152565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés érfal-mozgás vizsgálatára

152565 3 4 tünk el úgy, hogy e két membránszelence belső tere egymással összeköthető, s ugyanakkor a készülék egyéb tereitől elzárható. A második membránszelence membránja nyugalmi helyze­téből elektromechanikus úton kitéríthető és a kitérés mértékét maga az elektromágnes, mint ütköző behatárolja. A membrán elektromág­neses mozgatására a szelence belső terében nyo­máscsökkenés lép fel, mely a mérőmembrán ki­térését és így a fényelektromos átalakító rend­szer működtetését eredményezi. Miután a fény­elektromos átalakító kimenetére meghatározott érzékenységű műszer csatlakozik, a hitelesítő membrán meghatározott kitérése, meghatáro­zott műszerjelzést eredményez. A műszerjelzés értékváltozása a mérőszelence állapotváltozását jelzi. összegezve, jelenleg az érszűkület, pontosab­ban a perifériás vérkeringés vizsgálatára az orvosok finommechanikai elvek alapján felépí­tett oscillómétereket használnak. Ezekben a membránmozgás észlelésére áttételkaros mecha­nikai rendszert alkalmaznak. E mechanikai rendszer a membrán mozgásához képest durva, annak mozgásjellemzőit eltorzítja, vagyis alaki torzítást okoz. Kis oscillációs értékek mérésére alkalmatlan. A készülék természetes öregbedése és káros hatások következtében eredeti érzé­kenysége megváltozik és ennek mértékéről az orvosnak nincs tudomása, mert *az eddig hasz­nált készülékek egyikén sincs hitelesítési le­hetőség. Jelen találmányi leírás korszerű eszközt is­mertet, mely az ascillációs görbét — az előb­biekkel ellentétben — torzítás mentesen re­gisztrálja, kellő érzékenységű és érzékenysége változtatható. így a kisebb oscillációs értékek ugyanolyan jól regisztrálhatók, ill. mérhetők, mint a lényegesen nagyobb értékek. A készülék hitelesíthető és így minden eddigi konstruk­cióhoz képest lényegesen jobb, mert érzékeny­sége és a mérési pontosság bármikor ellenőriz­hető, s így rendkívül megbízható. Ezért a készülék az eddig ismertekhez képest jelentős műszaki haladást jelent. A mellékelt ábrák (1. és 2. ábra) az elektro­nikus, hitelesíthető oscillómétert ábrázolják váz­latosan. Az első példaképpeni kivitel (1. ábra) műkö­dése a következő: a készülék egy hermetikusan lezárt 1 dobozban van. A doboz belső tere a 4 csődarabon keresztül nyomás alá helyezhető, s ez rendszerint egy szelepes kézi pumpával történik. A 19 és 20 csaprendszer „0"-állása mellett a berendezés belső terével azonos nyo­más alá kerül a 2 hitelesítőszelence és a 14 mérőszelence belső tere, valamint a 21 mand­zsetták belső tere is. A mandzsetták gumicsö­vön keresztül csatlakoznak a készülékhez. Mé­réskor a mandzsettákat a mérendő végtagra helyezzük úgy, hogy a rajzon fent ábrázolt mandzsetta a szívhez közelebb, míg az alsó mandzsetta a szívtől távolabb helyezkedjen el. Miután a készüléket nyomás alá helyeztük a 20 csaprendszert „M"-állásba forgatjuk. Ekkor a felső mandzsetta légterét elválasztottuk a ké­szüléktől és az alsó madzsetta pedig csupán a 14 mérőszelence légterével miarad összeköttetés­ben. Ilyenkor csak az alsó mandzsetta nyomás­változásai, jutnak a készülélkbe, ill. a 14 mérő­szelencébe. így a lüktető pulzus hatására keletkező nyo­másingadozások a 14 mérőszelencét mozgásra késztetik. A 14 mérőszelence közepén 12 fény­záró lemez van. Ennek egyik oldalán 13 stabi­lizált fényforrás van, a másik oldalán pedig a 11 fotocella helyezkedik el. A 14 mérőszelen­cével együtt mozgó 12 fényzáró lemez modu­lálja a fotocellára eső fényt. A 11 fotocella 10 kimenetén kapott feszültségingadozásokat erő­sítőre, célszerűen EKG-erősítőre visszük s en­nek kimenetén a pulzusgörbével arányos fe­szültséget kapunk. Ez a feszültség már alkal­mas arra, hogy regisztráló szerkezetet működ­tessen s így a pulzusgörbét felrajzolhatjuk. Miután az erősítés mértéke változtatható, így a készülék érzékenysége is szabályozható. A vizsgálat úgy történik, hogy először a ké­szüléket a 20 csap „0"-állása mellett felpum­páljuk pl. 200 Hg. o. mm-re és ott a 20 csap „M"-állása mellett mérjük, ill. felrajzoljuk az oscillációt. Ezután rendre pl. 10 Hg. o. mm-ként csökkentjük a nyomást és minden értéknél le­olvassuk, ill. felrajzoljuk az oscilláció értékét. A készülék hitelesítése a 2 hitelesítő szelence segítségével történik. Ez a 14 mérőszelencéhez hasonló, de erősebb felépítésű. Belső tere — amikor a rendszert nyomás alá helyezzük — a 19 csap segítségével összeköt­hető a készülék többi terével. Hitelesítés állás­ban viszont a 2 hitelesítő szelence belső tere csak a 14 mérőszelence belső terével van össze­kötve, a készülék egyéb tereitől ilyenkor elvá­lasztjuk. A 2 hitelesítő szelence felső lapján egy kis 3 lágyvas lemez van felerősítve. Felette pedig a 8 csavarral állítható 6 vasmagra csévélt 5 tekercs van elhelyezve. Az elektromágnes és a 3 lágyvas lemez közötti távolság finoman vál­toztatható, s ezzel változtatható a 2 hitelesítő szelence membránmozgásának mértéke, ill. e szelencében előidézett nyomásváltozás. Amikor az elektromágnes a 3 lágyvas lemezt magához húzza, a 2 hitelesítő és 14 mérőszelen­cék űrterében nyomáscsökkenés lép fel, s így a 14 mérőszelence és a hozzá erősített 12 fény­záró lemez mozgást végez, mégpedig azonos nyomásváltozásra azonos kitérést. A 11 foto­cella 10 kimenetére kapcsolt állandó érzékeny­ségű műszer a 12 fényzáró lemez meghatározott mértékű mozgására, meghatározott jelzést ad. így a 2 hitelesítő szelence azonos értékű nyo­másváltozására azonos értékű jelzést kapunk a 10 kimenethez kapcsolt műszeren, s e jelzés beállított értéke csak akkor változik meg, ami­kor a műszer állapotában, ill. érzékenységében változás következett be. A készülékben uralkodó nyomást a 7 mano­méterrel mérjük. A 13 fényforrás feszültségét 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom