152705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-hidroxi-kinoxalin előállítására

ísáíös .id oxidálószerként hidrogénperoxidot, al­peroxidokat, vagy alkáli földfém peroxido­.c alkalmazhatunk. Eljárásunk előnyös fogana­tosítási módja szerint oly módon járunk el, hogy az oxidációt hidrogénperoxiddal végezzük el, mely vegyületet feleslegben célszerű alkalmazni. E felesleg előnyösen oly mértékű, hogy 1 mól oxidálandó 2-hidroxi-3,4-dihidro-kmoxalinra 1,05—1,5 mól hidrogénperoxidot számítunk. A célból, hogy az oxidációs folyamat gyors lefutását biztosítsuk és egyben annak szabályo­zását lehetővé tegyük, találmányunk szerint a reakciót vegyértékváltozásra képes fémek ion­jainak jelenlétében hajtjuk végre. E célra vas, ólom, réz, króm, mangán, kobalt, vanadium, molibrén ionok alkalmasak, melyeket e fémek vízoldható sóinak, célszerűen szulfátjainak vagy nitrátjainak formájában juttatunk a reakció­elegybe. E fémek közül vas alkalmazása bizo­nyult a legelőnyösebbnek. A fémionok katali­tikus mennyiségének jelenléte is elegendő. Elő­nyösen oly módon járhatunk el, hogy a fent felsorolt fémek ionjait 0,001—0,01 mól mennyi­ségben alkalmazzuk — 1 mól oxidálandó 2-hidr­oxi-3,4-dihidro-kinoxalinra számítva. A reakciót alkalikus közegben hajtjuk végre, melyet alkálihidroxidok, ammóniumhidroxid, vagy alkálikarbonátok, illetve hidrokarbonátok beadagolásával biztosíthatunk. Eljárásunk elő­nyös foganatosítási módja szerint a reakciókom­ponensek beadagolása előtt már előzetesen meg­lúgosítjuk a reakcióközegül szolgáló oldószert. A reakciót vízzel elegyedő szerves oldószer­ben hajtjuk végre. Oldószerként alkoholokat, acetont, előnyösen metanolt alkalmazhatunk. A reakció 20—80 C°-os hőfoktartományban játszat­ható le, előnyösen 40—70 C°-on. Eljárásunk során az oxidálandó 2-hidroxi-3,4-dihidro-kin­oxalinhoz s a katalitikus mennyiségű fémiono­kat tartalmazó meglúgosított szerves oldószer­hez csepegtetjük 1—3 óra alatt a peroxid vizes oldatát, majd néhány órás állás után a reakció teljessé válik. Az eljárás foganatosításának egy­szerű és az oxidáció teljessége szempontjából biztonságos módszere, ha az ekvivalens peroxid hozzáadása után a reakcióelegyet 6—24 órán át állni hagyjuk és a hidrogénperoxid felesleget (0,05—0,5 mól) az állási időt követően visszük be. A reakcióelegy feldolgozása oly módon tör­ténhet, hogy a kiváló fémhidroxid szűrése után a szerves oldószert ledesztilláljuk, majd a vizes oldatból a 2-hidroxi-kinoxalint sav hozzáadásá­val pH = 6—7 értéken kicsapjuk. A kicsapás ásványi és szerves savakkal egyaránt végrehajt­ható, előnyösen sósavat, kénsavat vagy ecet­savat alkalmazhatunk. A találmány tárgyát képező eljárás előnye, hogy a hatásos gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező és fontos gyógyszeripari közbenső termékként is használható 2J hidroxi-kinoxalin egy lépésben, közel elméleti kitermeléssel állít­ható elő olyan tiszta állapotban, hogy a to-10 15 20 25 30 35 4(i 45 50 55 60 vábbiakban tisztítás nélkül közvetlenül felhasz­nálható. Eljárásunk további részleteit a példában is­mertetjük. Példa: 1. 40 g nátriumhidroxidot 1250 ml metanol­ban oldunk, majd a metanolos nátriumhidroxid­ban 50 C°-on 148 g 2-hidroxi-3,4-dihidro-kinoxa­lint oldunk. Az oldathoz 1 g FeS04 .7H 2 0 vizes oldatát adjuk, majd 137 g 30 tf%-os hidrogén­peroxid és 237 ml víz elegyét adagoljuk 2 óra alatt. A hidrogénperoxidot a folyadék-szint alatt vezetjük be. 5—10 óra állás után a kivált ferrihidroxidot szűrjük, majd a metanolt le­desztilláljuk. A visszamaradó vizes lúgos oldatot 1000 ml vízzel felhígítjuk, majd pH-ját állandó keverés közben 80 C°-on 85 ml cc. sósavval 6,5 értékre állítjuk be. A kiváló terméket szűrjük, vízzel mossuk, szárítjuk. A termék 140 g 2-hidr­oxi-kinoxalin, kitermelés 96%. Op.: 265 C°. A termék további tisztítás nélkül közvetlenül felhasználható 2-klór-kinoxalin előállításához a 2-szulfanilamido-kinoxalin gyártás során. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 2-hidroxi-kinoxalin előállítására 2-~hidroxi-3,4-dihidro-kinoxalinból kiindulva, amelyre jellemző, hogy 2-hidroxi-3,4-dihidro­-kinoxalint alkalikus közegben, peroxidokkal, vegyérték változásra képes fémek ionjainak je­lenlétében, egy lépésben oxidálunk. 2. Az 1. igénypontban ismertetett eljárás fo­ganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy az oxidációt hidrogénperoxiddal végezzük el, me­lyet előnyösen a 2-hidroxi-3,4-dihidro-kinoxalin 1 móljára vonatkoztatott 1,05—1,5 mól mennyi­ségben alkalmazunk. 3. Az 1—2. igénypontokban ismertetett eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy az oxidációt vas, ólom, réz, króm, mangán, kobalt, vanadium vagy molibdén ionok jelenlétében végezzük el. 4. A 3. igénypontban ismertetett eljárás foga­natosítási módja, amelyre jellemző, hogy a vegy­érték változásra képes fémek ionjait a 2-hidr­oxi-3,4-dihidro-kinoxalin 1 móljára vonatkoz­tatott 0,001—0,01 mól mennyiségben alkalmaz­zuk. 5. Az 1—4. igénypontokban ismertetett el­járás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a reakciót vízzel elegyedő szerves oldó­szerben, előnyösen metanolban hajtjuk végre. 6. Az 1—5. igénypontokban ismertetett eljárás ' foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a reakciót 20—80 C°-on, előnyösen 40—70 C°-on hajtjuk végre. 7. Az 1—6. igénypontokban ismertetett el­járás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a 2-hidroxi-kinoxalint oly módon csapjuk ki a reakcióéi egyből, hogy annak pH-ját sav hozzáadásával 6—7 értékre állítjuk be. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. I 6606434. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom