152666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyantaemulzió előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. IX. 23. (LA—567) Közzététel napja: 1965. IX. 22. Megjelent: 1966. VI. 15. 152666 Szabadalmi osztály: 39 c; 80 b Nemzetközi osztály: C 08 f; C 04 b Decimái osztályozás: Feltalálók: László László oki. vegyészmérnök, Budapest és Höflinger Sándorné oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Kőbányai Műanyaggyár, Budapest Eljárás műgyantaemulzió előállítására l A találmány tárgya eljárás könnyű építőelemek és hő- és hangszigetelő idomtestek, elsősorban salakgyapot formadarabok kötőanyagául különösen alkalmas hőre keményedő műgyanta vizes emulziójának előállítására fenolnak és • formaldehidnek vizes közegben glicerin és alkálilúg jelenlétében meghatározott körülmények között való kondenzációja útján. Ismeretes, hogy a salakgyapotot, a nagyolvasztónak ezt a minden szükségletet bőven ki- Xt elégítő mennyiségben könnyen előállítható, nagy térfogatsúlyú, nedvességnek, hőnek ellenálló, éghetetlen olcsó melléktermékét az építőiparban , hő- és hangszigetelésre használják. Alkalmazását azonban korlátozza és körülményessé teszi, 15 hogy eredeti állapotában csak vízszintes alapon -szétterítve (pl. padlózat egyik rétegeként) vagy támaszfalak közé zárva (pl. két függőleges fal közötti üreg megkötésére), esetleg drótfonattal összefogva használható, az építőiparban haszna- 20 latos olcsó kötőanyagokkal, például cementtel megkötve pedig csak rideg, ütésre, rázásra érzékeny téglák vagy más formatestek készíthetők belőle, amelyek abban az esetben, ha kevés kötőanyagot tartalmaznak, elég könnyűek ugyan, 29 tehát megtartják a salakgyapot jó szigetelőképességet, de törékenységük miatt nem szállíthatók, és beépítve sem bírnak ki nagyobb terhelést, még kevésbé ütést, rázást, mert szétesnek és a szigetelőképességükre káros módon 30 tömörülnek, abban az esetben pedig, ha az adott felhasználásnak és megkívánt tartósságnak megfelelő mennyiségű kötőanyaggal kívánnák a szilárdságukat fokozni, a térfogatsúlyuk annyira megnőne, tehát oly tömörekké válnának, hogy egyrészt nagymértékben csökkenne a szigetelőképességük, másrészt megszűnne a kis térfogatsúlyuknak köszönhető előnyös felhasználhatóságuk könnyű épületszerkezetekben. Hőre keményedő műgyantának hő- és hangszigetelő könnyű építőelemek kötőanyagaiként való felhasználását eddig nem javasolták, pedig közismert, hogy a kondenzációs műgyanták kikeményített állapotban kitűnően tapadnak más anyagokhoz, és ezt a tulajdonságukat ki is használják egyrészt különféle szervetlen és szerves porszerű, lisztes vagy szálas anyagokkal, kőliszttel, azbesztrosttal, faliszttel, cellulózszálakkal töltött présporok, másrészt betétes, és pedig szövet-, azbesztlemez-, üvegszál- stb. betétes műanyagtermékek előállítására, amelyekben a töltőanyag, ill. a betét célja a műanyag fizikai tulajdonságainak javítása, feldolgozhatóságának megkönnyítése és esetleg az olcsó-bbítás. Salakgyapotnak viszonylag szilárd, szállítható és teherbíró könnyű építőelemekké való megkötésére alkalmas anyagok után kutatva megállapítottuk, hogy a közönséges, ismert módon előállított kondenzációs műgyanták erre a célra 152666 1