152678. lajstromszámú szabadalom • Fonalcsévélési eljárás

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. XII. 16. (OE—62) Hollandiai elsőbbsége: 1962. XII. 19. Közzététel napja: 1965. IX. 22. Megjelent: 1966. VI. 15. 152678 Szabadalmi osztály: 76 d 14—21 Nemzetközi osztály: D 02 f Decimái osztályozás: Feltaláló: De Ruig Jan Robert, Arnhem, Hollandia Tulajdonos: N. V. Onderzoekingsinstituut Research, Amhein, Hollandia Fonalcsévélési eljárás A találmány fonalcsévélési eljárás kis szög alatt kereszteződő, merev csőre tekercselt ke­res ztcsévékihez. Frissen húzott szintetikus fonalak, pl. poli­amid vagy poliészter csévélésével nyert csévék- 5 nél azt tapasztaltaik, hogy a fonal hossza men­tén mért rugalmassági tényező nem állandó. A rugalmassági tényező átlagos változását a szálzsugorodás határozza meg; nagyobb szál­zsugorodás kisebb rugalmassági tényezőt ered- 10 ményez. A cséve belsejében levő fonal a cséve nyomásának van alávetve, ennék következté­ben zsugorodása nagy és a rugalmassági ténye­zője kicsi. A cséve külső felületén fekvő fonal nincs kitéve külső nyomásnak, így megtartja 15 nagy rugalmassági tényezőjét. Gyűrűorsón csévélt csévék hátránya, hogy a felcsévélt fonal rugalmassági tényezőjében be­következő fentemlített, a cséve sugárirányában fellépő átlagos változás következtébenj feldől- 20 gozáskor az áruban csikozottság, vagy pl. ha­risnya feldolgozása esetén a harisnyák hosszá­nak elváltozása áll élő. A csikozottság elkerül­hető azáltal, hogy a fonalat keresztcsévére te­kercselik. Ennek eredményeiképpen egyenletes 25 feszültséggel felépített cséve nyerhető, amely­nél az egyes fonalrótegak rugalmassági ténye­zőjében nem lép fel észrevehető változás. Azon­ban ebben az esetiben a fonalnak egyáltalán nincs sodrata, így további feldolgozásra nem 30 alkalmas, csak ha különös előkészítésnek vetik alá. A találmány célja olyan fonalcsévélési eljá­rás létesítése, amely a gyűrűorsón csévélt cséve előnyeit a kereszteséve előnyeivel egyesíti. Ezt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a cséve első részét löketrövidüléssel, a cséve má­sodik részét lökethosszabbodással csévéljük fel, úgyhogy az utóbbi rész az előbbit beborítja, továbbá hogy a löketrövidüléslből a lökethosz­szabbodásba átmenő löketfordulópontokat a felcsévélt fonal belsejében arra a felületre he­lyezzük, amelyben a fonal hosszában és a fel­csévélt fonal legvastagabb részében a sugár­irányban mért rugalmassági tényezőnek mini­muma van. Célszerű az a megoldás, amelynél a löketfordulópontokat arra a felületre helyez­zük, amelynél a felcsévélt fonal legvastagabb részében a fonal hosszában és a cséve sugár­irányában miért rugalmassági tényező állandó. Ilyen fonalcséve úgy nyerhető, ha két egy­mást követő löketfordulópont közötti sebessé­get, különösképpen a cséve kúpos végei felé, az állandó rugalmassági tényezőjű felületek alakjától függően fokozatosan változtatjuk. A rugalmassági tényezőben előálló különbsé­gek nagyon kedvezően alakulnak, ha a löket­rövidüléssel csévélt rész a cséve súlyának leg­alább 10%-a vagy legfeljebb 6i5%-a, ill. cél­szerűen kb. 30%^a. Vagyis a cséve első része, 152678

Next

/
Oldalképek
Tartalom