152575. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés formaálló (formastabilizált) habanyagok előállítására

4 3 ményt nyernek, mely rostokkal van erősítve. Az így előállított testek hátránya elsősorban az, bogy a késztermékben az erősítésre szolgáló rostok nincsenek egyenletesen elosztva, hanem a habanyag felhabzása következtében a késztestben egyenlőtlenül oszlanak el. A rostanyag egyenletes eloszlatása legfeljebb a szőrszerű anyag formában való szoros illesztése, ill. tömítése folytán lenne megvalósítható, ezáltal azonban egyrészt a termék előállítási költségei rendkívül megnövekednének, másodsorban oly lehetőség is fennállana, hogy egy ily szoros illeszkedés miatt a habanyag nem lenne képes a forma teljes metszetében egyenletesen eloszlani. Meglepő módon azt találtuk, hogy oly formaálló (formastabilizált) habanyagokat állíthatunk elő, mely hatóanyagokban a szőrszerű vagy rostszerű anyag mint elasztikus erősítés teljesen egyenletesen van bezárva, ha valamely növényi, állati vagy szintetikus kuszált rostból mint pl. gumi- vagy ívelt szálból álló formatestet, amely valamely, száraz állapotban levő elasztikus kötőanyaggal, célszerűen kaucsukkal legalább a rostanyag érintkezési helyein be van vonva és ennek következtében terjedelmes, laza alakzatot képez, mimellett 1 rész rostanyagra számítva 0,15—0,3 rész kötőanyagot alkalmazunk, adott esetben gyenge préselés alkalmazása mellett formaszekrénybe viszünk be és a formaszekrény lezárása után a formatestet a habanyaggal, mint pl. poliuretánnal felhaboztatunk. Erre a célra minden habzóképes, önmagában habtestek előállítására alkalmas keverék felhasználható, a felhaboztatást pedig célszerűen nyomás alatt kivitelezzük. A találmány szerinti eljárás oly formaálló (formastabilizált) habanyagokra is alkalmazható, amelyeknek váza állati, növényi vagy szintetikus kuszált rostból áll és melyek legalább a rostanyag érintkezési helyein valamely száraz állapotban elasztikus kötőanyaggal, célszerűen kaucsukkal bevonva és ezzel egymáshoz kötött állapotban vannak és amelyekben a kötött kuszált rostalakzat belsejében levő üreg célszerűen valamely elasztikus habanyagtesttel van kitöltve. A találmány szerinti habanyagoknak különböző testek formájában való előállításánál célszerű lehet a rostanyagból készült testet a formaszekrényben úgy elhelyezni, hogy a rostosított anyagból készült test egy vagy több oldala és a formaszekrény fala között üres tér maradjon, mely a formaszekrényben levő anyag felhaboztatása során a meg nem erősített habanyaggal telik meg. Azt találtuk tovább, hogy a formaálló (formastabilizált) habanyag felhaboztatása, főképpen akkor, ha lemezszerű, mint pl. matrac vagy hasonló tárgyak előállítása szükséges, célszerűen folyamatos módon is végezhető. A találmány egyik foganatosítási módja szerint tehát, valamely állati, növényi vagy szintetikus kuszált rostból, mint pl. gumi- vagy ívelt szálból álló oly formatestet, mely valamely száraz állapot-4 ban elasztikus kötőanyaggal, célszerűen kaucsukkal legalább a rostanyag érintkezési helyein be van vonva, és ennek következtében terjedelmes laza alakzattá kötődik össze folyamatos 5 módon valamely habzóképes masszával impregnálunk és közvetlenül ezt követően, adott esetben mérsékelt hossz- és/vagy keresztirányú feszítőberendezés alkalmazásával normálnyomáson felhaboztatni engedünk. 10 A találmány tárgya továbbá berendezés a leírt eljárás kivitelezésére. A találmány szerinti berendezést példaképpen az ábrákon szemléltetjük. Az 1. ábrán a berendezés felülnézetét, a 2. ábrán a berendezés 15 perspektivikus nézetét, a 3. ábrán keresztmetszetét, míg a 4. ábrán hosszmetszetet szemléltetünk, és az 5—7. ábrák további kiviteli formákat szemléltetnek. Az 1. ábrán keresztirányban feszítő 1 és l/a 20 berendezések láthatók, amelyek pl. csiptetős láncból állnak; a folytonosan hozzávezetett rostanyagból készült 2 testet először az f/a feszítőberendezés segítségével mérsékelt keresztirányú feszítésnek vetünk alá és 1 feszítőberendezé-25 sekkel ezt a feszítést a teljes kezelési szakaszban fenntartjuk. Mialatt a kezelt testet keresztvagy hosszirányú feszítésnek vetjük alá, a 3 keverőfejen keresztül, mely — mint az ábrán van feltüntetve — keresztirányban tartósan 30 oszcilláló mozgást végez az alatta futó rostanyagból készült 2 test felett, 5 habanyag alapmasszát viszünk fel, még fel nem haboztatott állapotban a rostanyagból készült testre. Ez a habalap anyagmassza áthatol a 2 rostanyagból 35 készült testen és a keverőfej elhagyása után csakhamar beindul felhabzása. A habzási folyamat kb. addig tart, míg a habanyagtól körülvett rostanyagból készült test az 1 keresztirányban feszítő berendezés végére kerül, és ily 40 módon mind hossz-, mind keresztméretében stabilizált állapotba kerül és további feszítés kifejtése már nem szükséges. A keresztirányban a testre kifejtett feszítőszakasz elhagyása után, a folytonosan képződő 45 kész habanyagból készült testet megfelelő berendezésekkel, például a felülettel vagy oldalfelületekkél vagy hasonló felületekkel párhuzamos irányban tetszőleges módon szétvághatjuk és a továbbiakban, ha ez szükséges, kereszt-50 irányban is feldarabolhatjuk. A találmány szerinti berendezést a 2., 3. és 4. ábrán az előbbiekkel azonos hivatkozási jelölésekkel láttuk el. A 2. ábrán az látható, hogy 55 a rostanyagból készült test alatt és oldalirányban célszerűen 6, ill. 7 papírból vagy hasonló anyagból készült szalagot vezetünk, hogy a még habzásban levő keverék kilépését és ezzel a berendezés elszennyeződését meggátoljuk. A 3. 60 ábrán vázlatosan árbázoljuk, hogy a rostanyagból készült test 1 feszítőberendezésben való keresztirányú feszítését 8 szorítókkal tartjuk fenn a kezelés alatt. A 4. ábra azt szemlélteti, hogy az 5 habzóképes keverék felvitelét a rá-65 következő felhaboztatás útján, ill. a 9 készre