152482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás háromfázisú kompenzált hálózat kompenzáló elemének beállítására

152482 4 ségű hálózat zérussorendű feszültségét, majd az ívoltóelemet (hangolva felvesszük a hálózat han­golási görbéjét és a kompenzáló elemet abban az állapotban hagyjuk véglegesen, ahol a zérus sorrendű feszültség értéke maximális lesz. Ter­mészetesen ezen hangolási módszer üzemzavar veszélyeket nem rejt magában, azonban pon­tossága meg sem közelíti a merev földzárlattal mérendő hangolási görbék pontosságát. Meg kell említeni azt is, hogy a természetes aszim­metrián alapuló hangolások nem használhatók mindazon közép-, vagy nagyfeszültségű hálóza­tok ívoltóáramának meghatározásánál, ahol a fémesen egybefüggő hálózaton kettő vagy több ívoltóelem található. A gyakorlati mérések azt bizonyítják, hogy a hangolási görbe ilyen esetben magasabbrendű síkgörbének felel meg, és így a görbének több maximum, illetve minimum pontja, azaz ebből eredően több infflexiós pontja lehet. Pontos mérést több ívoltóelemmel rendelkező hálózaton ezen mérés segítségével végezni nem lehet. A mérés pontatlanságát, illetve bizonytalan­ságát okozza még az is, hogy a természetes csillagpont eltolódást — különösképpen a rezo­nanciapont környékén, a hálózatok ohmos jel­legű levezetései nagymiért ékben befolyásolják és előfordulhat olyan állapot, hogy a maximum­nak mért zérussorrendű feszültség nem éppen a rezonanciapont környékébe esik, illetve nem a rezonanciát jelképezi. Meg kell említeni, hogy az előzőekben fel­sorolt mérési módszerek sok hátránnyal rendel­keznek, nem alkalmasak önműködő szabályozá­sok leivégzésóre, illetve az önműködő szabályozó berendezésék mérési elemeinek kialakítására. A találmány olyan eljárásra vonatkozik, amely az előzőekben felsorolt mérési rendszereknél alkalmazott módszerekből adódó hiányosságo­kat és bizonytalanságokát korrigálja. Felhasz­nálja a hálózaton a mérés céljára tudatosan létrehozott feszültség aszimmetriát és a feszült­ségaszimmetria segítségével megállapítja, meg­méri tetszőleges pontossággal a földzárlat kom­penzáció fókát. A találmány lényege olyan el­járás, amely során a mérőkészülék megállapít­ja, hogy a hálózat alá vagy fölé van kompen­zálva, majd a szabályozásra önműködően paran­csot ad ki. Tekintettel arra, hogy az önműködő szabályozó berendezés a hálózaton létrehozott aszimmetria segítségével méri a földzárlat­kompenzáció fokát, így az üzemzavarok lehe­tőségeit kizárja. Nem ad módot arra, hogy kettős vagy többszörös földzárlatok alakuljanak ki a mérés időtartama alatt. A létrehozott aszimmetria a hálózati feszültség 20—70%-a között mozoghat, amely egyébként rögzíthető, illetve meghatározható. Ezen tág határok között képes a készülék a méréseket megfelelő pontos­sággal elvégezni, illetve ezek után szabályozási parancsokat kiadni. A mesterséges feszültség­aszimmetriát általában megszakítóval egybe­épített nagyfeszültségű ellenállás segítségével eszközölhetjük, azonban természetszerűen egyéb módon is elő lehet állítani. A találmány szerinti eljárás foganatosítása alkalmas egy példakénti berendezésnek működ­tetésére. Ennek a készüléknek, illetve beren­dezésnek működését a következőképpen mutat-5 juk be: A következő esetekben végez mérést, illetve mérési műveletet: a) Miután a hálózaton fázis- vagy kettős föld­zárlat jött létre és annak a lekapcsolása nreg-10 történt, úgy 3—6' múlva elvégzi a hangolási műveletet. b) Miután a hálózaton földzárlat létrejött és az megszűnt, úgy az a) pontnak megfelelően működik. 15 c) Az automatikán a kezelőszemélyzet által beállított időben a napnak különböző szaka­szain végez hangolási műveletet. d) Az automatikában elhelyezett gomb meg­nyomására vagy külső telamechanizációs pa-20. rancsra mérést és szükség szerint hangolást végez el. Az önműködő mérő- és szabályozó-, illetve vezérlőberendezés parancsot ad a hálózati aszimmetria létrehozására, majd a feszültség-25 váltón érzékelhető zérussorrendű feszültség­aszimmetriát bevezetjük az automatikába és az automatikába bevezetett fázisfeszültségék közül az ép fázisok feszültségét, illetve annak abszo­lút értékét leképezzük, majd összehasonlítjuk. 30 Az ép fázisok feszültségeinek abszolút értékét képezve, majd azoknak differenciáját alkotva a földzárlat kompenzáltság fokára lehet követ­keztetni. Az ép fázisok feszültségének abszolút értéke 35 közötti különbséget feszültségosztóval meg­felezzük és egy-egy tranzisztor vezérlését esz­közöljük ezen feszültséggel. Természetesen amennyiben az egyik tranzisztor áramköre a létrehozott feszültségaszimmetria révén átereszt, 40 és a tranzisztor körbeiktatott jelfogó meghúz, úgy a másik tranzisztor reteszel. A meghúzott relé munkaáramú kontaktusán keresztül paran­csot ad a kompenzálás szabályozó berendezés távműködtető motorja felé és a szabályozási 45 műveletet elvégezteti. A szabályozás mindaddig történik, míg rezonanciára nem szabályoz az automatika, vagy pedig az altiunk beállított elhangolási fokot el nem éri. Tehát, egy bizo­nyos elhangolási fokig szabályoz a berendezés. 50 Miután a fentiek értelmében a szabályozás megtörtént, a vezérlő automatika saját magát alapállásba állítja vissza. Az 5. ábrán láthatjuk az automatikának a hálózatelemeivel való kapcsolódását, az e csillag-55 pontképző transzformátor távműködtető kom­penzálásszabályozó f elemét, amit a g meghajtás föl-, Üli. leszabályoz. A nagyfeszültségű ellen­állást a j távhajtás kapcsolja be, majd az 1 automatika a k feszültségváltóról veszi a föld-60 zárlatkompenzáció fokának megállapításához szükséges váltakozófeszültséget. Az ni és n relék indítják az automatikát zárlat-, ill. föld­zárlat megszűnte után. Az 1. ábra szerint az automatika négy egység­es bői áll. Az a egységben foglalnak helyet az

Next

/
Oldalképek
Tartalom