152643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassan ható nyomelemes műtrágyák előállítására
152643 met és ' nyomelemeket tartalmazó nitrogén.-, foszfor- -és íkáliumműtrágyák állíthatók elő, ha foszforsavat és1 ammóniurnszulfáiot tartalmazó oldathoz réz- és kobaltszulfátot adagolunk, majd kalciumklairbonáttal a jelenlevő szulfátokat gipsz forimájáfoan kicsapjuk, a gipsz szűrése után nyert szürliethez pedig mlagnéziumikarbonátot, továbbá cink- és miangánlhidroxidot vagy karbonátot adagolunk, «az oldat pH-éirtéfeét ammónia hozzáadásával 6,5-re állítjuk be és ily módon a femammóniumfoszfátokat az oldatból kicsiapjuk. A fenti előállítás során a mólviszionyo'kait úgy állitjük be, hogy 1 mól alikiaHmiazöttt foszforsavra 1/2 mól öissaes szulfátot, valamint a maradék szulfáttal ekvivalens kalciumikairboniátot ós magnéziumkarbonátat használunk fel a kinyerni kívánt ammóniumfoszfátofc kiváliaszitása céljából. A kitűzött oél elérésére eljáirhialtunk úgy is, hogy a foszforsavat és aimnióniumszulfiátót tartalmazó oldathoz a végtermiékbe bevinni kívámit nyomietemek szulfát-, hidroxid- vagy karbonátsóüt adagoljuk és 50— 60 CD-on oldaltot képzünk, a kapott oldatba 2 mól alkalmazott foszforsavra, számítva 1 mól kalciurnikaiibonátot viszünk be, a mintegy 100 C°-ra felmlegedő oldathoz pedig annyi magnéziiumíkarboniátot adagolunk, hogy a maradék foszforsavra ekvivalens mennyiség jusson, majd a melegen ömleszthető reafceiökeveréket kidermieszltjük. Káliumimetafoszfát bázisú nyomelemes műtrágyák előállításaira a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a foszforsavat tartalmazó oldathoz 70—80 C°-on káliumszulfáltot adagolunk, az így kapott oldathoz a végtermékbe bevinni kívánt nyomelemeik szulfát-hidroxid- vagy karbonát sóit adagoljuk, végül a foszforsav semlegesítésére 1 :1 mólarányban kalciurnlkarbonát és miagnéziumfcarbonát keverékét adagoljuk, végül a kidenmesztett anyagot 750—800 Cc -on izzítjuk. Az utóbbi esetben a móilarónyofcat célszerűen úgy állítjuk be, hogy 1 imól foszforsavra 1/2 mól káliumszulfát és 1/2 mól kaiéi umlkarbonét és magnéziumkiarbooát 1 :1 móliarányú keveréke jusson. A dermieszitatit típusú gipszet tartalmazó műtrágya előállítása esetén a kiindulási oldat koncentráció jáít úgy állítjuk be, hogy az foszforsavra nézve legalább 4,2 mólos, amimóniurnszulfátra nóztve pedig legalább 1,2 mólos legyen. Káliummietafosízfát bázisú műtrágya előállítására a kiindulási oldatok mólfccmceratrációját úgy állítjuk be, hogy az foszforsavra nézve legalább 5,2 mólos, káliumszulfáltra nézve pedig legalább 2,6 mólos legyen. A találmány különböző 'kivitel módjai szerint előállított műtrágyák összdkeveréslével különböző összetételű N—P—K bázisú lassan hJató nyomelemes műtrágyák előállítása válik lehetővé, melyben a hatóanyagok túlnyomó résziben citrátioldhatóiafc. A kiindulási anyagként használt monioamimóniumfoszfiát oldatot laz aláíblbi, részben ismert módszerekkel állítjuk elő: a) foszforsavat és ammóniumszulfátot tartalmazó oldatból kialciumkarbonáíttal a (2) reakcióegyenliet szerinit: 4 2 H3 P0 4 -f- (NH 4 ) 2 S0 4 + CaCOg = — 2 NH4 H 2 P0 4 + CaS0 4 + H 2 CO s (2) b) szuper foszfátból ammóniumszulfát oldattal 5 50—60 C°-on a (3) reakcióegyenlet szerint Ca(H2 P0 4 ) 2 + (NH 4 ) 2 S0 4 = = 2 NH4 H 2 P0 4 + CaS0 4 (3) 10 A kiindulási oldat optimális foszforpentoxidra számított koncentrációja 60—70 g/l. A találmány szerint megállapítottuk, hogy a fenti módon kapott monoammóniumfoszfát oldat miaígnéziumkiarbonátital, valamint cink- és 15 mangán-karbonáttal, hidroxiddal vagy oxiddal mintegy 6,5 pH-órtáken a (4) és (5) reakcióegyenletek szerint fémammámumfoszfátakat képez: 20 NH4 H 2 P0 4 + MgCO s = MgNH 4 P0 4 + H 2 C0 3 (4) NH4 H 2 P0 4 + Me"C0 3 = = Me"NH4 P0 4 + H 2 C0 3 ME" = Zn,Mn (5) 25 E reakciók előnye az, hogy ammónia felhasználás helyett lehetővé válik ipari melléktermékként - képződő szennyezett ammóniumszulfiát alkalmazása, így nincs szükség ammóniaoldat vagy gáz külön előállításiára. 30 A fentieket összefoglalva megállapítható tehát, hogy a (2) vagy (3) reakcióegyenlet saerint képződött gipszet isimért módon az oldiatból kiszűrjük, az így kapott szürletből pedig magnéziumkarboniát, valamint cink és miangánkarbo-35 nátokkál, oxiddal vagy hidroxiddal a fémammóniumfoszfátdkat kicsapjuk. Ily módon olyan lassan ható N—P bázisú műtrágya állítható elő, mely cink és mangán mikroelemet, valamint magnézium félmilkroeleimiet tartalmaz 40 citrát oldható formában. Réz 'és kobalt nyomelemeket is tartalmazó műtrágya előállítása céljából a két fém szulfátját (Me^SO,,) a (2) és (3) makdóegyanleibtel képzett kiindulási oldathoz adagoljuk, aimiköiris 45 az alábbi (2a) és (3a) reakciók játszódinak le: 2H3 P0 4 + Me^SOi + OaC0 3 = = Me"(H2 P0 4 ) 2 + CaS0 4 + H 2 CO s (2a) 50 Oa(H2 P0 4 ) 2 + Me' 7 S0 4 — Mie" (H2 P0 4 ) (2 +•• CaSO/, (3a) A (2a) és (3a) reakcióegyenlet szerint képzett Me// (H 2 P0 4 ) 2 -tartalmú oldatból tömény ammó-55 niumhidroxid hozzáadásiára kb. 6,5 pH-éirtékiem a fámammóniumfoszfátofc kicsiapódnak, az alábbi (6) reakcióegyenlet értelmében: 60 Me"(H2 P0 4 ) 2 + 2 NH 3 = = Me^NHiPOí + NH4 H 2 P0 4 (6) Az elmondottak szerint tehát cinket, mangárnt, kobaltot és rezeit, mint mikroelemet, valamint magnéziumot, mint félmikroelemet tartalmazó N—P bázisú műtrágya előállítása a kö-65 vetkező két szakaszra bontható: 2
