos mozgás eredményeképpen a vezértárcsának az előválasztó számláló 0 (nulla) pozíciójához rendelt hornya eljut abba az állásiba, ahol a >—13— kétkarú emelővel merev kapcsolatban levő —44— kar tapintójával találkozik. A tapintó a —15— rugóerő hatására azonban csak akkor süllyedhet a —>12— vezértárcsa hornyába, ha a —13— kétkarú emelő végén kialakított tapintó a —10— körlemez hornyával találkozik, tehát ha a —6—, —8—, —9— és —10— elemekből álló érzékelő egység a legközelebbi alaphelyzetébe fordul. Ebben az; esetben az egymáshoz szorított •—4— és —5— hengerek szétválnak és az előtolt szálanyag abban a helyzetben áll meg, amelyben az m és (m + 1) egysége közötti jellemző keresztmetszete fedésben van a —16— kés élével. Az előtolt m db egységnek a szálról történő leválasztása a —16— és —17-— késekkel történik. Az érzékelő egység bármelyik alaphelyzetében a —9— toválbbítócsapók és' a —11— előválasztó számláló között a kényszerkapcsolat megszürék, így az előválasztó számlálón a következő adagolási ciklus darabszáma beállítható.. [Az ábra az előválasztó számláló 0 (nulla)., pozíciójához /tartozó állást tünteti fel.] Ha a szálanyag szilárdsági tulajdonságai lehetővé teszik (pl. perforált papírszalag esetén), akkor az előtolt egységek leválasztása szakítással történhet. A 2. ábra szerinti példaképpeni kivitel esetében az előtolás kezdetén a —18— és —19— pofákkal fékezett —CM)— szálanyag végpontja a —21— szorítópofa ós a —22—, —23— egymáshoz szorított hengerek tengelyvonala által meghatározott „A" távolságon belül van. Az „A" méret kisebb, mint az adagolás szempontjából szóba jöhető szálanyagok legkisebb egységnyi hosszának kétszerese. A —24— előválasztó számláló valamilyen tetszőleges m (ahol 0<Cm < n) egész számra történő beállítása esetén a vele tengelykapcsolatban levő —25—vezértárcsának az előválasztó számláló 0 (nulla) pozíciójához rendelt hornyából a —26— kétkarú emelővel merev kapcsolatban levő —27— kar tapintója kiemelkedik. Ezzel egyidejűleg felemelkedik a —21— szorítópofa — szabad utat engedve a —20— szálanyagnak — valamint a —2'8— szorítóhenger olyan pozícióba süllyed, amelyben a —29— előtolóhenger —i30— rugalmas anyagból készült szegmensével érintkezhet. Az adagolási ciklus alatt a —22—, —23— hengerek folyamatos forgómozgást végeznek oly módon, hogy a forgás közben egy adagolási ciklus alatt lefejtődő kerület hossza nagyobb, mint a szóba jöhető szálanyagok legnagyobb egységnyi hosszának n-szerese, míg a —29— előtoló henger az ábra szerinti pozícióból kiindulva 1 (egy) fordulatot tesz meg a —22—, —23— hengerekével megegyező kerületi sebességgel. Így az adagolási ciklus kezdetén a —29'— előtolóhenger —30— szegmense és a~ —-28— szorítóhenger a szálanyagot a —22—, —23— hengerek közé tolva a további előtolást átadja. A —31— lapátokkal definiált szabályos sokszög alapú hasáb éleinél a szálanyag egységeit elválasztó jellemző keresztmetszetekben fellépő alakváltozás következtében a fékező- és húzóerővel terhelt anyag a körülfogási szög tartományában felveszi a hasáb alakját. Az így lét-2