152518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás regenerált celulózalapú, főleg viszkóz szövetek méretállandó kikészítésére

: 152518 3 4 szövetek fajlagos duzzadó képességét csökken­teni, vagy megszüntetni tudjuk. Ismeretes, hogy a textilkikészítő iparban al­kalmazott műgyantás kikészítések bizonyos mértékig rögzítik a gyanta kondenzációjakori szövetszerkezetet, de mivel a regenerált cellulóz féleségeknél az amorf szerkezet dominál, amely lehetővé teszi a műgyantás rögzítés ellenére is nagymértékű hidratálódást, azaz duzzadást, a szövet nem lesz méretállandó. Ezek után azt vizsgáltuk, hogy mi okozza azt a jelenséget,, hogy a műgyantás kikészítésű regenerált cellulóz alapú szövet duzzadóképes­sége ugyan csökken, de nem képes oly mérték­ben változni, hogy méretét avatással szemben megőrizze. Azt találtuk, hogy a regenerált cel­lulóz szerkezetébe hatoló műgyanta előkonden­zátum, pl. dimetilolkarbamid:, vagy ehhez ha­sonló előkondenzátum rögzíti ugyan bizonyos mértékig azt a szövetméretet, amelynél a mű­gyanta kondenzációja lejátszódik, s így nem engedi az egyes cellulózláncokat egymás mellett elcsúszni, azonban a cellulóz által kristályvíz­ként megkötött víz hatására megmarad, — ha csökkentett mértékben is — duzzadóképessége. Ez a csökkentett duzzadóképesség azonban bő­ségesen elegendő ahhoz, hogy nedves kezelés hatására méretét megváltoztassa. Ez utóbbi műgyantás kezelés abban az esetben egyes szövettípusoknál eredményes lehet, ha az egész kikészítés során feszültségmentesen dolgozunk és a műgyantás telítést 6—8%-os túladagolás^ sal végezzük a szárítófeszítő gépeken. Ilyen esetekben néha elérhető az előírt 2°/<ros ava­tási méretállandóság azzal a hátránnyal, hogy átlagban 7% a többlétanyag felhasználás, s ez gazdasági szempontból nem kívánatos. A találmány kidolgozásakor sokat foglalkoz­tunk a regenerált cellulózféleségek, főleg visz­kóz szövetek szárítás hatására bekövetkező vi­selkedésével. Azt tapasztaltuk, hogy a szárítás milyensége és hőmérséklete hatással van az anyag duzzadóképességére. Minél magasabb hő­mérsékleten történik a szárítás, annál inkább csökken a regenerált cellulózféleség duzzadó­képessége. Ezt a viselkedést annak tulajdonít­juk, hogy a magasabb hőmérsékleten történő szárítás, illetve az ezzel együtt járó gyakori túl­szárítás a regenerált oellulóz anyagok kristály­vizét csökkentik, ill. teljes egészében eltávo­lítja, amit az anyag a további kezelések során nem képes pótolni, így duzzadóképessége csök­ken, Ezt a tulajdonságát a regenerált cellulóz mindaddig megtartja, ameddig a nedves kezelés hőmérséklete el nem éri a kristályvizet csök­kentő szárítás hőmérsékletét. Mivel pedig ez utóbbira a gyakorlati felhasználás során nem igen van mód, így a szövet méretét sokkal job­ban tartja, csökkentett, duzzadóképessége miatt. Abban az esetben pedig, ha ilyen csökkentett duzzadóképességű anyagot kezelünk valamilyen, a textilkikészítésben általánosan -: liasznált mű­gyanta előkondenzátumimal, minden többlet­anyag felhasználása nélkül elérhető a kívánt méretállandóság. - A találmány vágott vagy végtelen szálú re­generált cellulóz alapú szövetek, főleg viszkóz szövetek méretállandó kikészítésére vonatkozik, amelyet a találmány e szövetek kristályvizének részbeni, vagy egészbeni eltávolításával és az ezt követő műgyantás rögzítéssel old meg. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a regenerált cellulóz alapú, főleg viszkóz szöve­tek duzzadóképességét kristályvizének részbeni vagy egészbeni eltávolításával csökkentjük, majd ezt követően végső kikészítésként vala­milyen műgyanta előkondenzátummal célsze­rűen dimetilol-karbamid oldattal telítjük, szá­rítjuk, végül kondenzáljuk. A viszkóz szövetek duzzadóképességének, il­letve kristályvizének csökkentésére igen jó gya­korlati módszer az, amikor a száraz állapotú, célszerűen nyers viszkóz szövetet 160—-180 C° hőmérsékleten -1—2 percig hőkezeljük, majd ilyen felmelegített állapotban feltekercseljük és 12—24 óra hosszat pihentetjük. Ezt köve­tően a kívánt kikészítés, — fehérítés, festés, nyomás — után műgyanta előkondenzátum ol­dattal telítjük, szárító- feszítőberendezésen szá­, rítjuk, és végül az alkalmazott műgyanta elő­kondenzátumának megfelelően előírt hőmérsék­letén kondenzáljuk. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a méretállandó kikészítésre szánt viszkóz alapú szövetet célszerűen nyers, de mindenkor száraz állapotban, alkalmas berendezésben pl. a textil­kikészítésben ismert hőkezelő berendezésben 160—180 C° hőmérsékleten 1—2 percig hő­kezeljük, majd a még meleg szövetet felteker­cseljük és 12—24 óra hosszat pihentetjük. Ezt követően a szokásos és az ismert módszerek szerint a szövet kikészítésre való érzékenységé­től függően vagy motollás kádon, vagy festő jiggeren fehérítjük, esetleg festjük, majd lehe­tőleg kíméletes módon pl. botos légszárítóval, vagy lebegtető-szárítóban megszárítjuk. A kí­vánalmaktól függően készülehet a szövet nyo­mott mintázattal is, amely esetben mindazokat a műveleteket el lehet végezni, amelyeket a nyomás technológia előír. Végezetül az ily mó­don előkészített szövetet műgyanta előkonden­zátummal célszerűen dimetilolkarbamid elő­kondenzátum oldattal telítjük, majd szárító­feszítőberendezésen szárítjuk és végül valami­lyen rendszerű kondenzálógépen kondenzáljuk. A kikészítés ezáltal tulajdonképpen befejezést is nyer, de adott esetben olyan közbenső mű­veletek is elvégezhetők, amelynek segítségével pl. a szövet felülete bolyhossá tehető, vagy a kondenzálást megelőzően egyéb kikészítési hatás is, mint pl. fényhatás vasalással elérhető. A fenti eljárással olyan viszkóz alapú szövetek nyerhetők, amelyeknek avatással szembeni mé­retváltozása láncirányban 1,5—1,9% között van, míg vetülékirányban 0,1—0,5%- Különös előnye az eljárásnak az, hogy általa nemcsak méret­állandó a szövet, hanem ezzel egyidejűleg gyű­rődésszegény kikészítésű is. Az alkalmazott műgyanta előkondenzátumhoz hozzátétként használhatunk e területen megismert lágyító­it) 15 20 25 30 35 40 15 51 55 6Q 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom