152492. lajstromszámú szabadalom • Gépelem nyílásnak saját síkjába való előállítására
152492 5 6 d = 2(r2 + b) Ha viszont a 26 csavarorsó a 21, 22 excentertárcsák beállításakor már be van szerelve, a fentiekben említett d sugarú hengert a 26 csavarorsóra húzható 39 beállító csővel (17. ábra) létesíthetjük, amikoris e cső belső átmérője megfelel a 26 csavarorsó külső átmérőjének, a cső külső átmérője pedig d. A 4. és 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alak lényegében abban különbözik az előzőtől, hogy mind a 21, mind a 22 excentertárcsa 21d, illetőleg 22d peremmel van ellátva, és a 28 alátétlemez elmarad. Előnye az előbbível szemben, hogy a 21d, 22d peremek a 28 alátétlemez nélkül lehetővé teszik a függőleges erők szabatos felvételét. A megmunkálás szabatosságától függően azonban vízszintes irányban kisebb elmozdulások még mindik lehetségesek. Ezeket küszöböli ki a 6. és 7. ábra szerinti példakénti megoldás, amely a 4. és 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alaktól csak abban különbözik, hogy a 21, 22 excentertárcsák 21e, illetőleg 22e kúpfelületek mentén illeszkednek, ami nyilvánvalóan biztosítja mind a függőleges, mind a vízszintes irányú viszonylagos helyzet határozottságát. A két előző megoldás lényegében kombinálható is, amint ez a 8. és 9. ábra szerinti példakénti kiviteli alakból látható, ahol a külső 21 excentertárcsa a 4. és 5. ábra szerinti példakénti kiviteli alaknak megfelelően peremes, a belső 22 excentertárcsa viszont kúpfelület menten fellépő ékhatás a külső 21 excentertái-rcát '...'. -~. « «. cc i. aora szerinti példakénti kiviteli alak esetén láttuk. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a külső 21 excentertárcsa fel van hasítva, amint ez a 21f hivatkozási számmal jelölt helyen látható (9. ábra). A felhasítás következtében akúpos 22e felületen efllépő ékhatás a külső 21 excentertárcsát annyira megnyitja, hogy ez belefeszül a 20a nyílásba. Az ilyen megoldást célszerűen akkor alkalmazzuk, ha az excentertárcsákat befogadó 20a nyílást egyszerű megmunkálás biztosítása végett hengeresre készítjük és nem kívánunk szűk megmunkálási tűréseket előírni. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a belső 22 excentertárcsát is fölhasítsuk. Erre szükség lehet, ha a 22a furat nem illeszthető a 26 csavarorsóhoz, az illesztés hiányából származó viszonylagos elmozdulás viszont nem kívánatos. A 10. és 11. ábrán látható példakénti kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy a belső 22 excentertárcsa egyben a kötőelem szerepét is betölti, amennyiben a 24 ágyazórész 24a furatába nyúló 22f szárral van kialakítva, amely nyilvánvalóan helyettesítheti az előbbi példakénti kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetett 26 csavarorsót. A rajzon fel nem tüntetett csavaranyát meghúzva a belső 22 excentertárcsa kúpos 22e illeszkedési felületével a külső 21 excentertárcsa 21a furatának támaszkodik. E példakénti kiviteli alak egyébként megfelel a 8. és 9. ábra szerinti példakénti kiviteli alaknak. A találmány szerinti gépelem alkalmazható például munkagépek vagy szerszámgépek lehorgonyzásához. Mint ismeretes, a lehorgonyzó csavarok befogadására a gépalapban lehorgonyzó nyílásokat alakítanak ki. Ezeken át megfelelő mélységben idomacélt építenek be, amelynek rendeltetése, hogy a belehelyezendő hajlított lehorgonyzó csavar kiszakadását megakadályozza. A gép beállítása és lehorgonyzása után a lehorgonyzó nyílásokat bebetonozzák. Az ilyen lehorgonyzási eljárásnak hátránya éppen a lehorgonyzó nyílások kialakítása, amely az alapozási és betonozási munkákat nagymértékben zavarja. A találmány szerinti gépelemek alkalmazása esetén a lehorgonyzott csavarok a betonmunkákkal egyidőben építhetők be. Evégből célszerűen úgy járunk el, hogy a lehorgonyzó csavarokat előre elkészített könnyű keretbe szereljük. A betonozási munkák a keret beállítása után már gyorsan elvégezhetők. A találmány szerinti gépelem alkalmazásával végzett alapozásnak nyilvánvaló előnye, hogy a betonozási munkaidő megrövidül, egyben a lehorgonyzó csavar és a kiszakadást gátló idomacél megbízható kötéssel erősíthető össze. Különös előny azonban, hogy a kész alapkeretre más olyan gép is felerősíthető, amelynek lehorgonyzó csavarai az előbbiekhez hasonlóan vannak elrendezve, de esetleg megkívánják a gépalapban és a gépállványban levő furatok viszonylagos helyzetének módosítását. Ilyen cserére lehet szük-CÁ^ V,AU.Í..I _t-t- • ^ _-—iv .^ lt nuuu gépsorban a gépek sorrendjét meg kell változtatni. Minthogy a lehorgonyzó nyílások a gépalap homogenitását nem zavarják, a találmány szerinti gépelemmel készült gépalapok teherbírása azonos rendeltetésű ismert gépalapokéhoz viszonyítva megnövekszik. A találmány szerinti gépelem nagy jelentőséggel bírhat a bányászatban is, ahol függőleges aknák kasvezetékeinek beállítására és felerősítésére használható. Ilyen példakénti kiviteli alak látható a 12. és 13. ábrán. A feladat az, hogy 35 kasvezetéket a rajzon fel nem tüntetett akna falába épített 36 osztógerendákra erősítsük fel. A 36 osztögerendák beépítésének pontatlansága azonban rendszerint többszöröse a 35 kasvezeték beépítési pontosságának. Ezért a 35 kasvezetéket a találmány szerinti gépelem felhasználása-, val, például a 8. és 9. ábra szerinti kötéssel 37 bakhoz kötjük, amely viszont a 36 osztógerendán van megerősítve. A beállítást a következő sorrendben végezzük: Geodéziai méréssel előbb megállapítjuk a 35 kasvezeték előírt helyzetét. A 37 baknak a rajzon vízszintes 37a szárát a találmány szerinti 21, 22 gépelem felhasználásával a 36 osztógerendára erősítjük, a rajzon függőleges 37b szárán viszont önmagában ismert 26, 27 gépelemmel a 35 kasvezetéket rögzítjük. Nyilvánvaló, hogy ez a kettős rögzítés csak azért lehetséges, mert a találmány szerinti 21, 22 gépelem a 37 baknak a vízszintes síkban való el-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
