152577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges testeknek négyszögletes lyukasztó sajtón való előállítására

3 152577 4 test felületén káros rovátkákat okoz, amelyek azután például csövekként való további feldolgozáskor felületi hibákként jelentkeznek. 2. Lapos fejű lyukasztó kölyűk alkalmazása esetén a matricában alul eltűnik az alsó zóna, mégpedig attól a pillanattól Jcezdve, amikor a 45° alatt hajló csúszási vonalak hegye a matrica fenekét eléri, úgy, hogy a lyukasztása folyamat végén a nyomás tengelyirányban jelentősen megnövekszik és a lyukasztáshoz szükséges erőt kétszeresére növeli. Emiatt a sajtók túlságosan nagyok és költségesek, a lyukasztófej és a lyukasztó matrica pedig erősen kopnak. 3. A kölyűvel való lyukasztás sohasem teljes és a lyukasztott tömb fenekét utólag anyagveszteség mellett át kell ütni vagy le kell vágni, illetőleg ferde hengersoron át kell lyukasztani, miközben külső és belső repedések keletkeznek, amelyek a kész termékben okoznak anyagveszteségeket. 4. A lyukasztott üreges testnek hosszirányban kúpos alakja van, keresztmetszete pedig a lyukasztó kölyű belépő végénél közelítőleg négyszög alakú, ami a további feldolgozás szempontjából kedvezőtlen és veszteséges. 5. A négyszögletes öntecsnek a lyukasztó matricába való bevezetése, az üreges testnek a lyukasztó matricából való kilépése, valamint a lyukasztó kölyűnek a lyukasztó matrica ugyanazon oldalán való kihúzása jelentős idővel jár, ami határt szab a munka ütemének és így az időegységben előállítható darabszámnak. 6. A kölyű lyukasztó feje, amely fentiek szerint különösen a lyukasztás! folyamat utolsó részében erősen igénybe van véve, az üreges testnek a matricából való kilépése és a lyukasztó kölyűnek az üreges testből való kihúzása alatt érintkezésben marad a forró anyaggal és lehűtendő. Ez is korlátozza a munkaütemet, épp úgy mint a lyukasztó kölyű fejének gyakran szükséges cseréje. 7. Az üreges test külső fémrétege a hideg lyukasztó matricával való hosszabb érintkezés folytán gyorsan lehűl, úgy, hogy az üreges testet közbenső melegítésnek kell alávetni, mielőtt különösen a ferde hengersoron való további feldolgozására sor kerülhetne. 8. A négyszögletes öntecs oldalfelületeinek a fentiekben említett alsó zónában végbemenő kikerekítése folytán az oldalfelületek maximális érintőleges húzófeszültségeknek vannak kitéve, úgy, hogy a szerkezeti anyag gyenge részei, például anyaghibák vagy hengerlési repedések jelentős hosszirányú repedésekbe mennek át. 9. Ha a hosszúságnak a belső átmérőhöz viszonyított értéke, mint lyukasztási viszonyszám > 6, az üreges test az öntecs egyenetlen melegítése esetén nagyon excentrikus lesz. Javasolták már négyszögletes öntecsek lyukasztásának lyukasztó sajtón való foganatosítását is, amikoris az öntecset előlyukasztás végett nyomőkölyű útján vezető- és. központosító matricán át a központosító matricával központosán elrendezett és vezetett helytálló lyukasztó tüske mellső hegyére nyomják anélkül, hogy a következő kaliber hengerekkel érintkezésbe jutna, majd az így előlyukasztott és kifelé feltágított öntecset egyetlen munkamenetben hajtott hengerekből álló körkaliberű hengerpárral nagyobb átmérőjű tüskén folytonos üzemben kerek, hengeres, üreges testté hengerlik ki, miközben a lyukasztó tüske hegye egyidejűleg előlyukaszt. A találmány a sajtoló lyukasztás ilyen módjából indul ki, minthogy ennél a fentiekben 1— 7. alatt felsorolt hátrányok elmaradnak, a 8. és 9. alattiak viszont az ismert eljárásnál is megvannak. A hajtott hengerek üregének körzetén kívül a tüske hegyén való szabad előlyukasztás során az öntecs oldalfelületei megnyúlnak és húzófeszültségek alá kerülnek, aminek következtében már meglevő repedések nagyobbakká válnak, vagy gyönge anyaghelyek a csövekké való további feldolgozás során felületi hibákat okoznak. Még ennél a sajtoló lyukasztásnál is megvan a lehetősége annak, hogy a Mannesmannrendszerű ferde hengersorhoz és kölyűs lyukasztó sajtóhoz hasonlóan az öntecs egyenetlen felmelegítésekor a tüske hegye a tüskeszár vezetésének engedésekor mindinkább a kisebb ellenállás irányában az öntecs termikus tengelye mentén helyezkedik el és így az üreges tömb hátsó végén egyenlőtlen falvastagságokat idéz elő. A találmány célja a négyszögletes öntecs felületén fellépő említett húzó- és nyírófeszültségek messzemenő csökkentése. Ezt elvileg azzal érjük el, hogy a lyukasztó sajtoláshoz homorú (konkáv) oldalfelületű négyszögletes öntecset alkalmazunk. Az öntecs oldalainak homorú alakja folytán a húzófeszültségek csökkennek, minthogy az oldalfelületek homorú alakjából domború (konvex) alakba megyünk át. Az előlyukasztást csak akkor foganatosítjuk, amikor a hengerek a négyszögletes öntecs átlóira hatni kezdenek, amikoris az érintkezési felület a hengerlési üreg teljes kitöltéséig egyre nagyobb lesz. Az alsó alakítási zónában fellépő említett hátrányok a kezdettől fogva érvényesülő hengerlési nyomás folytán a hengerlési folyamat szuperponálódásával nagyobb részt kiküszöbölődnek. Minthogy a hosszirányú nyújtáson kívül harántirányban is erős anyagfolyás lép fel (gátolt nyújtás), ebben az irányban oly feszültségek keletkeznek, amelyek a feltágítással járó húzófeszültségekkel szembehatnak, ezeket kiegyenlítik és ezzel hosszirányú repedések keletkezését megakadályozzák. A fentiekben ismertetett zóna, amelyben az öntecs felülete a matrica falának fekszik, a találmány kiindulási pontját alkotó lyukasztó sajtolásnál kevésbé kiterjedt. A keletkező nyírófeszültségek ezért lényegesen kisebb érintkezési felületen hatnak, az ebből származó nyíróerők tehát jelentősen kisebbek. Minthogy pedig egyidejűleg fröccsöléssel a reve is könnyen el-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2