152556. lajstromszámú szabadalom • Kettős integrátor

5 152556 6 további 31, 32 és 33 fogaskerékkel kapcsolódik. Hasonló módon a 11b integrálótárcsa 34 fogaskerékkel forog együtt, amely a 10b karban ágyazott 34, 35, 36 fogaskerekekkel kapcsolódik. A 30, 31, 32, 33, illetőleg 34, 35, 36 hajtások fogaskerekeinek számában fennálló különbség tehát 1, vagyis páratlan szám és így a hajtások kimenő jelei a 33, illetőleg 36 fogaskeréken ellentétes előjellel jelennek meg! E két jelet a találmány értelmében differenciálmű útján egymásból kivonjuk. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a differenciálmű 9 tengelyen csapágyazott egyegy 12a és 12b napkerékből, valamint négy 13 bolygókerékből áll. A 12a, illetőleg 12b napkerék a két hajtás 33, illetőleg 36 fogaskerekével forog együtt. A 13 bolygókerekek 37 zsinórdobban vannak ágyazva, amelyről 15 zsinór (2. ábra) van levezetve. Ezen jelenik meg a 12a, 12b, 13 differenciálmű kimenő jele, mint a 30, 31, 32, 33, illetőleg 34, 35, 36 hajtások kimenő jeleinek különbsége, amelyet önmagában ismert és ezért a rajzon föl nem tüntetett módon például írószerkezet tollának kitérítésére hasznosítunk. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 2 kar 3 csuklója 14 nullázó csavar 14a orsója van ágyazva, A 14 nullázócsavar 40 fogaskerékkel kapcsolódik, amelynek 41 tengelye a kettős integrátor 42 dobozának falán keresztül ki van vezetve és 43 forgatógombban végződik. Nyilvánvaló, hogy a 43 forgatógomb forgatásával a 14a orsó tengelyirányban elállítható és ezzel a 3 csukló helyzete változtatható, ami egyúttal a 2 kar térbeli helyzetének változtatását is jelenti. A találmány szerinti kettős integrátor ábrázolt példakénti kiviteli alakjának alkalmazása és működésmódja a következő: A készüléket úgy szereljük fel, hogy az 1 tengelyt valamilyen y függő változó, például pályafenntartási vasúti mérőkocsi esetén az úgynevezett síktorzulás okozta longitudinális elmozdulás tengelyirányban mozgásba hozza, ugyanekkor a 22 tengely a megfelelő x független változó, például az előbbi esetben a vizsgált szakaszon megtett út arányában forogjon, mint ezt 50 nyíllal (1. ábra) érzékeltettük. A 2 kart a 14 nullázó csavar segítségével úgy állítjuk be, hogy az y függő változó nullértékeinél, tehát például síktorzulás nélküli szakaszon a 23, 24 integrátor kerekek az A—A sík két oldalán egymáshoz viszonyítva szimmetrikusan helyezkedjenek el. A készülék most üzemkész állapotban van. Mihelyt a 22 tengely forgásnak indul, a 21 és 20 fogaskerék útján a 7 tengely is forogni kezd és forgásba hozza a 23, 24 integrátor kerekeket. Ezek a 25 tányér és a 28 rugó között magukkal viszik az 5a, 5b, stb. vezérlő betéttesteket. Mindaddig, amíg a 23, 24 integrátor kerekek az A—A síkhoz viszonyítva szimmetrikusan helyezkednek el, külső átmérőik is egyenlők egymással. Ez azt jelenti, hogy a 11a, 11b integrátor tárcsák azonos szögsebességgel forognak és így a szorzó integrátorok kimenő jelei is egyenlők egymással. Ezek a kimenő jelek a 30, 31, 32 és 33, illetőleg 34, 35 és 36 hajtások útján ellentétes előjellel jutnak a 12a, 12b és 5 13 elemékből álló differenciálmű 12a és 12b napkerekeire, amelyeket egymással ellentétes értelemben, de azonos szögsebességgel forgatnak. A 13 bolygókerekek tehát forognak, de nem keringenek és így a 37 zsinór dob, valamint 1° a 15 zsinór nyugalomban vannak, vagyis a kettős integrátor kimenő jele zérus. Amikor azonban az y függő változó nullától különböző értéket vesz fel, vagyis az 1 tengely 51 kettős nyíllal (1. ábra) jelzett valamelyik 15 irányban elmozdul, a helyzet megváltozik. Tegyük fel, hogy az 1 tengely az 1. ábrán felfelé tolódik el. Ekkor a 2 kar a 3 csukló körül (ugyancsak az 1. ábrán) az óramutató járásával azonos értelemben fordul el, tehát a 20 25 tányért megemeli. Ennek következtében az. 5a, 5b, stb. vezérlő betéttestek a 23, 24 integrátor kerekekhez viszonyítva a 28 rugó ellenében ugyancsak felfelé tolódnak el. A 23 integrátor kerék most a vezérlő betéttestek keske-25 nyebb szakaszával kapcsolódik, a 6a, 6b, stb. szegmensek tehát rugóik hatása alatt sugárirányban befelé (1. ábra, 44a nyíl) húzódnak és a 23 integrátor kerék külső átmérője csökken, így csökken a 11a integrátor tárcsa fordulat-30 száma, vagyis az 1, 7, 23, 11a szorzó integrátor kimenő jele és végső fokon a 12a napkerék fordulatszáma is. Ezzel ellentétben a 24 integrátor kerék a vezérlő betéttestek szélesebb szakaszával érint-35 kezik, külső átmérője (1. ábra, 44b nyíl) és így az 1, 7, 24, 11b szorzó integrátor kimenő jele, valamint a 12b napkerék fordulatszáma növekszik. A 12a, 12b és 13 differenciálmű egyensúlyi 40 helyzete tehát megbomlik és a 37 zsinórdob a 12a, 12b napkerekek: fordulatszámainak különbségétől függő szögsebességgel és a napkerekek forgásának értelmétől függő irányban forogni kezd. Ennek eredményeként a 15 zsinór 52 45 kettős nyíl (2. ábra) valamelyik irányában elmozdul és például a rajzon fel nem tüntetett írószerkezet tollát az y függő változó pillanatnyi értékének megfelelően kitéríti. Ha y függő változó csökkenése folytán az 1 50 tengely az 1. ábrán lefelé tolódik el, a 2 kar az óramutató járásával ellentétes értelemben fordul el és lehetővé teszi, hogy a 28 rugó az 5a, 5b, stb. vezérlő betéttesteket az 1. ábrán lefelé nyomja. Ekkor az előbbiekben leírt folya-55 mátok ellentétes értelemben mennek végbe. A találmányt fentiekben oly megoldással kapcsolatban ismertettük, amely különösen vasúti mérőkocsiknál a síktorzulás mérésére alkalmas. Nyilvánvaló azonban, hogy a találmány szerinti 60 kettős integrátor a mérés- és vezérlőtechnika területén bárhol alkalmazható. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak viszont jó bepillantást nyújt a mechanikai viszonyokra és következményeikbe. 05 Mindenekelőtt látható, hogy a készülék a 3,