152517. lajstromszámú szabadalom • Szabaddugattyús gép

9 kaszükséglete éppen egyenlő a munkát szolgáltató folyamatok munkavégzésével. Mármost a munkák közül három külső hatásra változik. Nevezetesen, a motorhenger expanziós munkája a befecskendezett üzemanyag mennyiségé- & tői függ és kívülről a p nyomás útján tetszőlegesen befolyásolható. A kompresszorhengerek expanziós és szí vasi munkáját a belső holtponti helyzetet szabályozó Bsz berendezés 15, 51 membránokra ható légnyomással határozza 10 meg. E változó munkákhoz a 38, 39 pufferterék kompressziós munkáját a külső holtponti helyzetet szabályozó Ksz berendezés mindenkor úgy választja meg, hogy a külső holtponti helyzet bármilyen üzemállapotban előre kijelölt helyen 15 legyen. Amint a rajzon látható, a külső holtponti helyzet környezetében a 4 fojtás, az 5 kamra és a 2 vájat pneumatikus ellenállásból, kapacitásból és ellenállásból álló RCR tagot alkot, amely- 20 nek bemenő jele a második ellenállásnak a 2 vájat elfordulásával járó változása. Az RCR tag időállandóját lényegesen nagyobbra választjuk; mint amekkora a löketenkénti működési időnek a 3 vájat által megszabott értéke. Így — 2& mint ismeretes — a 2 vájat elfordulásával változó bemenő jelet körülbelül 90°-os fázistolással, vagyis közel integráló jelleggel alakítjuk át az 5 kamra nyomásává. A berendezés működésének könnyebb megértése végett tételezzük 30 fel, hogy a 2 vájat által létesített pneumatikus ellenállás a 41 csap lengő mozgása folytán cos (út szerint változik. Az amplitúdó nagy- > ságát egyrészt a 30, 31 szabaddugattyúknak az a helyzete szabja meg, amelyben a velük együtt 35 elforduló 41 csap 3 vájata az 5 kamrát a 6 csatornával köti össze. Másrészt megszabja a 30, 31 szabaddugattyúk külső holtpontja. A 3 vájat nyitásához tartozó penumatikus ellenállás értéke csak a 2, 3 vájatok egymáshoz viszonyí- 40 tott helyzetétől függ, működés közben tehát állandó. Viszont a mindenkori holtponti helyzettel arányosan változik a pneumatikus ellenállás alsó értéke. Ha a külső holtponti helyzet kifelé tolódik, a 41 "csap az óramutató járása- 45 val azonos értelemben viszonylag jobban elfordul, a 2 vájat által szabaddá tett keresztmetszet megnövekszik és így a pneumatikus ellenállás alsó értéke kisebb lesz. A 30, 31 dugattyúk holtpontjának befelé való eltolódása 50 viszont a pneumatikus ellenállás alsó értékének növekedését eredményezi. Minthogy tehát a pneumatikus ellenállás felső értéke állandó, középértéke az alsó értékkel, illetőleg a 30, 31 szabaddugattyúk külső holtponti helyzetével 55 arányosan fog változni. A pneumatikus ellenállás középértékének mármost az 5 kamrában közepes légnyomás felel meg, amely a 90°-os fázistolás és a cos CÜÍ alakú bemenő jel hatására sin cot függvény 60 szerint változik. Amikor a 30, 31 szabaddugattyúk befelé haladnak, a 41 csap 3 vájata a berajzolt nyíl irányával ellentétesen, vagyis az óramutató járásával ellenkező értelemben elfordulva meg- 05 10 szünteti az 5 kamra és a 6 csatorna közötti kapcsolatot. Ekkor a cos cot függvény szerint változó pneumatikus ellenállás ismét eléri felső értékét, az 5 kamrában uralkodó és a sin cot függvény szerint változó nyomás viszont éppen a 30, 31 dugattyúk külső holtponti helyzetével arányos középértékét veszi fel. A külső holtponti helyzet érzékelésének befejezése után a 24 vájat az 5 kamrát a 44 csővezetéken át a 8 dugattyú fölötti térrel köti össze. Így a gép munkafolyamatának minden egyes ismétlődésekor az 5 kamra és a 8 dugattyú feletti tér között a nyomás kiegyenlítődik. Ennek következtében a 8 dugattyú feletti térben uralkodó nyomás azonos lesz az 5 kamrában a holtponti helyzet érzékelése után kialakult nyomással, amely e nyomás középértékével egyezik. Ha figyelembe vesszük a nyomás középértéke és a külső holtponti helyzet közötti összefüggést, akkor megállapíthatjuk, hogy a 8 dugattyúra ható nyomás értéke arányos a 30, 31 szabaddugattyúk külső holtponti helyzetével: amikor a 30, 31 szabaddugattyúk külső holtponti helyzete kifelé tolódik, a 8 dugattyúra ható nyomás csökken, a holtponti helyzet befelé való eltolódásakor viszont nő. A 30, 31 szabaddugattyúk előre kitűzött holtponti helyzetével arányos alapjelet a 7 rugó előfeszítésével, nevezetesen a 45 csavar forgatásával állítjuk be. A külső holtponti helyzet ott lesz, ahol a 8 dugattyút terhelő és a külső holtponti helyzettel arányos nyomás úgy tart egyensúlyt a 7 rugó erejével, hogy a 8 dugattyú tolattyúként kialakított középső része középhelyzetben áll, a 40 kiegyenlítő cső és a 36 resziver közötti kapcsolatot tehát mindkét irányban lezárja. Ha valamilyen oknál fogva a 30, 31 szabaddugattyúk külső holtponti helyzete a kitűzött helyzetnél kijjebb tolódik, a külső holtpontot érzékelő K berendezés a 8 dugattyúra ható nyomást a kitűzött höltponti helyzettől való eltéréssel arányosan csökkenti. A 7 rugó ekkor a 8 dugattyút- a dugattyúra ható nyomás ellenében eltolja. A 38, 39 pufferterekkel közlekedő 40 kiegyenlítő cső ekkor a 9 szelepen át a 36 resziverrel kerül kapcsolatba. Minthogy a 9 szelep a levegő áramlását csak a resziverből a 40 kiegyenlítő cső felé teszi lehetővé, a löketnek azon a részén, amelyen a 36 resziverben a nyomás nagyobb a 38, 39 pufferterék nyomásánál, levegő áramlik a 36 resziverből a 38, 39 pufferterekbe! Itt tehát emelkedik a nyomásszint és ez a kompressziós munka növekedését okozza. A 30, 31 szabaddugattyúk kifelé haladásakor a munkát szolgáltató folyamatok energiáját a puffertér kompressziós munkája így viszonylag rövidebb löketszakaszon felemészti, külső holtponti helyzetük tehát beljebb kerül. Ez a folyamat addig tart, amíg a külső holtponti helyzetet érzékelő K berendezés ismét a holtpontnak a kitűzött helyen történő beállását nem érzékeli. Ekkor a 8 dugattyú egyensúlyi középhelyzetébe állt vissza és a szabályozás befejeződött. 5