152675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés erősített műanyagokból sík- és hosszprofilos lemezek, valamint idomok folyamatos előállítására
152675 igen erős mechanikai hatások érnek. Erősített fenolgyantából, pl. textilfoakelitből, papírbakelitből készült lemezek esetén a folyamatos gyártást a sajfoláshoz szükséges nagy nyomások miatt a gyakorlatban nem oldották meg; 5 ilyen anyagokból a mai napig is szakaszos préséken gyártanak lemezéket. A találmány alapja az a felismerés, hogy a sík, vagy hullámlemezek előállításaira használt formázó lapok, vagy formázó rések rezgetése 10 során fellépő rezgő mozgás vízszintes komponense felhasználható a készítendő lemez alapanyagát képező, műanyaggal impregnált, fóliákkal takart erősítőamyag áthúzásához szükséges húzóerő csökkentésére, a rezgő mozgás 15 függőleges komponense pedig a súrlódási erő csökkentéséire. Ilyen módon lehetővé válik, hogy 0,2 kg/cm2 felületi nyomásnál nagyobb nyomások esetén is folytonosan gyártsanak ' hullám-, vagy síklemezt. Ugyanis ennél na- 20 gyofolb nyomások esetében olyan nagy igénybevételnek van kitéve a választófólia, hogy a jelenleg, ismert fóliaanyagok ennek nem tudnak megfelelni. Ismeretes azonban, hogy a por limerizálás, illetve polkondenzálás közben a 25 felületi nyomást célszerű növelni a végtermék minősége céljaiból. Pl. bakelit típusú anyagoknál 100 kg/cm2 felületi nyomás is szükséges. A találmány eljárás erősített, hőre keményedő műanyagokiból sík, vagy hosszirányban 30 formázott lemezek folytonos előállítására, a műgyantával impregnált, választófóliákkal takart erősítő anyagnak két, egymással párhuzamos sík, vagy hosszirányiban formázott formázóegység közötti folytonos áthúzása, a for- 35 mázó egységeken nyomás gyakorlása és a mű- -gyantával impregnált erősítő anyagnak a ikét formázóegység között végzett áthúzás közben való polimerizálása útján, mely abban áll, hogy az egyik;, vagy mindkét formázóegységgel fe- 40 lületére merőleges,, vagy a merőlegestől legfeljebb 50°-kial eltérő síkban rezgő mozgást végeztetünk. A rezgő mozgást célszerű 10 és 105 Hz közötti frekvenciával végezni. A találmány szeriinti megoldásnál a súrlódó 45 erő, azaz az áthúzó erő egészen csekély, minthogy a formát adó lap, vagy lapok álltai végzett rezgés folyamán az egyik félperiódus ideje alatt az anyagot szorító felületi nyomás erősen lecsökken, a másaik periódus alatt pedig megnő. 50 A találmány által alkalmazott rezgésnek igen meglepő eredményei vannak: a) nagy felületi nyomások, pl, 10—50 kg/cm2 esetén is könnyen át lehet húzni két sík vagy profilos lap között, elválasztó fóliákkal fedett, 55 erősített, hőre keményedő műanyagot. Ezzel megoldódik ilyen jellegű termiékek nagy teljesítményű gyártása. A telj esi tmény ugyanis gyakorlatilag a nyomólapok geometriai méreteitől függ, és ezeknek növelése mindenképpen 60 az áthúzó erő növelését jelenti. b) A rezgés hatására az anyag tömörödik ós lényegesen egyenletesebb végterméket kapunk. c) A rezgés hatására az egyik félperiódus alatt a statikus nyomásnál nagyobb nyomás ^5 lép fel, tehát kisebb' beépített súly szükséges adott felületi nyomás eléréséhez. A jelen találmány segítségével igen egyszerűen és üzembiztosan lehet folyamatosan hosszirányú profilos lemezt, illetve síklemezt, idomokat, előállítani, erősített műanyagokból, pl. üvegszállal erősített poliészterből, minden eddig ismert eljárásnál nagyabb termelékenységgel és jobb minőségben. A mellékelt ábrák értelmezése a következő: Az 1. ábra egy huMimosító berendezés sematikus hosszmetszetét mutatja. A jelölt alkatrészek a következők: 1 impregnált erősítőanyag, 2 választó fólia, 3 hőszigetelő burkalat, 4 merev profilos alaplap (formiázó felület), 5 merev profilos nyomólap (formázó felüllet), 6 rezgést keltő berendezés, 7—8 anyagot áthúzó meghajtott görgők. A 2. ábra értelmezése teljesen megegyezik az 1. ábráéval, csak az 5 felső nyomólap helyett 5a felső nyomózsák van, A3, ábra az 1. ábra b—b' metszősík mentén vett metszetét mutatja, a számozás megegyezik az 1. ábráéval, a 9 a két profil közötti rést jelzi. A 4. ábra a 2. ábra ia—a' metszősík mentén vett metszetét ábrázolja, a jelölés a 2. ábráéval megegyezik. A találmány lényege az ábrák segítségével érthető meg. Tetszőleges impregnálási eljárással az adott erősítő anyagot a kívánt műgyantával beitatjuk, és (lásd 1. ábra) a még lágy impregnált 1 lemezt, melyet két oldalán 2 választófólia takar le, folyamatosan bevezetjük a 3 formázó szakaszba. Ez fűtött, zárt térből áll. Itt helyezkedik el a 4 alaplap, mely merev test és amelybe a kívánt profilok be vannak munkálva. A 4 talaplap az 1. ábra szerinti hullámlemez formára van kiképezve, de természetesen lehet más profilú, vagy sík is. Ezen az alaplapon helyezkedik el az 5 nyomólap, melynek az anyaggal érintkező felületlét pontosan olyanra képezzük ki, mint a 4 alaplemezé, 'értelemszerűen beszámítva a kívánt anyagvastagságot. A két lap profilja tehát párhuzamosan •követi egymást és tulajdoniképpen egy hosszú 9 rést alkot. Az alsó lemez a 6 rezgéstkeltő rendszerrel rezgésbe hozható, a felső pedig saját súlyánál fogva szabadon, esetleg rugóval szorítva, függőleges irányban elmozdulni képes megoldással nyugszik az alsó lapon. A 2 fóliák közötti 1 impregnált szövedéket behúzzuk a két lap közé és olyan sebességgel -mozgatjuk előre, hogy mialatt végigmegy a 4 és 5 lapok között, a műgyanta, mely hőre keményedő anyag, polimerizáljon, illetve kondenzáljon. A mozgatást a 7 és 8 kényszermeghajtású görgők végzik, melyek összeszorítják a 2 fóliák közötti, már kemény erősített műanyagot és „áthúzzák" a 4—5 lapok közötti résen. A műgyantával impregnált szövedék belépéskor felveszi a 4—5 lapok profiljának alakját, az áthaladás alatt változatlan marad, a kilépés pillanatára pedig már irreverzibilisen megkemé-2
