152633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-etil-izonikotinsav-nitril és 2-etil-6-klór-izonikotinsav-nitril szelektív elválasztására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. IV. 15. (GO—920) Közzététel napja: 1965. VIII. 22. Megjelent: 1966. VI. 01. 152633 Szabadalmi osztály; 12 p 1—5 Nemzetközi osztálv: C 07 d2 Decimái osztályozás: Feltalálok: Kreidl János oki. vegyész, Stefkó Béla oki. vegyész, Felméri József oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár, Rt. Budapest Eljárás 2-etil-izonikotinsav-nitril és 2-etiI-6-klór-izonikotinsav-nitril szelektív elválasztására Az irodalomban ismert többféle módszer közül ipari, kivitelezés szempontjából a legalkalmasabb kulcsvegyület a 2-etil-izonikotinsav-tioamid előállítására a 2-etil-izonikotinsav-nitril, előbbi fontos gyógyszer és ezért iparilag nagy mennyiségben állítják elő. A 2-etil-izonikotinsav-nitril gyártására többféle módszer ismeretes, melyek legtöbbjének közös jellemzője, hogy a gyártás valamelyik fázisában először egy 64dór származékot állítanak elő, melyet azután reduktív defealogénezésnek vetnek alá. Az irodalomban leírt különböző eljárások, vagy a tisztán előállított 2-etil-6~klór-izonibotinsavnitril ((151.529 sz, magyar szabadalom) vagy a szintézis során közbenső termékként nyert 2-etil-6-klór-iz9nikotin«3vészter, ill. amid katalitikus dehalogénezésével távolítják el a fölösleges klóratomot. Üzemi méretben — fenti módon — végzett katalitikus dehalogénezéséknél állandó jelleggel azt észleltük, hogy a reakció nem kvantitatív, befejezése után a termék még mintegy 2^6% halogéravegyüktet tartalmaz. Az irodalomból ismert szabadalmi és egyéb leírások ezt a megállapítást nem tartalmazzák, azonban a talált minősítési adatok kétségessé teszik a leírások szerint nyert termékek megfelelő minőségét. Ezért a leírt dehalogénezési módszereket reprodukáltuk és a következő megállapításokat tettük: 10 15 20 25 30 a) A 2~etil~6~klór4zonikotinsav-észter dehalo» génezése az előírt mennyiségű katalizátor felhasználásával gyakorlatilag kvantitative elvégezhető. Az észter képzése, majd redukció után savamiddá való átalakítása azonban az irodalomban ismert többi eljáráshoz viszonyítva többletlépést jelent, ez a reaikcióút ezért üzemi alkalmazás szempontjából kedvezőtlen, b) A 151.529 sz. szabadalom a 2-eti.W5-klór-izonikotinsav-nitril dehalogénezését írja le. A leírás szerint nyert nitfilt csak forrpontja alapján jellemzik, annak vizsgálatára, vagy a belőle nyert termék minősítéséré vonatkozó adatot nem közölneik. A bejelentésben leírt módszer szerint végzett defaalogénezéssel a reakció — tapasztalataink szerint — nem kvantitatív. Atmoszférikus nyomáson végzett dehalogénezésnél a reakció csak öO—60%-ban megy végbe, több mint 40% kiindulási anyag halogénezett marad. Hosszabb ideig vagy energikusabb körülmények között í{íöbb att. nyomáson, magasabb (hőmérsékleten) végzett <dehalogénezés esetén számottevővé válik a nitrilesoport aorninometiUé történő káros' redukciója. >Ez a módszer tehát üzemi felhasználásra nem alkalmas, az eljárás leírásánál valószínűleg ezért nem adtak a szerzők részletes minőségi specifikációt. A csupán forrponttal történő minőségi jellemzés pedig elégtelen. c) A 4587/63 sz. japán szabadalmi leírás a 152633