152623. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszemcsés üvegtörmelék előállítására

3 ben az üveg palaszerűen összeáll, ami által a továbbszállításnál nehézségek keletkeznek. Technikai üvegnél — a könnyen folyó emailok kivételével — ugyanilyen nehézségek lépnek fel annak ellenére, hogy a lehűtés, a megder- 5 medés és a termikus feszültségeik következtében történő széthullás időpontjai gyakorlatilag egybeesnek. A hígfolyóssága miatt szükségszerűen magas hőmérsékletű üveg ugyanis a vezetékutakat — folyókákat és tolózárakat — 10 erősen megrongálja. Ezen túlmenően, az üveg hengerléséhez nagy hangemyomás és ebből következően nagy 'hajtóenergia szükséges. Ismeretes olyan eljárás is, amelynél a hideg üvegszalagot hevítés útján lágyítják és azt fel- 15 aprítják. Az üvegszerkezet felaprítása az üveg teljesen merev állapotában történik és az aprítás kizárólag mechanikus erők behatásának következménye. A szükséges második munkamenet következtében ennek az eljárásnak spe- 20 cifikus teljesítménye kicsi. Ismeretes olyan eljárás is — amelyet különösen a biztonsági üveg előállítására használnak — amely szerint az üvegtáblákat felmelegítik, majd erre a célra készült szerkezettel 25 az üvegtábla felületére egyenletesen fújt levegővél az üvegtáblát olyan feszültségi állapotba hozzák, amelynél az üvegszerkezet szétesése csak külső mechanikus behatásra történik. Üvegtörmelék előállításánál kézenfekvő ezt a 30 feszültségi állapotot annyira növelni, hogy az üveganyag széthullása önmagától bekövetkezzék. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szemcsés üveg előállítására azonban gazdaságtalan és költséges. 35 Szemcsés üveganyagok előállítására van olyan eljárás is, amelynek során repedéseket tartalmazó üveget állítanak elő. E szerint előalakított és hevített üvegszalagot addig, míg az sötétvörösen izzik, igen gyorsan vízbe mártanak 40 vagy vízzel bepermeteznek. Ennek következtében az üvegszalag felületén repedéshálózat keletkezik. Közvetlenül ezután az üvegszalagot lágyulásig újra felhevítik és lassan lehűtik. Ennél az eljárásnál nem az üveg struktúrája- 45 nak megbontása a cél, hanem az üveg struktúrájának felbontása nélkül egy különleges ízléses hatás elérése. Ennél az eljárásnál az a törekvés, hogy a repedések lehetőség szerint minél kevésbé fussanak merőlegesen az üveg 50 felületére. Itt is fellép az a körülmény, hogy az eljárás során az újrahevítésnél nem távolítható el a visszamaradt víz maradéktalanul. A találmány szerinti eljárás célja finomszemcsés, száraz és vasmentes üvegtörmelékanyag 55 előállítása folyamatos munkafolyamatban, mechanikus aprítóeljárás alkalmazása nélkül. A találmány feladata tehát olyan eljárás kialakítása fmomszemcsés törmelék előállítására, amelynél az üvegtáblát még meleg állapotában 60 hűtő-, célszerűen folyékony, közeggel kezelik. A találmány szerinti eljárás azon a megfigyelésen alapszik, hogy közel átalakulási hőmérsékletű sík táblaüvegre egyenként cseppenő vízcsepp nem azt az ismert hatást váltja ki, gg 4 amely szerint az izzó lapra cseppenő vízcsepp golyóalakot ölt és az azt körülvevő gőzpáma azt megvédi az azonnali elgőzölgéstől, lévén a gőz rossz hővezető, ami által a golyó alakú csepp hosszabb ideig táncol az izzó lapon, — hanem egy másik jól ismert jelenséget mutat. Ez a jelenség abban áll, hogy a folyadék szilárd anyagon vagy más folyadék felszínén filmként szétterjed. Ez a jelenség különösen víz Vagy vizes oldatok esetében lép fel és ezt használják fel például hullámzás lecsendesíted sere, amikor a víz felületén zsíros olajfilmet alakítanák ki, vagy például ugyanez a jelenség lép fel az úgynevezett kúszó olajoknál. A leírt jelenség közel átalakulási hőmérsékletre hevített sík üvegtáblára cseppentett vízcseppnél abban jelentkezik, hogy a vízcsepp viszonylagosan nagy felületű kerek és vékony vízlemezkévé alakulva terjed szét, amely ebben az állapotban hirtelen elpárolog és a vízlemezke az üvegtáblán vetületének megfelelő nagyságú, átlátszatlan foltot hagy hátra. Ez a folt sűrű, finomszeinű, vízszintes, felületi hajszálrepedésekből álló hálózatból áll, amely hálózat csupán a folt felületére korlátozódik és így az üvegtábla környező; a vízlemezke által le nem fedett felületébe átnyúló repedéseket nem okoz. . Megállapítható volt továbbá, hogy hasonló módon a repedések tartománya összefüggően kiterjesztlhető, ha az üvegtábla felülete az addig vízcseppel még nem érintett részein is az előbb leírt eljárás szerinti kezelést kap. A találmány szerint a finomszemcsés üvegtörmelék előállítására vonatkozó eljárás lényege abban van, hogy egyenként csepegő folyadékcseppek térbelileg rendezett csoportjainak frontját megközelítően átalakulási hőmérsékletű üvegtáblához viszonyítva mozgatjuk és az egyes folyadékcseppek csepegési frekvenciáját és csepptömegét az üvegtábla relatív elmozdulásának sebességétől függően szabályozzuk. Az egyenként hulló folyadékcseppek térbelileg rendezett csoportosítása során — a találmány szerint — az egyes lehulló folyadékcseppek csepegési frekvenciáját és csepptömegét egymástól függetlenül is szabályozlhatjuk. Az alábbiakban a találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra felülnézet, a 2. ábra pedig az 1. ábra A—A vonal menti metszete. Folyamatosan előnyösen hengerléssel előállított 2 üvegtáblát ismert felépítésű, az üvegtáblát az átalakulási hőmérséklet tartományában becsepegtető, csepegtetőberendezéshez vezetünk. A folyamatosan a csepegtetőberendezéshez vezetett, előnyösen az üvegszalagként kialakított üvegtábla a hengerek elhagyása után lassan lehűl és felülete eléri azt a hőmérsékletet, amely általában átalakulási hőfokként ismeretes, és amely ismert eljárással érhető el. Az átalakulási hőfok elérésének helye tehát lényegében a csepegtetőberendezés alatt van. A csepegtetőberendezés ismert vibrációs továb-2