152564. lajstromszámú szabadalom • Szabadkioldású könyökemeltyűs kilincsszerkezet villamos kapcsolókhoz

7 152564 8 vább csökken, mert a 45b orron való kitámasztási pont messzebb van a 48 forgásponttól, mint a 13 csap fefekvési heyén levő támasztási pont. A kézzel való kikapcsolás a 43 nyomógomb benyomásával történik, amelynek során a 43 nyomógomb 42 szára nekiütközik a 45 kioldókar 45a szárának és a 45 kioldókart a nyíl irányába elfordítja. A nyomógombot elengedés után a 46 rugó, a 45 kar közvetítésével visszanyomja kezdeti állásába. Önműködő kioldás esetén a rajzon nem jelzett kioldószerv szintén a 45 kioldókart fordítja el a nyíl irányában. A 45 kar elfordulásával a 45b orr kicsúszik a 41 kar vége alól és ezzel annak kitámasztása megszűnik. Ezzel egyidejűleg a 22 rugó a 32 kart jobbfelé rántja és ezzel az érintkezők szétválnak, a 32 kar mozgását a 47 ütköző határolja. Ezt a helyzetet mutatja a 4/c ábra. Ezután a 39 rugó a 37 nyomógombot kikapcsolt állásba hozza és ezzel egyidejűleg a 36 és 34 karok közvetítésével a 14 csapot és vele a 11 kart jobbfelé tolja. A 11 kar 11a nyúlványa a 41 kar végét a 41a orr segítségével a 45 kioldófoar 45b orra 'alá nyomja és ezzel a kapcsoló ismét a 4/a ábra szerinti bekapcsolásra kész állapotba kerül. Az 5. ábra a 2. ábrához hasonló megoldást mutat, de több pólusú kapcsoló esetére alkalmazva. Itt pl. a mozgó érintkezőket egy közös 54 tengely működteti, amelyet 55 és 56 csapágyak tartanak. A rajzon két különböző érintkező működtetést mutatunk be. Az 54a tengelydarabon ábrázolt megoldásban a 2. ábrában már mutatott 7 mozgóérintkező tartókar közvetlenül az 54 tengelyre van mereven erősítve és a tengely elfordulásával mozdul el. Az 54b tengelyrészen mutatott megoldásnál a 7 mozgó érintkezőtartó az 53 csapon van elfordíthatóan elhelyezve és az 54 tengelyre mereven erősített 52 karra az 50 kar és a 6 és 51 csapok segítségével van kapcsolva. Az 54 tengely elfordulása tehát az 50 kar közvetítésével mozgatja a 7 mozgóérintkezőtartó kart. A két megoldásnál vagy az 54a vagy az, 54b tengelyszakasz az 54 tengely folytatását képezi. Ugyanaz az 54 tengely természetesen több 7 mozgó érintkező tartókart mozgathat, amelyek egymástól (pl. az 54 tengely szigetelőanyaggal való borításával) el vannak szigetelve. Az 54 tengely végére van erősítve az 57 forgatókar, amelyhez az 58 csap segítségével csatlakozik az 59 kar egyik vége. Az 59 kar másik vége a 60 csap segítségével van összekapcsolva a 62 csapon elhelyezett 61 kétkarú emelő felső végével. A 61 kétkarú emelő alsó vége a 12 csappal kapcsolódik az előzőekben már ismertetett 10 és 11 karokból álló csuklós kilincsrendszerhez. A 61 kétkarú emelő 62 csapja a 63 pályában van vezetve és a 62 csaphoz csatlakozik még a kapcsolási mozgást átadó 64 rúd. Az 5/a ábra a kapcsolószerkezet kikapcsolt helyzetét mutatja. Bekapcsoláskor az ábrán fel nem tüntetett bekapcsoló szerv (pl. a 2. ábra szerinti 18 fogantyú) a 64 kart a nyíl irányában balfelé mozdítja (5/b ábra). Ekkor a 62 csap a 63 vezetőpályában elmozdul és a 61 és 59 karok közvetítésével elfordítja az 57 kart és ezzel az 54 tengelyt. Az 54 tengely elfordulásával a 7 mozgó érintkező tartó karok is elfordulnak és a 3 mozgó érintkezők a 2 álló érintkezők felé közelednek, A bekapcsolt állapotot, amelyet az 5/b ábra mutat, az ábrán fel nem tüntetett és a 64 karhoz csatlakozó (pl. a 2, vagy 3. ábra szerinti megoldású) szerkezeti megoldás rögzíti. Ekkor a 10 és 11 karok az §/b ábrán feltüntetett <* szöget zárják be egymással. Kikapcsoláskor a leírt folyamatok fordítva játszódnak le. Automatikus kioldáskor a 2. és 3. ábrákon vázolt szerkezetekhez hasonlóan a 15 kioldótengely elfordul, a 11 kar kitámasztása megszűnik, a 66 rugó a 61 kétkarú emelőt a 62 csap körül elfordítja és ezzel az 57 kart kikapcsolt állásba fordítja, amit a 65 ütköző határol. Ezzel az érintkezők szétválnak és a kikapcsolás bekövetkezik. Ezt az állapotot az 5/c ábra mutatja. Ezután a 64 karnak az ábrán fel nem tüntetett reteszelése az előzőleg ismertetett megoldásokhoz hasonlóan megszűnik, a 62 csap visszatér az 5/,ajábrán mutatott kikapcsolt helyzetébe, ezzel egyidejűleg a 61 kétkarú emelő a 60 csap körül elfordul és a 10 kar közvetítésével a 11 kar végét a 15 kioldótengely fölé emeli és ezzel a kapcsoló ismét bekapcsolásra kész állapotba kerül. A 11 kar kitámasztott vége és a 15 kioldótengely közé a kioldóerő további csökkentése céljából természetesen még további kar áttétel is iktatható. Az eddig leírt szerkezeti megoldásoknál az érintkezők nyitását előidéző erő a 10 kilincskart nyomásra vette igénybe. A 10 és 11 kilincskar elhelyezhető úgy is, hogy a nyitást végző erő a 10 kart húzásra vegye igénybe. Ezt az elrendezést a 2. ábra szerinti kapcsolószerkezetre alkalmazva mutatja a 6. ábra. A 6/a ábrán a mozgó érintkező kikapcsolt helyzete, a 6/b ábrán a bekapcsolt helyzet- a 6/c ábrán pedig a 15 kioldótengely elfordulása utáni állapot (automatikus kioldás) van feltüntetve. Itt a 2. ábrához képest annyi a különbség, hogy a 11 kar nem a 15 kioldótengely felső felére, hanem az alsó felére támaszkodik és a 15 kioldótengely elfordulása után a 14 csap körül nem lefelé, hanem felfelé fordul el. Ez a megoldás a többi felsorolt példa esetében is alkalmazható. A példaként felsorolt kiviteli alakoknál az egyes elemek egymás között felcserélhetők. így pl. 2. és 3. ábra szerinti készülékek is elkészíthetők nyomógombos működtető szerkezettel, valamint kettős megszakítású, érintkezőkkel és viszont. Sőt a példaként felsorolt formákon kívül még sokféle kiviteli változat lehetséges. A példákon csak a találmány szerinti csuklós kilincsszerkezet különféle felhasználási lehetőségeit mutattuk be. A találmány lényege a 10 és 11 karokból képezett, egymással hegyesszöget bezáró csuklós, könyökemeltyű, amelyekből az 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 S0 f