152466. lajstromszámú szabadalom • Csökkentett lánghőmérsékletű égő áramló tüzelőanyagokhoz

3 152466 4 ezekben az esetekben is a primer levegő sebességéhez képest a gázosítóba beáramló koncentrált tüzelőanyag belépési sebessége lényegesen nagyobb, hogy a sebesség révén gyors gázosodást, ill. gázbontást kapjunk. A törzsszabadalom szerint a gázosítóhoz tűzálló anyaggal bélelt, bővülő kúpalakú olyan tok csatlakozik, amelyen át és a falazatban egynél több sorban elhelyezett örvényáramú beáramlást biztosító fúvókák vannak kiképezve s amely tok körül olyan külső köpeny van elhelyezve, amely a törzsszabadalom 4. igénypontja szerinti égőház köpenyhez kapcsolódik. Az említett fúvókák tengelyiránya olyan, hogy azonos értelmű örvénylést biztosítanak, mint amilyen a porlasztó közegé és a primer levegőé, valamint a meleg gázé. A külső köpeny és a belső tok közötti tér vagy egy összefüggő részből, vagy két részből áll. Utóbbi esetben füstgázt hozzávezető csonk csatlakozik a nagyobb, közepes átmérőjű kúpos külső köpenyhez. A találmány szerinti égőberendezéssel a következő módon lehet előállítani a 200—1200 G° közt szabadon előírható hőmérsékletet és ettől függetlenül előírható atmoszféra jelleget: A törzsszabadalom szerinti gázosítóban elgázosított, ill. bontott tüzelőanyagból keletkező meleg gázt első lépésben — az említett egy vagy több fúvókasoron át örvényáramban hozzávezetett szekunder levegővel — teljesen elégetjük, majd további egy vagy több fúvókasoron át hozzávezetett tercier levegővel oly mértékben hígítjuk fel, hogy az előírt hőmérsékletű füstgáz álljon elő. Ebben az esetben oxidáló atmoszféra keletkezik. Abban az esetben azonban, amidőn az előírt hőmérséklet mellett neutrális, vagy redukáló atmoszférát kell biztosítani, az említett füstgázcsatlakozó csonkon át olyan mennyiségű füstgázt vezetünk vissza, hogy az előírt, csökkentett hőmérséklet álljon elő. Ha légfelesleg nélkül teljesen elégetjük a tüzelőanyagot neutrális atmoszféra, ha pedig nem teljesen égetjük el a tüzelőanyagot, redukáló atmoszféra áll elő. A. füstgázvisszavezetés mértéke csak a hőmérsékletet változtatja meg, az atmoszféra jellegét nem. Így válik lehetővé, hogy a találmány egyetlen berendezés segítségével állítja elő a leggyakrabban 200—1200 C° között, de szükség esetén még ennél is alacsonyabb hőmérsékletként is szabadon megválasztható hőmérsékletű és bármilyen atmoszféra jellegű füstgázt. A találmány alkalmazása nagyolvasztóknál lehetővé teszi az olaj, vagy földgáz bevezetési arányának jelentős megnövelését koksz helyett. A találmány szerinti égőt a légbefúvók helyére szereljük, a tüzelőanyagot — olajat vagy földgázt — a primer, továbbá a szekundér .és tercier levegőt, a nagyolvasztóba eddig befújt levegő nyomásának megfelelően a szokáshoz képest néhány att nyomással nagyobb nyomással vezetjük az égőbe. A primer, szekundér, tercier levegő akár hideg, de célszerűen előmelegített lehet. Ezzel a megoldással anélkül lehet a nagyolvasztóba bevezetendő olaj-, vagy földgáz arányát megszabni, ill. megnövelni, hogy a növelés mértékével együtt növekvő mértékben kellene a Cowperrel a nagyolvasztóba befúvandó levegőt előmelegíteni és ezzel elmaradnak az ezzel össze-5 függő nehézségek. Sőt, lehetővé válik magának a Covpernek az elhagyása is. Az 1. ábrán a találmány szerinti égőberendezés levegőhígításos, a 2. ábrán annak füstgázhígításos péidaképpeni kiviteli alakja látható. 10 A találmány leírása és működése az 1. ábra kapcsán a következő: Az (1) égőfejbe van beépítve a (2) porlasztó, gáz- vagy szénporfúvóka. A (3) csonkon és a (4) szabályozó szerven át az (5) nyíl irányából ve-15 zetjük az égőberendezésbe a gázosító, ill. bonló primer levegőt. A keletkezett 600—1200 C° hőmérsékletű meleg gáz a (6) generátor térben áll elő, amit a (7) tűzálló béléssel ellátott (8) köpeny vesz körül. A (8) köpeny körül a külső 20 (9) égőház köpeny helyezkedik el, amelyen a (10) szabályozó szervvel ellátott (11) csatlakozó csonk van felszerelve. A (11) csatlakozó csonkon át a (12) irányban lép be a szekundér és tercier levegő, azaz a meleg gáz elégetésére és az el-25 érendő csökkentett hőmérséklet értékétől függő hígító levegőmennyiség. A (13) és a (14) külső köpeny, valamint a (15) belső kúpos tok közti tér a szekundér és tercier levegő elosztására szolgál! A (15) tok a (8) tokhoz kapcsolódik és 30 a (16) tűzálló béléssel bír. A szekundér levegő bevezetésére egy vagy több sorban elrendezett (17) fúvókák szolgálnak, a tercier levegő bevezetésére pedig egy vagy több sorban a (18) fúvókák. A (17, 18) fúvókák tengelyirányai az 35 égőberendezés (19) tengelyirányához képest olyanok, — kitérő egyenesek —, amelyek mellett ugyanolyan örvénylést kapunk, mint amilyen a porlasztó közegé, ill. a meleg gázé. A (20) kúposán bővülő tér tehát résziben égési, rész-40 ben hígítótér, amelyből a (21) nyíl irányában lép ki az előírt hőfokú és összetételű füstgáz. A 2. ábra olyan égőberendezést mutat be, amelynél neutrális, vagy redukáló atmoszférák kell az előírt csökkentett hőmérséklet mellett 45 elérni. Az eltérés az 1. ábrán bemutatott égőberendezéstől mindössze az, hogy a (13) és a (14) külső köpeny részek között, egy (22) válaszfal helyezkedik el és a (14) köpenyhez egy (23) füstgázt vezető csonk kapcsolódik, amelyben a 50 (24) szabályozó szerv helyezkedik el. A (20) térben befejezett égés után olymértékű füstgázhígítást tudunk a, (24) szabályozószervvel beszabályozott és a (18) fúvókákon át befúvott füstgázzal eszközölni, hogy az előírt hőmérsék-55 let áll elő. Ha a tüzelőanyagot teljesen, de légfelesleg nélkül égetjük el s így vezetünk vissza füstgázt, neutrális, ha pedig léghiánnyal égetjük el; redukáló atmoszférát kapunk, amely jelleget a visszavezetett füstgáz is megtart. 60 Nagyolvasztóval kapcsolatban olaj, vagy földgázbevezetés esetére az 1. ábra szerinti égoberendezést szereljük a levegőfúvókák helyére. A kohóba való befúváshoz szükséges mértékű nyomáshoz képest több att nyomással kell mind S3 a tüzelőanyagot, mind a primer, mind pedig a 2