152681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegszerű anyagból készült testek külső felületének sima, méretpontos kialakítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. IX. 02. Svájci elsőbbsége: 1964. I. 24. Közzététel napja: 1965. IX. 22. Megjelent: 1966. VI. 15. (RO—358) 152681 Szabadalmi osztály: 32 a 23/00 Nemzetközi osztály: C 03 b 23/00 Decimái osztályozás: 666.1,037 Feltaláló: Otto Meyer vegyésztechnikus, Wohlen bei Bern Svájc Tulajdonos: Ronor A. G. Bern, Svájc Eljárás üvegszerű anyagból készült testek külső felületének sima, méretpontos kialakítására Üvegszerű anyagból előállított testek meghatározott méretű külső 'felületének kiképzése hem könnyen megoldható műszaki probléma, mihelyt az elérendő pontossággal szemben nagyobb követelmények lépnek fel. Olyan esetek- 5 ben, amikor 0,001 mm nagyságrendű tűréseket kell betartani, az utolsó alakítás (kalibrálás) rendszerint csiszolással és "äaott esetben' ezt követő polírozássaf történik. így pl. olyan üvegkészülékeket, melyeket vegyészeti béren- 10 dezések összeépítésére használnak, mint lombikok, lepárló feltétek, hűtők, dugók, csap^ testek és csapdugók vagy hasonlóik, az érintkezési felületeknél csiszolás útján legtöbbször kónikus, szabványos belső és külső érintkező 15 felületekkel látnak el, melyek lehetővé teszik, hogy ezeket a részeket szétszedbetően lehessen összerakni és a kicserélés lehetősége biztosítva legyen. Az üveg csiszolása azonban viszonylag költ- 20 séges és csiszolás segítségével a kívánt pontosa ságra kialakított felületek már nem rendelkeznek az eredetileg kialakult merev üvegfelület simaságával, hanem, amennyiben a költségeket még tovább növelő polírozásnak nem vetjük 25 azokat alá, meglehetősen durvák. Ennek következtében nagyobb mértékben ki vannak téve a különböző vegyianyagok hatásának, ami pl. erősebb alkáliák felhasználása esetén az említett készülékeknél az egyes alkatrészek össziesűlésé- 30 ! 2 hez vezethet; emellett idegen anyagokat is könnyebben abszorbeálnák mint egy érintetlen üvegfelület és így gyakran a csiszolt felületeknek megfelelő tisztítása sem lehetséges használat után. Ezenfelül a kúpos csiszolt felületek üvegbetéttestek esetében mértanilag nem állíthatók elő pontosan, Az üveg egyenlőtlen vastagsága következtében a vibrálás és az egyensúlyhiba ugyanis azt idézi elő, hogy a csiszolási eljárás során csak a köralakot megközelítő poligon alak keletkezik. Ez a pontatlanság a gázok elülanását teszi lehetővé és továbbá a csiszolás következtében keletkezett felületi egyenetlenségekkel együtt a csiszolt részek megszorúiásához is vezethet, Ezeknek a kellemetlenségeknek elkerülése érdekében a csiszolt felületeket különleges kenő- és tömítőanyaggal, pl. vákuumzsírral vonják be. A ké^ szülékben levő oldóanyagok ós oldóanyag gőzök következtében azonban ezek az anyagok oldódhatnak és így hatásuk megszűnik, de egyben a terméket is elszennyezhetik. Ezen túlmenően különleges célokat szolgáló üvegbetéttestek, méretpontos belső felületének kialakításához, mint pl. áramlásmérők, injekciósfecsfcendők és hasonlók, a melegfoirmálásnak még különleges eljárásait is kialakították. Ezeket az eljárásokat azonban nem használják a vázolt illesztő felületek 'kialakítására, ami egyebek között arra vezethető Vissza, hogy a meg-152681