152580. lajstromszámú szabadalom • Csillagkapcsolású többrudas vákuumszinterelő berendezés

152580 nek elektromos csatlakozását, alátámasztását, valamint a befogófejek hűtését. b) A két rúdvég összekapcsolásából kifolyóan lényegesen nehezebb és nem is lehet a rúd­végek erőmentes elmozdulását biztosítani, az áramkontaktus és a hűtés egyidejű biztosítása mellett, mivel a két rúd sohasem zsugorodik tökéletesen egyformán. Ebből kifolyóan, a kris­tályosodás közben a rúd nyomott, vagy húzott állapotban van, ami kedvezőtlen a kristálykép­ződésre és a zsugorodásra. Tehát minőségileg rosszabb anyagot kapunk. A rúdvégek alsó ösz­szekapcsolása, alul is bonyolultabbá teszi a be­rendezést, mint az egyrudas kivitelnél, ahol az asztal alá kerülnek az elmozdulást biztosító alkatrészek (higanycsésze, víz és áramcsatlako­zás). c) A fenti szerkezeti megoldásnak a legna­gyobb hátránya az, hogy a színterelés korábbi fázisában a rúdból a tartószerkezetre párolgott preparáló és szennyező anyag később a tér ma­gasabb hőmérsékletén újból elpárolog és vissza­jut a wolfram, ill. molibdén rúdra, ahol a meg­változott kémiai és fizikai viszonyok következ­eti teben visszamarad, és szennyezi az anyagot. Tehát a sorbakötött többrudas zsugorító beren­dezésnél a kapott termék szenny ezettebb, mint a régi egyrudasmál, a rudak erőhatás alatt való zsugorítása kedvezőtlen a kristályosodási és zsugorodási viszonyokra, a hűtő-, elektróda- és befogószerkezet túl bonyolult. A fentiek együttesen indokolják azt, hogy világszerte vákuumtechnikai célokra csak egy­rudas zsugorító berendezést alkalmaznak. Mind az egyrudas, mind a többrudas sorba- ° kötött kivitelnek van egy közös hátránya: csak egyfázisú áramforrást lehet alkalmazni, amely legtöbbször három fázisról egyfázisra való át­alakítást igényel, vagy szimmetrikus terhelést idéz elő a hálózaton. 4 " A találmány szerinti többrudas zsugorító be­rendezés a fenti hátrányokat kiküszöböli. Találmányunk direktizzitó berendezés három­fázisú villamos hálózatról táplált, vákuum alatt levő, vagy védőgázzal öblített, három vagy 45 három egészszámú többszöröse szerinti rúdszámú porkohászati fémzsugorító készülékhez, és azzal van jellemezve, hogy az izzítandó rudak egyik, célszerűen alsó vége rudanként, célszerűen áramszabályozón keresztül a táphálózat egy-egy 50 fázisához csatlakozik, a rudak másik, célszerűen felső vége közös befogó szervvel rendelkezik és villamosan közösítve van, s az egyes fázisokhoz csatlakozó rúdvégekhez külön-külön, egymástól villamosan szigetelten, önmagában ismert mó- 55 don vannak a hűtőközeg hozzá- és elvezető elemek, a közösített rúdvégeknél egyetlen közös hűtőközeg hozzá- és elvezető elem van elhelyez­ve. A rudak közötti izzítótérbe csak a külön vízhűtésű mágneses árnyékoló elem kerül, amely 60 a harang belső falához hasonlóan a rudak ma­gasabb hőmérséklete esetében sem melegszik fel. A berendezés egyaránt alkalmas védőgázas, vagy vákuumos színterelésére és a kettő kom- 65 binációjára, sőt nyomásszabályozott színterelés­re, amelynél a maximális nyomás nagyobb is lehet, mint egy atmoszféra. A bura alsó pereme alatt zsilipet képeztünk ki, amelyben védőgáz kering, de a nagyobb vákuum előállításához ezt is leszívjuk. A remanens gáz védőgáz, vagy levegő egyaránt lehet, vagyis oxidáló és redu­káló gáz maradhat vissza vákuum esetén, a kí­vánalmaknak megfelelően. Az alsó elektródák 1—10 Torr nyomású térbe csatlakoznak, ahol az elmozdulás biztosító szer­kezet is helyet foglal, az elektródák elektromos csatlakozásával együtt. A munkatér gumimemb­ránnal van elválasztva az alsó elektródák vá­kuum terétől. A zsugorítás befejezése után a hűtés egyaránt történhet vákuumban vagy védő­gázban. ^ Az energiaellátást bármely szabályozott, há­romfázisú áramforrás biztosítja, mint pl. három­fázisú transzduktor, háromfázisú indukciós sza­bályozó, háromfázisú tolótekercses transzformá­tor vagy három egyfázisú áramforrás, három fázisról táplálva. A megoldás az áramforrás jellegére semmiféle megszorítást nem tesz, csu­pán azt, hogy párhuzamos ágakból álljanak. A csillagpont kivezetés erre méretezve van. Pl. háromfázisú áramforrásnál a két csillagpont közösítése által kialakítható egy hatrudas gép­egység, ahol két rúd sorba van kapcsolva. Találmányunkat részletesebben az ábrák alap­ján isimertetjük. Az 1. ábra egy, a találmány szerinti hatrudas színterelőgép példaképpeni kiviteli alakját hossz­metszetben, és a 2. ábra keresztmetszetben tün­teti fel. A zsugorítandó 3 rudakat a 4 alsó és 2 felső befogófejek rögzítik. A 2 felső befogó­fejek villamosan közösítve vannak. A közösített 2 felső befogófejek villamos energiával való el­látására az 1 felső elektróda szolgál. Az 1 felső elektróda a villamos áram csatlakozáson kívül a hálózati nullpontul is szolgál, valamint a 2 felső befogófejek tartására és a hűtővíz be- és kivezetésére. A 4 alsó befogófejekhez a függő­leges irányban szabadon elmozduló 5 alsó elekt­ródákon csatlakozik a villamos áram, és a hűtő­víz be- és kivezetés szintén ezekben az elekt­ródákban van elhelyezve. A wolframból készült 3 rudak csak a saját súlyukkal vannak terhelve. A 9 izzítóteret a kettősfalú, áramló vízzel hűtött 7 harang burkolja, és alul a 8 asztal zárja le. A 7 harang és a 8 asztal között a vákuum, ill. védőgáz 12 zsilip zárja le a teret. A 12 zsi­lipbe a 14 csőcsonkon keresztül jut be a védő­gáz (célszerűen hidrogén) és a 15 csőcsonkon keresztül távozik el kis vákuumok esetében. Ha védőgázt nem alkalmazunk, vagyis a 9 izzító­tér nagy vákuum alatt áll, a 15 csőcsonk vá­kuum létesítésére szolgál, mint elszívóvezeték. A 9 izzítótérbe a védőgázas zsugorításnál a 13 bevezetőcsövön jut be a védőgáz és az alsó elektródák 10 terén áthaladó 16 csőcsonkon tá­vozik a szabadba. Vákuum esetén a 13 beveze­tőcső elzárásra kerül és a 16 csőcsonkon keresz­tül létesítjük leszívással a vákuumot, és ezen 16 csőcsonk természetesen az alsó elektródák

Next

/
Oldalképek
Tartalom