152535. lajstromszámú szabadalom • Univerzális elektromágneses-, vagy indukciós relé

5 A 2/b. ábra a 2/a. ábra III—III. metszetét tünteti fel. A 3. ábra a forgócsöves indukciós relétípus szerelt fegyverzetének egy lehető kiviteli alakját mutatja. 5 A 4. ábra a 3. ábra IV—IV. metszetét tünteti fel, azonban egy kettős forgócsöves és elektromágneses fegyverzetmegoldásra vonatkozóan. Amint az l/a., b. és c. ábrán látható, az 10 univerzális elektromágneses relé {továbbiakban: relé) valamennyi alikatrésze (mágneskörök, csapágyak, fegyverzet, ütközők, beállító mechanizmus, érintkezők, felerősítő lábak) két azonos kivitelű 1 tartóhasábra épül fel, melyek 15 a rögzítő 2 oszlopok í(jaz ábrán 4 db) szilárd szerkezeti egységbe foglalnak. Az 1 tartóhasábok rögzítik a relé 3 fegyverzete elforduló 4 tengelyiének 5 csapágyait. A 3 fegyverzet a relé villa alakú, lemezeié» nélkül készített 6 20 sínéi között elfordulhat a 4 tengely körül,. A 6 sínek az ugyancsak lemezelés nélkül kialakított 7 mágneszárával együtt a relé mágneskörét alkotják, amelynek mágnesezése a 8 gerjeszitőtekerccsel történiík. A relé 3 fegyverzete .25 nyugalmi állapotban az 1/íb. ábrán látható elejtett helyzetben áll, amelyet az 1 tartóhasábra szerelt excentrikus, elforgatható 9 ütköző rögzít '(l/a, ábra). A 3 fegyverzetet az elektromágneses húzóerő az 1/b. ábrán látható 30 A nyíl irányában elfordítja, mozgásában pedig a 9 ütközővel azonos kivitelű meghúzási 10 ütköző határolja i(I/c. ábra). A 3 fegyverzet 4 tengelyére szerelt ütköző 11 közdarab teszi lehetővé a 3 fegyverzet mozgásának említett be- 35 határolását. A 9 ütközőt, valamint a meghúzási 10 ütközőt az 1 tartóhasábra 12 csavarral rögzíthető 13 betéthasáb hordja. A relé 3 fegyverzetét nyugalmi helyzetben az l/c. ábrán látható hengeres 14 csavarrugó rögzíti, mely- 40 nek egyik vége a 4 tengelyre erősített 15 csatlakozódaraibhoz, a másik pedig a működési áram beállítását lehetővé tevő 16 karhoz kapcsolódik. A 16 kar a 17 állítótengely körül a B nyíl irányálban elfordulhat, ami által az Mm

45 mechanikai nyomaték nagysága és ezzel a relé működési árama, feszültsége stb. beállítható. A relé felsorolt állítóelemeit az 1 tartóhasábra az állító 18 betéthasábbal rögzítjük. A relé 3 fegyverzete az 1/b. ábrán látható 50 A nyíl irányában történő elfordulása során két • érintkezőt működtet, amelyek egyike a nyitó 19 érintkező, másika pedig a záró 20 érintkező. Az érintkezők szerkezeti megoldásait nem részletezzük, mert erre a célra a relétervezés- 55 ben szokásos érintkezőket -alkalmazunk, amelyek például 'két támlemezzel -ellátott rugólemezek végére szegecselt nemesfém érintkezőelemekiből állnak, amint az az l/a. ábrán látható. Mind a nyitó 19 (érintkező, mind pedig 60 a záró 20 érintkező kivitelére nézve célszerűen azonos, és azokat —- amint az l/a. ábrán csak a záró 20 érintkezőre nézve látható — példánkban az U alakú tartó 21 szigetelődarabjával és az érintkezőtartő 22 csavarjával köny- 95 6 nyen cserélhető módon az 1 tartóbasáb hornyába rögzítjük, E horonnyal átellenes oldalon hasonló módon rögzíthető a relé nyitó 19 érintkezője. A relé érintkezőjének áramkörét a működtető 33 közdarabok kapcsolják be, ill. szakítják meg.: A relé szerelőfalra való felerősítése a 23 tartóhengerekkel történik, melyekből a rögzítő 2 oszlopokhoz hasonló módon négy darab alkalmazható ugyancsak. A fentiekben leírt relészerkezet további kombinációk alapját képezi, melyek két vagy több, egymással mágneses szempontból legfeljebb a fegyverzetéken át kapcsolatban álló mágneses kört tartalmaznak. A fegyverzet lehet elektromágneses vagy indukciós relétípus számára kialakított i(Z fegyverzet, forgócső stb.). Az alábbiak során ismertetett 2. ábra, szerinti megoldás az 1. ábrával kapcsolatosan leírt megoldás továbbfejlesztése és mind az elektromágneses relék kombinált, mind pedig a forgócsöves indukciós relék alapmegoldásaként alkalmazható. A 2. ábrán a, relé két mágneskörrel megoldott egy lehető változatát rajzoltuk fel, az elektromágneses relék kombinált változatának megfelelő fegyverzettel. A két mágneskörrel megoldott változat az 1. ábrán látható alapelvéket tartalmazza, azokkal hasonló rendeltetéssel; így az 1 tartóhasábokat, a rögzítő 2 oszlopokat, az elforduló 4 tengelyt, az 5 csapágyakat, valamint a relé felerősítésére szolgáló 23 tartóhengereket. A 2/a. és ennek III— III. metszetét feltüntető Ib. ábrán láthatók a relé egyik mágneskörének villa alakú, lemeze^ lés nélkül készített 6 sínéi és az ugyancsak lemezelés nélkül kialakított 7 mágneszára, amelyre a 8 gerjesztőtekercset építjük. A relé második mágneskörének síkja a példakénti megoldást bemutató 2/a. és b. ábrákon az első síkra merőleges, és a lemezelés nélkül készített 24 segédsínekből, valamint az ezeket mágneses szempontból összekapcsoló, a záró 25 csavarral rögzített és például a 7 mágneszárral azonos kivitelű *(az ábrán nem látható) szerkezeti elemekből épül fel. A relé .26 segéd-gerjesztőtekercse a 24 segédsínek egyikén, vagy mindkettőjén is elhelyezhető. A két mágneskor síkjai egymást metszik ós nyitott végük részben egymásba nyúlik. A relé 4 tengelyére rögzített 27 főfegyverzatére a 6 sínek irányába mutató — a 2/b. ábrán C nyíl értelemben forgató — villamos nyomaték lép fel. Ugyancsak a 4 tergelyre az előbbivel ellentétes értelemben, a 24 segédsínek által meghatározott D nyíl irányába mutató és a 28 segédfegyverzet által előállított villamos nyomaték hat. A 4 tengelyre a példaként ismertetett relészerkezet alkalmazása esetén is felépíthetők az l/a., b. és c. ábrákkal kapcsolatosain ismertetett, és a, 2/a. és b. ábrákon az áttekinthetőség kedvéért nem ábrázolt érintkezőrendszerek, ütközők, valamint az Mm

mechanikai nyomaték előállítására szolgáló karok, és rugózás. Kettőnél több mágneskörrel is felépíthetők hasonló elven működő relék. Ekkor azok fegy-3