152466. lajstromszámú szabadalom • Csökkentett lánghőmérsékletű égő áramló tüzelőanyagokhoz
MAGTAR [»KÖZTÁRSASÁG TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Pótszabadalom a 148.766 lajstromszámú törzsszabadalomhoz. Bejelentés napja: 1964. I. 13. Közzététel napja: 1965. VI. 22. Megjelent: 1966. III. 01. (PE—522) 152466 Szabadalmi osztály: 24 b Nemzetközi osztály: F 23 d Decimal osztályozás: Dr. Perédi Károly okleveles gépész- és közgazdasági mérnök, Budapest Csökkentett lánghó'mérsékletű égő áramló tüzelőanyagokhoz l •A 148.766 1. sz. „Olajgázégő" című törzsszatdalom szerinti, égőberendezés alkalmas arra, >gy fűtőolajat az égési levegő egy részének (használásával elgázosítva meleg gázt állítsunk >• s ehhez a szekundér levegőnek egy lépcső- 5 Si történő hozzávezetésével olyan lángot állítnk elő, amely jól sugároz és homogén össze«lű. Ez a lágy láng lényegesen kedvezőbb az i~ közvetlen olajégők közismert „szúró" lángiái. Az „olajgázégő" ezért lehetővé teszi az 10 jtüzelés bevezetését az atmoszféra összesére, homogenitására érzékeny olyan fogy asznál, ahol 1200 C°-nál magasabb tűz-térhőréékletre van szükség. í.;.1 gyakorlatban azonban felmerülnek olyan 15 nyék is, hogy áramló, koncentrált tüzelőanyaf elégetésénél pontosan olyan lánghőmérsék& álljanak elő (pl. 1000—1200 C°), mint vafdy meghatározott szegénygáznál, pl. kohótól, vagy generátorgáznál, hol a nitrogén- 20 ászt az égéshőmérsékletet jelentősen csöktí a koncentrált tüzelőanyagokéhoz képest. >an az esetben, amikor a tüzelőberendezést ímely szegénygázra kísérletezték ki szükséhogy a hőmérsékletek ne változzanak meg 25 sentrált tüzelőanyagok — fűtőolaj, dúsgáföldgáz vagy szénpor — alkalmazása esen sem. Vagy olyan igények is jelentkeznek, T az eddigi módszerrel szemben, amelynél n égető és külön keverő kamra volt szűk- 30 séges levegővel felhígított 200—1200 C° hőmérséklethatárok közt szabadon megválasztható hőmérsékletű füstgáz előállítására, kisebb helyigénnyel, egyetlen égőberendezéssel, közvetlenül állítsunk elő megkívánt mértékben csökkentett hőmérsékletű füstgázt meghatározott jellegű — akár oxidáló, akár neutrális, akár redukáló — atmoszféra mellett pl. különböző szárítók, vagy termikus villamos melegítést helyettesítő kemencék részére. Végül számos speciális technológiai folyamatnál — pl. a nyersvas gyártás céljára szükséges nagyolvasztónál — szükséges, hogy a tüzelőanyagot több atmoszféra nyomás alatt égessük el előírt füstgázhőmérséklet és atmoszféra jelleg mellett. A talájmány célja az említett igények kielégítése, az „Olajgázégő" című törzsszafoadalom továbbfejlesztésével. A találmány lényege a következő: A törzsszabadalom szerinti olajgázégőbe akár olajporlasztót, akár annak helyére dúsgáz-, ill. föídgázfúvókát, akár szénporfúvókát lehet behelyezni. A felsorolt koncentrált tüzelőanyagok a gázosítóban a primer levegővel részlegesen elégnek s az olajgázhoz hasonlóan 600—1300 C° közti hőmérsékletű meleg gáz — olajgáz, bontott gáz, vagy szénporgáz — keletkezik. Ezekhez a tüzelőanyagokhoz is hasonló értelmű örvénylő mozgással vezetjük a primer és szekundér levegőt, mint a törzsszabadalomnál, és 166