152465. lajstromszámú szabadalom • Lemezelrendezés osztott ferromágneses magokban
152465 második rétegben. Ezen magoknak technológiája ugyancsak nehéz. A 189.701 lajstromszámú osztrák szabadalomból ismeretes olyan eljárás, amelynél a hasítékok egy vagy több csoportban lépcsőszerűen vannak 5 elrendezve, míg az egyes előbb elmetszett menetek egymást átfedik és átlapoló érintkező kapcsolatot képeznek azzal az egyidejű feltétellel, hogy ezek az összeköttetések a mag jármában helyezkednek el, nem pedig az oszlopokban. 10 Az átlapoló kapcsolattal képezett magok gyártása és ezen átlapolásoknak a mag jármában, nem pedig a működő oszlopokban való elhelyezése olyan összeszorító eszközök alkalmazását teszik szükségessé, amelyek lehetővé 15 teszik, hogy az egyes átfedések erősen kapcsolódjanak egymáshoz. Az ismert magoktól eltérően a találmány szerjnti eljárással készült magoknál a gyártás és szerelés technológiája rendkívül egyszerű és 20 ezen túlmenően, azáltal, hogy a hasítékok hegyesszögű háromszög alakú törtvonal (cikkcakkvonal) mentén vannak elhelyezve, a viszonylag hosszú szomszédos alaktestszárak oldalirányban igen jó borítást biztosítanak a hasíték 25 mindkét oldalán. A találmány szerinti eljárással készült magok példakénti kivitele a rajzokból látható. Az 1. ábra olyan elrendezést mutat, amelynél a hasítékok váltakozva, kettős vonal mentén 30 vannak elrendezve és a hasítékok egyik vonalát az a'—a' egyenes ábrázolja. A 2. ábrán az 1. ábrán látható mag két része látható közvetlenül szerelés előtt, míg a 3. ábrán az 1. ábra szerinti mag szétszedett 35 állapotban látható és mutatja, hogy az egyes alaktestek hogyan fedik át egymást. A 4. ábra az 1. ábra szerinti magban levő hasítékok elrendezését mutatja vázlatosan, az 5. ábra egy metszetet mutat, amelyen lát- 40 ható, hogy a szomszédos alaktestek viszonylag hosszú szárai a hasítékok oldalait teljesen takarják, a 6. ábra a hasítékok keresztalakú elrendezését mutatja a hegyesszögben törtvonalaknak 45 megfelelően, a 7. ábra a 6. ábra szerinti kivitelt mutat, a 8. ábra olyan hasíték elrendezés vázlata, amelynél a hasítékok két sorban helyezkednek el és váltakozva vannak a két vonal mentén 5 g elhelyezve. A 9. ábra a 8. ábra szerinti kivitelt mutat, végül a 10. ábra a magok dinamikus mágnesezési jelleggörbéjét mutatja. Ezek közül az a vonal 55 olyan mag jelleggörbéjét mutatja, amelynél csak egy hasíték van a magnak a hasítékon keresztül vett keresztmetszetében; a b vonal az említett mag jelleggörbéjét mutatja, ha a hasítékot tartalmazó keresztmetszetben két ha- ß0 sítek van; a c vonal ismert eljárás szerint készült mag jelleggörbéjét mutatja, amely magban valamennyi réteg hasítéka egy síkban helyezkedik el; a d vonal egy ismert mag jelleggörbéjét mutatja, amelynél az egyes rétegek hasítékai két szinten vannak elhelyezve; az e vonal pedig egy ferromágneses anyag jelleggörbéje, amelyet hasíték nélküli toroidmagról kaptunk. A hasítékok elhelyezésére szolgáló találmány szerinti eljárás abban áll, hogy az egyes alaktestek szárait olyan hosszúra képezzük ki, hogy a mag szerelése után a hasíték közepei minden három, egymással közvetlenül szomszédos ferromágneses rétegben egyenlő vagy egyenlőtlen szárú V-betűhöz hasonló, hegyesszögben, törtvonalat képeznek és a szomszédos alaktestek szárai váltakozva hosszabbak és rövidebbek oly módon, hogy mindegyik hasíték mindkét oldalát a szomszédos alaktestek hosszabb szárai takarják. A mágneses fluxus kis sűrűsödése érdekében szükséges az, hogy a mag egy oszlopának minden tetszőlegesen választott metszetében annak szerelése után, az ezen metszetben levő hasítékok száma ne haladja meg a mag rétegei számának egyharmadát. A legjobb eredményeket akkor kaptuk, ha az adott oszlop egy keresztmetszetében csak egy hasítékot képeztünk ki és ez a hasíték merőleges az oszlopban levő mágneses fluxus irányára. Általában véve, ha m számú hasíték van, amely hasítékok szélessége megegyezik a ferromágneses anyag rétegvastagságával és m egész szám, akkor 1 ^ m L n : 3, ahol n a mag egy oszlopában levő ferromágneses rétegek száma. Ahogy a 10. ábrán bemutatott diagramból látható, a találmány szerinti eljárással készített mag mágnesezési jelleggörbéje (a görbe) a legkedvezőbb, ha összehasonlítjuk az ismert eljárásokkal készült magok jelleggörbéivel (c és d görbék), mert ez hasonlít legjobban az anyag jelleggörbéjéhez (e vonal). Szabadalmi igénypont: Lemezelrendezés hasítékok elrendezésére rétegélt és hasított ferromágneses magokban, amelyek alaktestekből vannak összerakva és az alaktestek kalibrált méretűek, ezek és az alaktesteknek megfelelő párjai a mag egy-egy rétegét képezik, azzal jellemezve, hogy minden egymással közvetlenül szomszédos három ferromágneses rétegben levő hasítékok geometriai középpontját sorrendben egymással összekötve hegyesszögben törtvonal adódik, s bármely oszlop tetszőlegesen megválasztott, a mágneses fluxusra merőlegesen egy hasítékon keresztül vett metszetben m számú hasíték van, ahol m egész szám és megfelel az 1^ m L n : 3 feltételnek (n a mag egy oszlopában levő ferromágneses rétegek száma). 2 rajz, 10 ábra A. kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 658963. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.
