152666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantaemulzió előállítására

152666 nem alkalmasak; egyrészt azért, mert ridegek, s így az ezekkel kötött építőelemek éppen olyan törékenyeik, mint a cementtel kötöttek, másrészt nem elég tartósak, és végül hosszú ideig megtartják a fenolszagot, 5 Bár a fenolplasztok egyébként számos célra igen előnyös fizikai ós kémiai tulajdonságainak megváltoztatására nem szokás adalékot alkalmazni, mi mégis megkíséreltük e különleges célra glicerinnek aktív adalékként való haszna- 10 latát. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy ha 1 mól fenolra vagy krezolra számítva 0,1—0,3, előnyösen 0,20—0,25 mól glicerint adunk a kiindulási anyagokhoz, olyan terméket kapunk, amelyet kötőanyagként alkalmazva a könnyű 15 salakgyapotból annak térfogatsúlyát alig meghaladó, de amellett viszonylag szilárd, nyomásnak, rázásnak, ütésnek, öregedésnek jól ellenálló salakgyapot építőelemek gyárthatók. További nem várt, meglepő előnye a talál- 20 many szerinti eljárással, glicerinadalékkal és alkálilúgnak kondenzálószerként való felhasználásával készült, tehát rezol típusú műgyantának az, hogy a hagyományos módon készült rezollal ellentétben kikeményített, térhálósított 25 állapotban nem tartalmaz szabad fenolt vagy krezolt, mint erről elemzés útján is meggyőződtünk. Minthogy kötőanyagként való felhasználása esetén a fenolplaszt 'műgyantának szükségszerűen nagy lesz a felülete, egyrészt foko- 30 zottan árasztaná a kellemetlen fenolszagot, ami épületelemek esetében megengedhetetlen, másrészt a szabad fenol és krezol már önmagában is csökkenti a kikeményített műgyanta szilárdságát, azonkívül a műgyanta felületi rétegé- 35 ben még ki is cserélődik könnyen vízzel (pl. a levegő páratartalmából). Ez a kicserélődés a vékony hártyák alakjában jelenlevő kötőanyag egész hártyavastagsagát érinti, és így idővel a kötések gyengüléséhez, sőt tönkremeneteléhez 40 vezet. Rezol típusú műgyanták előállítására általában 1,0—2y5 mól formaiint reagáltatnak 1 mól fenollal. A találmány szerinti eljárásban 1 mól fenolra 1,2—2 mól formaldehid és 0,10—0,30 «5 mól glicerin jut, a katalizátor pedig 0,02—0,05 mól alkálihidroxid. A glicerin is részt vesz a reakcióban egyrészt glicerin-formaldehid addíciós vegyület, másrészt a fenol és a glicerin közötti éterkötések létesülése révén. 50 Ezzel a nyersanyag összetétellel rendkívül rövid idő, 2—10, előnyösen 3 perc alatt elérjük az adott felhasználás szempontjából legelőnyösebb kondenzációs fokot. Ez azonban lényegesen alacsonyabb, mint a rezolok szokásos, 20—100 55 perces hevítéssel elért kondenzációs foka, de az adott célra a kisebb molekulák nagyobb mozgékonysága és reakciókészsége miatt éppen az ilyen alacsony kondenzációs fokú rezol emulziója bizonyult a leghatásosabbnak és legkiadósabbnak, tehát leggazdaságosabbnak. Emellett az előnyös glicerin- és formaldehid-arány következtében az emulgált rezol szabad fenol-, ill. krezoltartalma az alacsony kondenzációs fok ellenére kisebb a szokottnál, és a térhálósodással járó kikeményedés során teljesen eltűnik. Példaképpen alább közöljük a salakgyapot' kötésére alkalmas műgyantaemulzió készítésének egyik előnyös foganatosítási módját. 100 kg fenolt, 120 kg 40%-os vizes formaldehid oldatot és 22 kg 90%-os vizes glicerint gőz;fűtésű üstben összekeverünk, majd hozzáadunk 1,5 kg 40%-os nátronlúgot és a keveréket az üst köpenyébe vezetett gőzzel 75 C°-ra melegítjük. Erre a reakció megindul, és a keverék a reakcióhőtől forrásig hevül. 3 percig tartó forralás után a reafcoiókeverékhez 12 liter hideg vizet öntve megállítjuk a reakciót, és az üst köpenyébe hideg vizet vezetve a terméket kb. 75 C°-ra hűtjük. Ekkor 3 kg 40%-os nátronlúgot adunk hozzá, és csökkentett nyomás alatt addig desztillálunk el vizet, amíg a termék törésmutatója 20 C°-on mérve 1,47—1,48 lesz, ami kb. 45% szárazanyagtartalomnak felel meg. Végül a kész emulziót 30 C°-ra hűtjük, és lecsapoljuk az üstből. A vákuumdesztilláció tartamának változtatásával több vagy kevesebb vizet távolíthatunk el a reakciótermékből és így szabályozhatjuk tág határok között a szükségletnek megfelelően az emulzió koncentrációját. Az így kapott emulziót hígítatlan állapotban vagy előnyösen egészen 20% szárazanyagtartalomig hígítva alkalmazzuk szórás, permetezés, mártás, itatás útján vagy más ismert módon az előre lazán összeállított és kialakított salakgyapotpaplanra . Szabadalmi igénypont: 1. Eljárás könnyű építőelemeknek hő- és hangszigetelő idomtesteknek salakgyapotból való gyártásánál kötőanyagként különösen alkalmas kis kondenzációs fokú fenolplaszt műgyanta vizes emulziójának előállítására azzal jellemezve, hogy 1 mólrész fenolt vagy krezolt, 1,2—2 mólrész formaldehidet és 0,10—0,30 mólrész glicerint 0,02—0,05 mólrész alkálihidroxid és az egész tömegre számítva 40—60 súly% víz jelenlétében forrásig hevítünk, a reakciókeveréket 2—10, előnyösen 3 percig forraljuk, majd a reakcióterméket hirtelen 70—80 C°-ra hűtjük, és csökkentett nyomás alatt való forralással annyi vizet távolítunk el belőle, hogy a szárazanyagtartalma elérje a kívánt értéket. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. . Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2