152564. lajstromszámú szabadalom • Szabadkioldású könyökemeltyűs kilincsszerkezet villamos kapcsolókhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. IV. 21. (VI—439) Közzététel napja: 1965. VII. 22. Megjelent: 1966. V. 01. 152564 Szabadalmi osztály: 21 c 28—5$ Nemzetközi osztály: Decimái osztályozás: Feltalálók: Dani Gábor osztályvezető, Molnár Ferenc tervező mérnök, Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Mflvek 9. sz. Gyártmányféjlesztési Intézete, Budapest Szabadkioldású könyökemel tyűs kilincsszerkezet villamos kapcsolókhoz. A villamos kapcsolókészülékek egy csoportja, a megszakítók szabadkioldású mechanikus kapcsolószerkezettel készülnek. A szabadkioldású kapcsolószerkezet feladata egyrészt az, hogy az önműködő kikapcsolás akkor is bekövetkezzen, 5 ha ezt kívülről szándékosan, pl. a kapcsolókar, vagy nyomógomb bekapcsolt helyzetben tartásával meg akarnák akadályozni, másrészt pedig, hogy a kioldáshoz szükséges erős kis értékre csökkentse. 10 A szabadkioldású kapcsolószerkezet általában a működtető szerv (kapcsolókar, nyomógomb) és az érintkezőtartó kar közé beiktatott, kitámasztott csuklós karrendszerből áll. A kioldást előidéző erő hatására a csuklók kitámasztása meg- jjj> szűnik és a karrendszer összecsuklik, előidézve ezáltal az érintkezők nyitását, a nyitást végz.ő erő (általában rugóerő) hatására. Az ismert csuklós szabadkioldású kapcsolószerkezeteknél a bekapcsolási mozgás átvitele az érintkezőtartó gp karra, valamint a kitámasztás általában két olyan, egymással csap segítségével csuklósan és elforgathatóan összekapcsolt, karrendszerrel történik, amelynél bekapcsolt állapotban a két kar egymással tompaszöget zár be. Az egyik kar 2

5 szabad vége elforgathatóan csatlakozik az érintkezőtartó karhoz, vagy az ezt mozgató egyéb karhoz. A másik kar szabad vége, vagy elforgathatóan csatlakozik a bekapcsolást végző szervhez, vagy pedig egy rögzített csapon van ** elforgathatóan elhelyezve. A karrendszer kitámasztása, vagy a két kart összekötő csap helyén, vagyis a két kar által bezárt tompaszög csúcsánál, vagy pedig (ha az egyik kar rögzített csapon van elhelyezve) a rögzített csapon levő kar valamely részén történik. Az érintkezők nyitását előidéző erő és az érintkező nyomóerő átadódik az érintkező tartókarral kapcsolatban levő csuklós karra, majd erről, a tompaszögnek megfelelő irányban a másik csuklós karra. Ezen másik karra ható forgatónyomaték és ezzel a kitámasztást megszüntető erő (kioldóerő) annál kisebb minél tompább szöget zár be a két kar egymással. Ha most a karok kitámasztása megszűnik, a két kar összecsuklik és a bekapcsolt állapothoz képest kisebb szöget (általában hegyesszöget) zárnak be egymással és ezzel egyidejűleg megtörténik a kikapcsolás. Ha bekapcsolt állapotban a két kar által bezárt szög 180°, vagyis a karokon levő három tartócsap egyvonalba esik (holtpont), akkor forgatónyomaték nem keletkezik, de kikapcsolás sem lehetséges. A kioldóerő tehát annál kisebb lehet, minél közelebb van a középső csap a holtponthoz, de a gyártási pontatlanságok miatt egy bizonyos minimális távolságot kell tartani a holtpont felett, nehogy a kikapcsolás bizonytalanná váljék. Egy adott karrendszernél ez a minimális holtpont feletti távolság meghatá-152564