152638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenesláncú szénhidrogének eltávolítására szénhidrogén-elegyekből

9 152638 10 arány mellett, miközben a káliumiklorid alak­jában adagolt kálium mennyiségét változtattuk a tápközegben. A tápközegben jelenlevő gáz­olaj mennyisége 100 g/liter volt. Ä különböző káliumkonoenitrációkkal termiékként kapott gáz­olajak derimedéspontját az alábbi táblázat mu­tatja: KCl koncentráció a tápközegben, g/liter Sejtsűrűség g/liter Deirmedéspont (eredetileg + 16 C°) .1,15 0,30 0,15 9 9,2 7 —20 -^18 — 6 Láthattuk tehát, hogy a káliumklorid kon­centrációjának 0,15 és 0,30 g/liter közötti vál­toztatása útján a termék dermedéspontja be­folyásolható volt anélkül, hogy a sejtsűrűsóget számottevő módon befolyásoltuk volna. 3. példa E példában a szellőzés mórtékét változtattuk olyan, ferimentációsorozaitiban, amelyet 4 pH-érték, 30 C° hőmérséklet és 0,2 hígítása arány mellett folytattunk le. A közegben jelenlevő gázolaj mennyisége 120 g/liter volt. Dermedéspont ((eredetileg + 17 C°) + 11 + 10 + 9 + 7 + 7 + 6 Láthatjuk a fenti adatokból, hogy a szellő­zési aránynak 5 és 65 tf/tf/óra közötti változ­tatásával + 7 és +11 C° között változó derme­déspontú gázolajokat nyerhetünk. Ha a hígí­tási arányt 0,1-re csökkentjük az egyéb ténye­zők változatlanul hagyása mellett, akkor szé­lesebb határok között változó dermedéspontú gázolajokhoz jutunk, amint ezt az alábbi táb­lázat mutatja: Levegőztetés Sejtsűrűség tf/tf/óra g/liter 5 3,6 10 5,3 20 . 6,3 30 6,3 65 6,7 110 7,6 Levegőztetés tf/tf/óra Sejtsűrűség g/üter Dermedéspont (eredetileg +17. C°) 10 5,2 + 8 20 6,3 — 6 60 7,6 —10 110 7,8 —10 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Ezekbői az adatokból azt láthatjuk, hogy a levegőztetés arányának 10 és 60 tf/tf/óra kö­zötti változtatásával a temmékként kapott gáz­olaj dermedéspontrja 18 G° szélességű tarto­mányban változtathaitó, a sejtsűrűség számot­tevő befolyásolása nélkül. 4. példa Az 1. példán kívül, amelyben Candida lipo­lytica élesztőt tenyésztettünk, változó mennyi­ségű foszfort diammóniumhidrogénfoiszfát alak­jában tartalmazó tápközegekben, további ha­sonló kísérleteket Végeztünk két más élesztő, Candida pulcherrimia és Hansenula anomala, valamint egy baktérium, Bacillus megaterium alkalmazásiával. Minden esetben kiét. párhuza­mos kísérletet végeztünk, az egyiket foszfor­tartalmú, a. másikat foszfort nem tartalmazó tápközegigel. Az alábbi összetételű tápközegeket alkalmaztuk: élesztők esetében: i(INH4 )2HP0 4 KCl MgSCv7H2 0 MnS04-H2 0 ZnS'04 élesztőkivonat víz 2 g 1,15 .g 0,65 g 0,045 g 0,17 g 0,015 g 1 liter A foszfort nem tartalmazó tápkűzeg esetében a fent említett ammóhiumfoszfát helyett 1,72 g/liter aimmóniumkloridot adtunk a tápközeg­hez. A baktérium esetébein: Na2 HP0 4 KH2PO4 NH4CI NaCl MgS04 • 7H2 0 élesztőkivonat víz 0,4 g 0,5 g 0,5 g 4 g 0,5 g 0,015 g 1 liter A foszfort nem tartalmazó tápközeig esetében az említett foszfátoklat 1 g/liter káliumhidro­génszulfáttal helyettesítettük. Egyébként a fer­mentációs körülmények mindenben megegyez­tek az 1. példa szerintiekkel. A foszfort nem tartalmazó tápközegekkel folytatott kísérletek esetében a gázolaj eredeti dermedléspontja +11 C°, az ellenőrző kísérle­tekben alkalmazott gázolajoké pedig +17 C° volt. Az eredményeket az alábbi táglázatban fog­laltuk össze; látható az eredményékiből, hogy a jelenlevő foszfor mennyisége az 1. példában leírthoz hasonló módon alkalmazható a gáz­olaj-paraffintalanítás mértékének és az így ka­pott, gázolaj dermedéspontjának szabályozására. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom