152490. lajstromszámú szabadalom • Bázikus tűzálló tégla és eljárás előállítására

152490 5 6 Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti tűzálló téglának olyan 20 téglateste lehet, amely lényegében semmiben sem különbözik a szokásos ismert tűzálló téglák téglatestétől. A találmány értelmében mármost ezt a 20 téglatestet legalább részben fémlemez köpeny burkolja, amely a találmány értelmében a 20 téglatestre van feszítve. Ilyen fémlemezből készült 21 köpeny látható például a 2. ábrán. E peldakénti kiviteli alak esetén a 21 köpeny a tégla oldalfalait vagy oldallapjait burkolja, homloklapjait viszont szabadon hagyja, tehát a téglatestet csak részben burkoló hüvelyalakú testet alkot, amelynek fala önmagába visszatér. Az egymáshoz csaatlakozó szélek e peldakénti kiviteli alak esetén össze vannak hegesztve, amint ezt a 2. ábrán 22 hivatkozási számmal jelölt helyen érzékeltettük. Mint említettük, a fémlemez köpenynek a téglatesten feszítés útján való rögzítése végett eljárhatunk úgy, hogy a téglatestben mélyedéseket alakítunk ki és a hüvelyszerű fémlemez köpenyt e mélyedések fölött megnyomjuk, amikoris a fémlemez nyúlik és ez biztosítja a kívánt feszültség létre jövetelét. Nyilvánvalóan legegyszerűbb az olyan megoldás, amelynél mélyedésekként a tégla hosszirányában elhelyezkedő felületi hornyokat alkalmazunk. Ilyen megoldást tüntet fel a 3. és 4. ábra. E peldakénti kiviteli alak esetén a tégla 20 testében, nevezetesen szélesebb oldalainak közepén mélyedésként egy-egy alkotó irányú 23, illetőleg 24 horony van kialakítva. Az egy darabot alkotó 21 köpenyt mármost előbb a 20 téglatestre helvezzük. marid két szárát írov haitiuk ncnrmásra hogy széleik például a 23 horony fölött egymás fölé kerüljenek. Ekkor a 21 köpennyel körülvett 20 téglatestet a 4. ábrán látható, 25, 26 nyilak irányában befogjuk, majd a 21 köpenyt a 27, 28 nyilak irányában megnyomva a 23 illetőleg 24 horonyba nyomjuk. E nyomás következtében a 21 fémlemez maradó alakváltozást szenved, nevezetesen nyúlik és eközben szükségképpen a 20 téglatestre feszül. A 20 téglatest és a 21 köpeny viszonylagos helyzetének fokozottabb biztosítása végett a 21 köpeny két szárát összehegesztjük, amint ezt a 4. ábrán ugyancsak 22 hivatkozási számmal érzékeltettük. Ez esetben tehát a téglatestben legalább egy alkotó irányú horony van, amelybe az ugyancsak alkotó irányban felhasított fémlemez köpeny szélei be vannak nyomva. Az egymáshoz csatlakozó széleket befogadó 23 horonnyal szembenfekvő 24 horony ugyanis elvileg el is hagyható. Az 5. és 6. ábra szerinti peldakénti kiviteli alak abban különbözik az előbbitől,1

hogy a 21 fémlemez köpeny szélei össze vannak korcolva (falcolva). Evégből a 20 téglatestre hajlított 21 köpeny rézsútosan felfelé és kifelé álló száraira az 5. ábrán látható módon e szárakat összefogó 29 szerelvényt tolunk, majd 27 nyíl irányában alkalmazott nyomással a 21 köpeny széleit és a 29 szelvényt a 6. ábrán látható alakra hozzuk. A 23 horony mélysége úgy van megválasztva, hogy a 27 nyíl irányában alkalmazott nyomás után a 21 köpenynek és az összefogó 29 szelvénynek egymáson megfekvő rétegei a tégla köpenyborította szélén ne emelkedjenek túl (6. ábra). A 21 köpeny széleinek rögzítése a 7. ábrán látható módon ragasztással is foganatosítható. A találmány egyik alapja ugyanis, mint láttuk, az a felismerés, hogy fém és kerámiai anyag között porózus deformábilis anyag közvetítésével feszítés nélkül is megbízható kötés létesíthető, ha az egymáson megfekvő különféle anyagú felületeket valamilyen ragasztószerrel vonjuk be. Feltehető ugyanis, hogy a deformábilis réteg porózus volta lehetővé teszi a ragasztószer tárolását és ezzel a ragasztási felületnek ragasz^ tószerrel való kellő ellátását, ami fém és kerámiai anyag közvetlen érintkezésekor már nem biztosítható. Porózus, deformábilis anyagként például papírt, ragasztószerként pedig például szulfitlúgot, dextrint vagy bitument alkalmazhatunk. A 7. ábra szerinti peldakénti kiviteli alak esetén a 21 lemez két széle közé deformábilis 30 rétegként például papír van iktatva, amelyet a 21 köpeny egymást átlapoló széleitől egy-egy 31, illetőleg 32 ragasztás (ragasztószer réteg) választ el. A 21 köpeny a 20 téglatesten azonban feszítés útján úgy is rögzíthető, hogy a 20 téglatest és a 21 fémlemez köpeny közé — legalább helyenként — deformábilis réteget iktatunk. Ilyen peldakénti kiviteli alak látható a 8. ábrán, ahol •a fémlemez köpeny és a deformábilis réteg egyaránt két-két U-alakú 21a, 21b, illetőleg 30a, 30h idom am elveknek szárai a 20 téglatest más-más oldallapján csatlakoznak egymáshoz. Nevezetesen, a 21a, illetőleg 21b idomok szárai a 20 téglatest keskenyebbik 20a, illetőleg 20b oldallapjain találkoznak. A deformábilis réteget alkotó 30 a, illetőleg 30b idomok viszont úgy vannak elhelyezve, hogy száraik találkozása a 20 téglatest szélesebb 20c, illetőleg 20d oldallapjaira esik. A 21a, 21b köpeny ráfeszítéséhez kísérleteink tanúsága szerint elegendő az a maradó alakváltozás, melyet a deformábilis 30a, illetőleg 30b réteg engedékenysége lehetővé tesz. Ha tehát a 21a, 21b köpennyel hajlítás útján már ellátott téglát a 25, 26 nyilak irányában befogjuk és a 27, 28 nyilak irányában összenyomjuk, a 21a, 21b köpeny a 20 téglatesten feszítés útján megbízhatóan rögzítődik. A 9. ábra a 4. és 8. ábra szerinti rögzítési mód kombinációjára ad példát. E peldakénti kiviteli alak esetén a deformábilis 30a, illetőleg 30b réteg szárai között 33a, illetőleg 33b hézagot hagytunk, amelyekbe a 21 köpeny benyomható, amint ezt a 27, 28 nyilakkal érzékeltettük. E peldakénti kiviteli alak lényege tehát, hogy a 21 fémlemez köpeny a deformábilis 30 réteget megszakító legalább egy 33a és/vagy 33b hézagba van nyomva. A 10. ábrán a találmány szerinti tűzálló tégla oly peldakénti kiviteli alakja látható, amelynél a deformábilis 30a, 30b réteg porózus anyag, a 21a, illetőleg 21b fémlemez köpeny pedig e de-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3