152629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyamatosan haladó anyagok, főleg textilanyagok kezelés alatti hosszváltozásának meghatározására
7 152629 ugyanakkor a fenti számítás is a rövidülés figyelembevételével végzendő el. A kapuzó jel időtartamát úgy kell beállítani, hogy a mérőjelek vétele az egyes csatornákban bizonyos áthidalással történjék. Ennek következtében olyan esetben, -ha a hosszváltozás részere például ertek adódik, előnyös 2 lehet ha a pm és p m +i értéknek megfelelő jelzőlámpák egyidejűleg jeleznek. A jelzések időtartamának megfelelő beállításával elérhető az is, hogy n számú detektor és csatorna alkalmazásával 2 n—1 jól kiértékelhető adatot kapjunk. Az l...n mérődetektorok;nak a 11 fényf orrásós optikai rendszerből, 12 fényelemes érzékelőből és 13 impulzus erősítőből álló tulajdonképpeni detektor része azonos elvi felépítésű, mint a 0 indító detektor tulajdonképpeni detektor része (2. ábra). ' 'Mindegyik l...n csatorma 13 impulzus erősítő fokozatának kimenő jelét a 15 vezérelt kapuzó körbe vezetjük, amely a kapott jelet csak a 14 vezetéken érkező kapuzó jel által meghatározott időtartam alatt bocsátja keresztül és teszi lehetővé ebben az időközben a 16 monostabil multivibrátoros fokozat átbillenését. A 16 multivibrátoros fokozat időállandóját úgy állítjuk be, hogy a 16 multivibrátoros fokozat a kapott jelet mindaddig tárolja, amíg a jelzőlámpák önzáró 17 jelfogóinak kioldási folyamata le nem játszódik. Ezután annak a csatornának a 16 multivibrátoros fokozata, amelyik a mérőjelet vette, átbillenti saját jelzőlámpájának 17 jelfogóját és a K kijelzőben levő a hosszváltozás mértékét jelző csatorna 18 jelzőlámpája közvetlenül a munkahelyen, vagy valamely központi helyen — szükség esetén multiplikálva egyszerre több helyen is — kigyullad. Az egyes mérőcsaitornákról kikerülő villamos jelek felhasználhatók: a regisztráló készülékek, ill. a technológiai folyamatot befolyásoló szabályozástechnikai berendezések, vagy riasztó áramkörök vezérlésére is. A detektorok olyan kivitelben készülhetnek, hogy egy egyszerű átkapcsoló átváltásával alkalmassá tehető negatív és pozitív fényimpulzusok vételére és feldolgozására. A tulajdonképpeni detektorfokozatokon kívül a többi áramköri rész, pl. néhány méteres távolságiban is elhelyezhető a berendezés további részétől. A berendezés egységeit célszerűen közös T tápegység táplálja. Olyan esetekben, ha a csatornák közét is mérni kívánjuk, amint azt a 3. ábra kapcsán említettük, vagy ha a csatornák számát és ezzel együtt a detektorok számát is csökkenteni akarjuk, akkor az észlelő egységet D dekatronos időmérő alegységgel (4. ábra) egészíthetjük ki. Az időmérő jeleket a 18 szinkronizált impulzus generátor szolgáltatja. Általános esetékben a szinkronizálás céljaira felhasználható az 50 periódusú hálózati feszültség is. A 0 indítódetektor által előállított kioldój eleket kis késleltetéssel használjuk fel a D dekatron egység indítására. A D dekatron egység számlálási folyamatát az egyes l...n csatornák valamelyikének kapuzó 15 áramkörén átbocsátott jele állítja le, míg a dekatronok által előállított nem késleltetett kioldójelet alkalmazzuk. A 4. ábrán előforduló többi jelzés értelmezése a következő: 19 késleltető áramkör, 20 impulzus előerősítő, 21 számláló dekatronos fokozat, míg az itt nem említett többi jelzés megegyezik a 2. ábra jelzéseivel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás folyamatosan haladó anyagok, főleg textilanyagok kezelése alatti hosszváltozásának meghatározására, azzal jellemezve, hogy a kezeletlen anyagra egymástól meghatározott távolságban mindenkor két vagy több összetartozó, az anyagra tapadó és a kezelés után is megmaradó jelanyagot viszünk fel, majd az anyagot kezelve, a jeleket a jelek érzékelésére alkalmas, egymással működtetési kapcsolatban levő, a folyamatosan haladó anyag pályája mentén elrendezett, legalább bét érzékelőt tartalmazó észlelő és mérőegység előtt vezetjük el, az első érzékelő előtt áthaladó egyik jellel az érzékelő- és mérőberendezést készenléti, illetve mérőállapotbia helyezzük és egy érzékelő előtt áthaladó másik jelel a mérést kioldjuk, illetve leálltjuk és a két összetartozó jel kezelés utáni jeltávolságát és/vagy távolságváltozását az érzékelők által szolgáltatott adatokból megállapítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szolgáltatott adatokkal szabályozó berendezést vezérlünk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a két jel egymástól való távolságát, azoknak külön-külön egy-egy — összesen két — érzékelőhöz viszonyított azon egyidejű helyzetéből határozzuk meg, amelyben legalább az egyik jel átháladtában éppen az egyik érzékelő előtt helyezkedik el. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy jelintenzitásra érzékeny két érzékelőt alkalmazunk, amelyek közül az első jel átfutásánál indítást és intenzitás korrekciót !(nivóbeállítást végez és a második jel átfutásánál a második érzékelőt működteti, amely utóbbi az első jel helyzetét intenzitás érték alapján érzékeli és a két jel távolságát értékeli. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kettőnél több, egymástól meghatározott távolságra elhelyezett jelfogót alkalmazunk és a két jel távolságát azoknak két érzékelő előtti egyidejű helyzetéből állapítjuk meg. 6. Az 1—3. vagy az 5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja legalább két mérőérzéfcelő esetén, azzal jellemez-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
